Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Entz Géza: A műemléki helyreállítások tudományos előkészítése és a tudományos dokumentáció

az élet minden mozzanatára. Ezért a műemlék valódiságára, hitelességére épit, amelyben az eredetiség szerkezeti,formai és tartalmi elemei mellett a régi anyag is fokozott hangsúlyt kap. A helyreállitás alapvető mozzanata a történetiség mellett a megőrzés, a konzerválás. Ez pedig annyit jelent, hogy mindig az adott műalkotásból indulunk ki. A XX. század döntő ujitása tehát a lehető legteljesebb hitelességre való törekvés, a történetiség tiszteletben tartása és az anyagi értelemben vett eredetiség megtartása. Ennek megfelelően a kutatásnak ma az a célja, hogy a helyreállitás a szóban forgó műemlék történeti alakulásának tükrözése mellett hitelesen adhassa vissza és őrizze meg a teljes értékes állagot. Ugyanakkor, amidőn a kutatás számára a lehető legszélesebb távlatot igyekszünk biztositani, nem feledkezhetünk meg arról, hogy ez nem lehet öncél: a kutatás főfeladata a helyreállitás előkészítése, megbizható alap nyújtása és megjelölése a tervezés és kivitelezés számára. A kutatás két főterülete: 1. a forráskutatás, 2. a helyszíni kutatás. Az első a könyvtári, levéltári és múzeumi adatok minél kiterjedtebb feltárására és értékelésére irányul. A kutató gondosan összegyűjti a kérdéses műemlékre vonatkozó teljes irodalmat figyelemmel a hazai és európai párhuzamokra, kapcsolatokra. Műemlékeinket történelmünk viszontagságai alaposan megritkították. Ezért hazánkban különös hangsúly esik a levéltári kutatásokra. Ennek megkönnyítésére számos lehetőség áll rendelkezésre. Mind az Ország Műemléki Felügyelőség, mind a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutató Csoportja évtizedek óta gyűjti a közlevéltárak művészet- illetve építészettörténeti adatait. Ma már ezek az adattárak komoly segítséget jelentenek. Hasonló haszonnal forgathatók a műemléki topográfiák eddig megjelent kötetei, amelyek egyre jelentősebb mennyiségi és minőségi levéltári anyagot tettek közkinccsé. Mindezek mellett az egyéni levéltári kutatás, bár nem csekély időt vesz igénybe, biztosit a legtöbb esetben legnagyobb eredményt és hoz felszínre legértékesebb ismeretlen, a helyreállitás szempontjából esetleg döntő adatokat. A számos példa közül a sárospataki várra vonatkozó levéltári források éveken át tartó vizsgálatát említeni, amely nemcsak a helyreállításnál nyújtott konkrét segítséget, hanem a vár épitéstörténetét is egészen uj megvilágításba helyezte. És itt nem mulaszthatom el, hogy ne utaljak a Heves megyei műemléki topográfia hatalmas méretű levéltári előkészítésére. Ennek haszna nemcsak a már megjelent I. és a kiadás alatt álló II. és III. kötet feldolgozásaiban mutatkozik, hanem abban is, hogy a szóban forgó adatok Eger város műemlékeinek jövőbeni helyreállításához komoly segítséget adhatnak.A könyvtári és levéltári búvárkodás mellett nem feledkezhetünk meg a muzeumok vonatkozó tárgyi anyagának átnézéséről sem. Régi ábrázolások, fényképek, rajzok kiválóan felhasználhatók s olykor vitás kérdéseket is egyértelműen dönthetnek el. E tekintetben a Felügyelőség Gyűjteményi Osztályának kezelésében lévő fénykép, negatív és tervgyüjtemény is számba veendő, hiszen többek közt e gyűjtemények tartalmazzák a kérdéses műemlék korábbi helyreállításával kapcsolatos dokumentumokat. A muzeumok tárgyai nemegyszer fontos részleteket őriztek meg elveszettnek hitt vagy mostanában feltárásra kerülő alkotásokról. Igy lehetett a Mátyás templom délnyugati Mária kapuja timpanonjának egy igen jelentős hányadát a Budapesti Történeti Múzeum kőtárából eredeti helyére visszatenni. A siklósi Vármúzeum kiállítása is őrzött egy rendkivül finom gótikus gyámkő töredéket,amely pontosan beillett az időközben feltárt remekszép későgótikus erkély megfelelő helyére. A kutatások második, legtöbbször döntő jelentőségű csoportja a helyszíni munkákat foglalja magában. Fentebb láttuk, hogy minden műemléknek megvan a maga SÜJÚLDS története. Erről pedig legrészletesebben és leghitelesebben maga az épület, szobor vagy festmény és berendezési tárgy ad felvilágosi-