Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Borsos Béla: Az Országos Műemléki Felügyelőség dokumentumtára

készülnek az első, felvételi ivek, amelyek nagy része ma is érdekessége tervtárunknak. A visszaérkező felvételi iveket a levéltárban, a mellékelt rajzokat, térképeket, fényképeket pedig az un. rajztárban helyezik el. Azokat a munkatársakat, akik a felszólítást elfogadják, később mint a bizottság "állandó kültagjait" tartják nyilván. A kültagok számátvizsgálva feltűnik, hogy azok egy müemlékkataszter felállításának hatalmas feladatához mérve,milyen kevesen vannak.Nem szabad azonban elfelednünk,hogy bár a történelmi Magyarország területe a maihoz viszonyítva megközelítőleg négyszeres nagyságú, és a terület összehasonlíthatatlanul gazdagabb nagy műemléki értékekben,mint a mai, a kor felfogásának megfelelően akkora "műemlék" fogalma sokkal szigorúbban körvonalazott lévén abban, hogy nagyon kevés épitészeti emléket számítanak bele. Az érdeklődés gyújtópontjába 2 nagy emlékcsoport, az antik és a középkori áll. Az utóbbit szigorúan lezárják a későgótikus műalkotásokkal. Csak később fordul a figyelem reneszánsz felé, ennek is csupán a "stílszerűség" szempontjából kifogástalan reprezentatív példáit tartják érdeklődésre érdemesnek. Kirekesztik tehát a kései provinciális kisugárzások vagy a népművészet ésuri művészet határterületeinek számunkra ma oly sokat mondó és gazdag világát. A török hódoltság hazai műalkotásai is csak a 80-as évektől kezdve keltenek figyelmet. Ezekkel azonban végleg be is zárul a szűk kör, mindenestől kivül rekesztve magán a barokk és klasszicista műalkotásokat. Ezek csak a csúcsíves építészet bámulatos "stylszerüségét" zavaró kellemetlen járulékok, amelyek leoperálásuk, eltávolításuk alkalmával még rajzi vagy fotográfiai megörökítésre sem érdemesek. A fentieket, továbbá a "kültagok" bámulatos lelkesedését figyelembe véve megérthetjük, hogy sikerrel kísérlik meg az akkor műemléknek tartott emlékek adatainak összegyűjtését. 1880-ból maradt ránk a kültagok listája, amely az alapítás óta elhaltakkal együtt 32 személyről ad hírt. Személyi összetételük nagyon változatos. Nagy részük plébános, de van közöttük tanár, néptanító, festőművész, földbirtokos, hivatásos történész stb. Társadalmi állásukat tekintve megtaláljuk közöttük az akkori társadalmi létra legkülönbözőbb fokozatait, a bibornoktől a szegény néptanítóig. A legtevékenyebb kültagok Gőzön Imre néptanító, Jedlicska Pál Pozony megyei plébános, a kitűnő helytörténész, a Kisicárpátok vidékének monográfusa. Könyöki József pozsonyi tanár, Myskovszky Viktor kassai rajztanár, s Storno Ferenc Sopronban. Az utóbbi háromnak a működése különös jelentőségű a számunkra, amint majd kiderül, a levéltár, tervtár és fényképtár alapvetése szempontjából. A gyűjtemények között a kézi könyvtár szaporodik eleinte a leglassabban. A bizottság tagjai ritkán keresik fel az irodát, ahol ezt a kis kézikönyvtárat őrzik. Nagy magánkönyvtáraik otthon bármikor rendelkezésükre állanak, az Akadémián, Nemzeti Múzeumban megtalálhatnak minden szükséges könyvet.Ezért aztán az első költségelőirányzatban Henszlmann a könyvtár szaporítására már csak 300 Ft-ot állit be. Az első hónapokban nehezíti a helyzetet az is, hogy nincs megfelelő személy, aki a könyvtárral s általában a gyűjtemények alapvetésével s rendben tartás ával járó sok fáradozást vállalni tudná. Ez annál súlyosabb zavart okoz, mert Henszlmann az 1873. évi bécsi világkiállításon mint kiküldött szakbiztos működvén és igy hosszú ideig távoliévén az ügyek intézéséből egy időre teljesen kiesik. Szerencsére hamarosan találnak megfelelő embert Geduly Ferenc személyében. Feladatait a kinevezési okmány a következőkben foglalja össze: "Teendője lészen az előforduló összes fogalmazványokat elkészíteni, s azokat a rendes előadó láttamozása mellett Méltóságod (Szalay Ágoston) jóváhagyása alá bocsátani, azok letisztázásáről s kiadmányozásáról gondoskodni, a szükséges iktató, kiadó-és lajstromkönyveket vezetni, az irat-, rajz- és tervtárat rendbentartani s a rendes előadót távollétében a Bizottsági ülésekben helyettesi-