Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Dercsényi Dezső: Műemlékvédelem és tudományos kutatás

Igen jelentős levéltári kutatás folyt és folyik azokban a levétári egységekben, melyek általában a műemléki topográfiát érintették, vagy konkrétan egy-egy kötetére vonatkoztak. Ilyennek tekinthetjük az Országos Levéltár térkép - és rajzanyagának fényképben és leirásban történő dokumentálását, mely a ma­gyar történelem sorsfordulásainak megfelelően elsősorban a XVII-XIX. századra korlátozódik, de azon belül igen gazdag anyagra bukkant. Az ország szinte gyarmati helyzetéből folyó centralizáltsága néha a legkisebb építkezések tervanyagának magasszintü jóváhagyását eredményezték. így számtalan akol, is­tálló, iskola, vendéglő, mészárszék (közte a jó öreg kocsmáros, Petőfi apjának bérlete: a kiskunfélegy­házi Hattyú épület), falusi templom stb. műszaki tervei kerültek elő. Sajnos sokkal kisebb mértékben a nagystílű alkotásoké, legyenek azok kastélyok, paloták, vagy székesegyházak, hiszen ezek megrendelői anyagilag is függetlenebbek lévén, mellőzhették a központi építési szervek támogatását és igy engedélyező ellenőrzését is. Mégis pl. a Pest megyei és a hevesi topográfia előkészítése kapcsán előkerült váci szé­kesegyház tervek nemcsak a jelentős épület történetét helyezték uj megvilágításba, Voit Pál munkássága során a barokk építészetről alkotott kép egészének megváltozásához is nagymértékben hozzájárultak. E célra irányuló kutatások során nemcsak a viszonylag jól publikált soproni anyag, hanem a Pest megyei Állami Levéltár, a váci Püspöki Levéltár, a topográfiák által feldolgozott területen fekvő templomok his­tória Domusa szolgáltatott eddig nem is sejtett bőségü anyagot. Erre a legjobb példa éppen Eger, illetve Heves megye topográfiája, melynek Soős Imre által végzett levéltári kutatása több mint kétezer mester, több száz műszaki rajzot eredményezett s lehetővé tett olyan művészet -földrajzi konstrukicő kialakítá­sát, mint amilyet a páratlan gazdasági adattárral együtt a hevesi topográfia első kötetében találunk. Ma már minden műemléki helyreállításunknál a munkában résztvevő régész, művészettörténész összeállítja a rendelkezésre álló forrásokat, igyekszik azt bővíteni, bár ritka az olyan szerencsés hely­zet, mind Détshy Mihályé Sárospatak esetében, ahol a Rákóczi levéltár bőven csorduló iratanyagából avar és város történetét egészen uj megvilágításba tudta helyezni. A műemléki topográf iák, helyreállítások és a magyar művészettörténeti kutatás érdekében folytatott levéltári kutatások eredményeiben természetesen túlnyúlnak a mai országhatárokon és ugy vélem, hasz­nos szolgálatot tehetnek a környező országok hasonló célú munkálatainak is. Itt csak egyet említenék, a burgenlandi topográfiák kötetei számára végzett kutatásainkat. Köztudott, legalábbis a magyar kutatók előtt, hogy írott forrásanyagunk viszonylag milyen gyér s a szűkszavú, rendszerint jogi vonatkozású anyagból milyen gyengén csordogálnak művészettörténeti meg­állapításokra módot adó adatok. Ezeket az adatokat természetesen egészen más célból szerkesztették -­még a legtöbbet mondanak a különféle célból felvett leltárak - - s akkor őrizték meg,ha ahhoz tulajdonjogi érdekük fűződött. Amit megőriztek is, a sorozatos háborúk pusztították, hiszen még 1956-ban is jelentős családi levéltári egységek semmisültek meg. Ha műemléki helyreállításainkhoz biztos tudományos alapot keresünk,a régészet s annak módszerével végzett építészettörténeti kutatásokhoz kellett fordulnunk.Mind­két tudományos kutatás fejlődésében találunk sajátos magyar vonásokat. Magyarország területén két római provincia is feküdt,Pannónia és Dácia, ami a provinciális archa­eolőgiát hamarosan kifejlesztette, hegyei, barlangjai az őrkor-kutatás, sik vidéki pedig a legtágabb ér­telembe vett népvándorláskor leleteinek ezreit szolgáltatták eleinte a véletlen, majd a tervszerű ásatások során. Már a két világháború között, látva a középkori magyar emlékanyag pusztulását, merült fel az az igény, hogy az őskori, a római és a népvándorláskori ásatások mellett középkori feltárásokat is kellene végezni és ennek az igénynek jogosultságát néhány nagyon szerencsés feltárás teljes mértékben igazolta is.

Next

/
Thumbnails
Contents