Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)
Dr. Merényi Ferenc: Százéves a magyar műemlékvédelem
Százéves intézményes műemlékvédelmünk múltját és jelenét felvázoló előadásom végéhez értem. Kérem, engedjék meg, hogy mielőtt mondanivalómat befejezném, gondolataimat néhány mondatban összegezzem. Az emberek szeretik a szép régi épületeket. Ez érthető. A műemlékek hidak: az idők hidjai. Átívelik a századokat és összekapcsolják az egymást soha nem ismerő nemzedékeket .A felbecsülhetetlen menynyiségü emberi munka olyan minőségi alkotásai, amelyek az idők évszázados nagyságrendű rostaszemein a nagy megrázkódtatások közepette is fennmaradtak Tartalmukban, a mult idők technikájával megvalósult társadalmi viszonyokat és igényeket dokumentálják. A tudat-, hit-és eszmerendszerek építészeti formákban tárgyiasult emlékei. Az emberi boldogság és keserűség évszázados keretei és szinterei; megszámlálhatatlan tovaillant pillanat és hangulat beszédesen hallgató tanúi. A magyar műemlékek a mi népünk tehetségével, munkájával épültek, a mi népünk emelte, óvta-védte őket, önmagát mentve és átmentve általuk. Mindezekért szeretjük és óvjuk őket. Ez nem jelenti azt, hogy az ujat nem szeretjük, nem jelenti azt, hogy a régi és az uj nem fér meg egymás mellett. Mindig is megfért, és ma is, amint ezt a budai várnegyed romos telkein épült uj lakóházak legtöbbje is bizonyítja. Egyébként is: tulajdonképpen minden uj építészeti alkotás, amely az építészet művészet-jellegéből adódóan ilyen igénnyel épült, potenciálisan műemlék; az idő és az utókor rostáján áthullik a talmi s fennmarad a java. Az építészet alkotásai egyebek közt abban is különböznek minden más művészet produktumaitól, hogy akarva-akaratlanul, nap mint nap hatnak az emberi tudatra. Életünket születésünk percétől elmúlásunk órájáig épületekben és épületek közt éljük le. Egy könyvet lehet el nem olvasni, egy színmű vagy film megtekintése, egy zenemű meghallgatása, egy képzőművészeti alkotás megtekintése többnyire elhatározásunkon, szabad akaratunkon múlik. A televíziót vagy a rádiót is akkor kapcsoljuk ki, amikor kedvünk tartja. Az épületeket és együtteseiket nem lehet "kikapcsolni", nem lehet tudomásul nem venni. Az építészet régi és uj alkotásai, ezek együttesei szándékunktól és akaratunktól függetlenül, a nap minden órájában kapcsolatban vannak velünk, hatnak ránk és formáják tudatunkat. Ezért nem lehet senki számára sem közömbös, hogy az értékes régi épületek megmaradnak-e, s az sem, hogy az ujakra, a mai nyelven mai, uj gondolatokat közvetítőkre is olyan szerető gonddal tekinthetnek-e majd utódaink, mint mi az elmúlt időkéire. Jegyzetek: A műemlékek védelme a magyar és a külföldi törvényhozásban Bp., 1906. 50. old. A magyarországi műemlékek ideiglenes bizottmánya Archaeologiai Értesítő, 1872. évf., VII. köt. 1. sz. 1--2. old. I. m. 227. old. 1. Forster Gyula: 2. Henszlmann Imre: 3. Forster Gyula:
