Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Barca Géza: Az igazgatási munka a helyreállítások előkészítésben

A műemlékvédelem a műemléki védettséget élvező épületek és más épitmények, továbbá területek épségének, sértetlenségének tevékeny megőrzése, oltalmazása végett kifejtett céltudatos államigazgatási tevékenység, melynek felépítését, rendszerét és eljárásmódjait speciális jogszabályok határozták meg. Magyarországon a műemlékvédelem államigazgatási rendszerünk építésügyi igazgatási ágában helyezkedik el, ugyanis a leghatásosabban a területrendezési és építésügyi hatósági (engedélyezési, ellenőrzési és kötelezési) feladatok teljesítése során oldható meg. A műemlékvédelem kulturális jellege ezáltal semmit sem veszít jelentőségéből s az érvényes jogszabályok éppen ezért külön is foglalkoznak a műemlékekkel kapcsolatos kultúrpolitikai feladatokkal s ezek ellátását a művelődésügyi igazgatás körébe utalják. E kultúrpolitikai tevékenység alapvető célja a műemlékekben rejlő esztétikai és történeti értékeknek a közművelődési és oktatási munka keretében történő hasznosítása, s a műemléki propaganda kifejtése révén társadalmi tudatformáló hatásának érvényesítése. A jogszabályok minden társadalmi rendszerben az adott társadalom fejlődését, eszméit, anyagi fejlődésétvégig kisérve a jogszabályok tükrében leszűrhető az a tapasztalat,hogy valamely jogszabály megalkotására csak abban az esetben kerülhet sor,ha annak előfeltételei megérettek, s csak olyan jogszabályt lehet alkotni, mely az adott társadalmi rendszer igényeit kielégíti. Nem lehet célom,hogy a magyar műemlékvédelem fejlődéséről akárcsak a jogszabályok tükrében is tájékoztatást adjak, mivel erről már Merényi Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója "Százéves a magyar műemlékvédelem" cimü előadásában részletesen tájékoztatta Önöket. Mégis engedjék meg, hogy röviden utaljak arra, hogy a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók már 1846-től kezdve különböző üléseiken -- köztük itt Egerben is -- felvetették a hazai műemlékek fenntartásának szükségességét és törvény megjelentetésére is kezdeményezést tettek s e munkában Henszlmann Imrének igen jelentős érdemei voltak. Az ő nevéhez fűződik Mohács országgyűlési képviselőjeként is az első törvényjavaslat országgyűlés elé terjesztése és több interpelláció is a műemlékek védelmében 1869--70-ben. 1871-ben már van olyan törvénycikkünk, mely lerögzíti, hogy "csak a törvényhatóság jóváhagyása után hajtatik végre minden olyan határozat, mely történelmi és műemlékek fenntartására, átalakítására és lebontására vonatkozik". 1871 -ben Eötvös József vallás és közoktatásügyi miniszter felhívására Ipolyi Arnold szerkesztett ujabb törvénytervezetet a műemlékek védelmére. Sajnos ez a törvényjavaslat sem vált törvénnyé, mégis ennek is szerepe volt abban, hogy 1872 április 4-én a vallás és közoktatásügyi miniszter elrendelte a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának felállítását. 1881 május 28-án kihirdetésre került az első műemléki törvény, az 1881. évi XXXIX-es számú törvénycikk, amely meghatározta a műemlékek fenntartásának módját s a műemlékek feletti felügyelet elláicL>a létrehozta a Műemlékek Országos Bi-