Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Tombor Tibor: A Casagrande-kutatás és Eger

s alkottak annak falai között, mint Giovanni Battista Carlone, akit a városban "János, az olasz pallér" néven emlegettek. S tán még régebbi az olaszok egri jelenléte. A Vár alatt a középkorban Olasz utca húzódott, ahol olasz iparosok laktak. Jártak azonban a városban olasz várépitők és még sokan mások a sokféle művészi és mivel ágazatok közül. A XIX.században Casagrande mellett Malatesti Adeodato.Grigoletti, Michelangelo, Giovanni Cshiavone, Bausato Giovanna és mások utalnak Eger és az olasz művészi élet kapcsolataira. Egyértelmű, töretlen és szépviselésü tehát az a hid, amely a várost az európai művelődéstörténet és művészettörténet egészéhez kötik. Casagrande itteni alkotásai a többi kapcsolatok között is talán a legerősebbek és a legfigyelemreméltóbbak. Még inkább azzá válnak ezek, ha megjelenik az olasznyelvü Casagrande életrajz, amelyben elevenen fog élni Eger városa. Nyilvánvalóan elkötelezettséget jelent azonban ez a tény a város számára is. A Studium Coneglianese elnökségének egri Casagrande emléklátogatása során a jelenlevő olasz szakértők hangsúlyozták azt,amire már korábban utaltam: nem is sejtették, hogy olyannyira jelentős művészi alkotásokról van szó, mint aminek itt Egerben szemtanúi voltak. Nyilvánvaló, hogy a művész itáliai értékelése Írásban és képben az olasz közönség s a szakértők elé fog tárulni. Canova halála után közvetlenül nem volt könnyű dolga egyetlen olasz szobrásznak sem. Az ő fénye rendkivül magas fényerőt képviselt. A nála kisebb fények önmagukban hatalmas megvilágítási erősséget képviseltek s képviselnek. Ugy kell ezt a kort tehát szemlélni,hogy Canovat s a másik álló csillagot Thor waldsent ki kell kapcsolni a viszonyítási rendből. S e viszonyulásban élesebb kontúrokkal rajzolódik ki Casagrande művészi és emberi egyénisége. Helye és szerepe már az eddigi művészeti értékelések rendszerében is figyelemreméltó. Elismerik a hazai magyar szakértők is a bazilika domborművei esetében azok művészi tökéletességét, a megmintázott jelenetek drámai feszültségét, lélektani és érzelmi telítettségét. Nyilvánvalóan helytálló megállapítás, hogy Eger "legjelentősebb és leglátogatottabb műemléke a főszékesegyház.. .", mely a "magyar klasszicista építőművészet egyik legragyogóbb müve". (Sugár I. : Az egri bazilika, p.5.) Nem kétséges azonban, hogy e nagyszerű épület esetében a Casagrande szobrok és domborművek hozzájárulnak a nagyszerű eredményhez. Az sem kétséges, hogy Casagrande világi jellegű szobraiban, mellképeiben, mitológiaidombormüveiben rendkívüli erővel fejeződik ki a művésznek az a nagyszerű tulajdonsága, hogy dinamikus erővel tudta ábrázolni a megmintázott személyek egyéniségét, jellembeli jellegzetességeit. Pálinkás állapította meg Casagranderól szóló tanulmányában, hogy "arcképszobrai józan realizmusról és nagy jellemző készségről tanúskodnak" s hogy "van bennük valami a római arcképszobrászat megkapó erejéből. Figurái nemcsak egyéni ábrázolások, hanem jellemtipusok is". (Pálinkás László: Marco Casagrande, p. 13.) S tul minden részletezésen -- mire e rövid előadás keretében ugy sem lenne módom, rá kell mutatnom arra, hogy éppen Egerben alkotott valamit, ami az egész XIX. századi magyar szobrászat fejlődésére nagy hatású volt.