Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Merényi Ferenc: Százéves a magyar műemlékvédelem

Az egri, székesfehérvári, pécsi, kőszegi történelmi városmag, de mindenekelőtt a budavári lakónegyed és Sopron műemléki városközpontjának nagyszabású rekonstrukciója s ez utóbbiaknál középkori lakóházépítészetlink több tucatnyi gyöngyszemének feltárása -- s ami nagyon fontos: e lakóházak alkalmassá tétele a korszerű, a mai ember igényeinek megfelelő használatra --nemcsak a hazai közönség büszkesége, de örvendetesen növekvő idegenforgalmunk eredményeként a külföldi látogatók sokszázezres tömegeinek osztatlan elismerését is kivivta. A főváros és vidéki nagyvárosaink müemlékértékü, helyreállított és ma is élő,használatban lévő középületei közül ez alkalommal mellőzhetőnek vélem a példák felsorolását. Fokozott hangsúllyal kell viszont arra utalnunk, hogy a falusi életforma -- egyébként örvendetes -gyökeres megváltozása következtében mind nagyobb veszély fenyegeti a népi építészet kiemelkedő értékű maradványait. A turistvándi vízimalom, a nagyvázsonyi Schumacher ház, a múzeumi célra hasznosított tihanyi parasztházak, a balatonkenesei, nemesvámosi, szigligeti, hortobágyi csárda, a hegy maga sí Taranyi présház, a szentesi, szegvári szélmalom, a verpeléti kovácsműhely, a szendrői festőház, a hollókői településméretU rekonstrukció, a zalaegerszegi, szombathelyi, nyíregyházi regionális és a nem kis nehézséggel épülő szentendrei központi szabadtéri néprajzi múzeum jelzi nemcsak az e témával kapcsolatos erőfeszítéseinket, de további problémáinkat is. Az épületek,helyreállított műemlékek ily nagy mértékben "ömlesztett" felsorolása természetesen-a legjobb esetben is -- csupán képek felvillanását eredményezheti, már amennyire erre az emberi agy felfogőkészségének rugalmassága egyáltalán képes.Mindezzel nem elkápráztatni, csupán emlékeztetni kívántam tisztelt hallgatóimat a műemléki restauráló-helyreállító tevékenység sokoldalúságára, szétágazó mivoltára. Érdemes és szükséges itt arra is emlékeztetni,hogy a bonyolult műemlékvédelmi munkának a szépre és jóra, hazaszeretetre és multunk tiszteletére nevelő -- tudatformáló -- célkitűzéseken és eredményeken, tartalmas, színvonalas, az idegenforgalmi látványosságon túlmenően nagyon konkrét, a mindennapi használhatóság területén is komoly jelentősége van. A legtöbb műemlék ma is él és éppen helyreállítása során nyert megfelelő, fennmaradását továbbra is biztosító rendeltetést: tanácsháza, vendéglő, szálloda, kultúrház, múzeum, gyermekotthon, lakóház, szanatórium, üdülő és még annyi más célú felhasználásuk bizonyítja életképességüket. Szólnunk kell még néhány szót elveinkről, jelenlegi módszereinkről is. A műemléki helyreállítás mai magyarországi gyakorlatának elméleti meggondolásai, metodikája sajátos történelmi adottságainkból következnek. Mostoha történelmünk során a pusztító háboruk.a többszöri idegen elnyomás valósággal megtizedelte műemlékeinket. A magyar történelem virágzó századaiból teljes vagy megközelítően teljes épségben fennmaradt emléket ma már alig tudunk felmutatni. Ez késztet bennünket arra, hogy a legkisebb -- más, szerencsésebb sorsú országokban talán jelentéktelennek minősülő -- emléktöredéknek is fokozott figyelmet szenteljünk. Ezért törekszünk a korszerű építészet minden eszközével a töredékek eredeti építészeti összefüggéseinek bemutatására, az egykori tér-, tömeg-, felület-és formaélmények érzékeltetésére, anélkül, hogy az igy helyreállított-bemutatott műemlék hitelességét másolatokkal vagy hamisítványokkal csorbítanánk. Mai gyakorlatunkról elmondhatjuk, hogy a modern történelemszemlélettel párosult őszinte és tárgyilagos építészeti törekvések bázisán áll és a korszerű müemlékhelyreállitási irányzat jegyében tevékenykedik. Ennek lényege: a multat a pusztulás tényével együtt minden részletében hitelesen megmutatni, semmit sem hamisítani, semmit sem visszaépíteni megtévesztő technikával, ami egyszer