Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Borsos Béla: Az Országos Műemléki Felügyelőség dokumentumtára

kozott. A műemlékvédelem feladatkörének már hatásos jogi szabályozás hiányában sem felelhettek volna meg. Ilyen előzmények után alakult meg 1872 április 11-én egy a magyar országgyűlés által megszavazott pénzalapon és a magyar vallás - és közoktatásügyi miniszter felügyelete és párfogása alatt a Magyar országi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. Ez a bizottság volt a hivatalos magyar műemlékvédelem első biztos alapokon nyugvó hivatali szerve, amelynek működés óta, utódai szorosan kapcsolódva egymáshoz, szakadatlan láncolatot alkotnak a jelenleg működő Országos Műemléki Felügyelőségig. A miniszter mindenekelőtt a bizottság elnökét nevezi ki Szalay Ágostonnak,a pesti kir.tábla tanácselnökének s az akadémia levelezőtagjának személyében 1872 április 4-én. Szalay ez időben már tul van élete delén. Rendkivül sokoldalú egyéniség, akinek fő jellemzője a történettudományok és a művészetek iránti érdeklődés,ezek mellett vérbeli gyűjtő. Kora ifjúságától kezdve gyűjti a magyar történelem és művészettörténet kiemelkedő értékű tárgyi emlékeit, elsősorban okleveleket. Szalay személyének kiválasztása szerencsésnek látszik, hiszen egyesiti magában a hivatalvezetéshez szükséges jogi és adminisztratív gyakorlatot, lelkiismeretességet a történeti tudással és a gyűjtő lelkesedésével és tárgyszeretetével. Szalay mellett a bizottság tulajdonképpeni szakmai és tudományos irányitója Henszlmann Imre,akinek "rendes előadó" -i kinevezése 1872 április 9-én kelt. Kortársa Szalaynak. A magyar müvészettörté nettudomány egyik úttörője és első magyar professzora.Először a természettudományok vonzzák. Orvosdoktori oklevelet szerez. Érdeklődése azonban mindinkább a történelem, művészettörténet és művészetelmélet felé fordul. Bécsbe kerülvén Böhm József Dániellel ismerkedik meg, aki mint a bécsi mütörténeti iskola egyik kezdeményezője, erős hatást gyakorol rá. 1848-ban magyar érzése és haladó gondolkodásaa szabadságharc aktiv résztvevőjévé teszik. A szabadságharc bukása után emiatt rövid időre fogságba vetették. Kiszabadulva Párizsba utazott. III. Napóleon támogatása tette lehetővé első komoly építészet-és művészetelméleti müvének a "Théorie des proportions appliqués dans l'architecture"-nek megjelenését 1860-ban. 1873-ban hazatérése után végül a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. Ebben az időben már minden erejével az építészettörténet -- vagy ami abban az időben ezzel egyet jelentett a középkori építészet --kutatásával foglalkozik. Egymás után jelennek meg cikkei és tanulmányai. Ezen kívül az "Archaeolőgiai Értesítő"-t és az "Archaelógiai Közlemények"-et szerkeszti. Kinevezése biztosítja az uj műemlékvédelmi intézmény munkájának tudományos szinvonalat és korszerűségét, elpusztíthatatlan energiája pedig e munka eredményességét. A bizottság kinevezett rendes tagjai közül elsőnek kell említenünk Hegedűs Candid Lajost. Jogász, a vallás - és közoktatásügyi minisztérium tanácsosa. Az összekötő kapocs szerepét tölti be a felügyeletet gyakorló minisztérium és a bizottság között. Szalay és Henszlmann megbízatásával egyidejűleg a miniszter Schulek Frigyest, az országos mintarajztanoda tanárát "biztottsági építésszé" nevezi ki. Az emiitetteken kivül még hat rendes tagot neveznek ki. Ezek mind a művészettörténet, régészet és építészet multszázadi hőskorának úttörői és kiemelkedő alakjai. Ipolyi Arnold püspök, az Akadémia rendes tagja, a nagy műgyűjtő. Pulszky Ferenc a Nemzeti Múzeum igazgatója, művészettörténész, régész. Rómer Flór is Ferenc bencés, művészettörténész, régész, egyetemi tanár, az Akadémia rendes tagja. Arányi György Lajos orvos, egyetemi tanár és grafikusművész, rendkívüli akaraterőtől és vállalkozó szellemtől fűtött igazi úttörő, aki még a század harmincas éveiben gyalogszerrel járja be az országot, a történeti nevezetességű tájakról, várakról rajzokat, alaprajzokat és vizfestményeket készítve. Steindl