Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
osztva. Az építészeti anyag vegyes. Annál érdekesebb Devecser helységnek rajza, melyet a várban találtam s másolatát c) alatt van szerencsém bemutatni. Devecsemek déli része vízárokkal volt megvédve s az egész helység erős fallal és bástyával volt bekerítve, Balról látjuk a sümeghi kaput, toronnyal együtt, melyet egy bástya védett meg, A vár szintén bástyákkal és toronnyal volt megvédve, melyek azonban már nem léteznek. Történelmi adatokkal nem szolgálhatok. A vár jelenleg üresen áll." szignó, dátum az 1. o.: Könyöki, Pozsony 1885 évi december havában. előlap felirat: Devecser OMvH Tervtár Itsz. k 1112.; MOB irattár 1886/3. 44.3. alaprajz, homlokzat, távlati kép a. sematikus alaprajz; M = 1:500 b. nyugati homlokzat, nézetrajz c. Devecser helységről készített korábbi ábrázolás másolata szignó j, I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 536 mm x 350 mm, 658 mm x 427 mm előlap felirat j, f. a rajzon: Devecser. devecseri járás. Veszprém megye; jelzés b. f. a kartonon: 3 , sz. 1886.; jelzés j. I. a rajzon: OMF Tervtár p. 1113. (áthúzva 1748.) hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 144.422, OMvH Tervtár Itsz, 1113.; MOB irattár 1886/3. 45. DÉVÉNY, VÁR (Pozsony vm.; Devin, okr. Bratislava-Devin, Szlovákia) 45.1. törzsív A törzsív kitöltött. Felvett mellékletek: „leírás: 1 V?, rajz: 4 szignó, dátum a hátlapon: Könyöki. Pozsonyban 1880ik évi december 28-án. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Dévény várrom; jelzés b, I.: 1. sz. 1881.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 185. OMvH Tervtár Itsz. K 185,; MOB irattár 1881/1. 45.2. leírás „A mi a vár történelmét, és topographiai viszonyait illeti hivatkozom Dévény vár Ipolyi Arnold Fehérhegység utiképei. Vasárnapi újság VII. évfolyam 1860-ban 232 lapra, és Képes Album Magyar hajdan és jelenből Pesten Edelmann Károlynál 1847. 9. lap. Kiadja: Szerelmei Miklós iratára. Mednyánszky és Bél Mátyás II kötet pag. 252. is tesznek e várról emlitést. Ezeknél jobb történelmi adatokat nem volnék képes felhozni, ha a Gróf Pálffy család levéltárát kutatnám is, mert ott legföljebb a megszerzési, adásvevési viszonyokról nyernénk tudositást, mi a vár lényegét, ha tudnók is, hogy miképen változtak a birtokosok, nem másítaná meg, azért csak is a várnak leírásával fogok foglalkozni. A vár egy meredek kősziklán épült ép azon helyen, hol a Morva a Dunába ömlik. A várnak kelet-déli része lejtőben ereszkedik le, és a közellévő Kobel hegységgel (melynek egyrésze Pozsony felé, a másik része pedig Morva felé nyúlik) összeköttetésben nincs. A várhegy és a többi hegység közt levő völgyben fekszik jelenleg Dévény község, melynek egy része hajdan gyümölcsös kert volt. Az I. alatti lapon előterjesztem a terjedelmes várnak alaprajzát, azon látható három vörös kis kör, melyek a pontokat jelölik ki, hol a vár képeit rajzoltam. A várnak jelenlegi állapota olyan, hogy a 26. és 29 számú helyiségek közelebbi meghatározása lehetetlen, mert a vár felső része rom, és alig hogy a falakat követni és mérni lehetett, Jobb karban vannak a várnak többi részei, de ezek is csak annyiban, hogy azokat felmérni lehetett. A falak nagyobb része összedőlt. E várba három feljárás volt és pedig: a 35. 37. és 38. szám alatt jelölt kapukon. A 35 szám alatti kapu csúcsives es két védfülkével van szárnyalva. A kapu faragott kőből áll, csúcsives, vonóhiddal és hullórácsozattal volt ellátva, Kétséget nem szenved, hogy a kapunak megvédése czéljából a kapu fölött az érintett két fülkén kivül védtorony volt, mely jelenleg elpusztult. A hullórácsozatnak nyoma és a vonókapunak kerékhelyei még most is láthatók. A kaputól balra 1 jelzett nagy helyiségnek falai gazdasági épületekből származnak, melyek hajdan a 37. és 38. számmal jelölt kapuig terjedtek el, A 36. szám alatt jelölt helyiség védtorony volt. A második bejárás a várba 37. szám alatt volt. A kapuív már eltűnt, bátszik a faragott köveken azonban a hullórácsozatnak nyoma. A 38 számú kapu köríves, szárnyalva van 2 nagyobb fülkével. A kapu ép, de sem hullórácsozatnak sem vonóhidnak nyomai nincsenek. A kapufal szegletétől nyúlik egy fal a dunapart felé a 39. számú toronyhoz. Ezek azonban ujabb időben eltűntek, és csak az odavaló lakosok útmutatása szerint rajzoltam be a térképbe. Az út e három kaputól a 10. számú elővárba vezetett. Váljon a 10 szám alatti kaputól a 38 szám alatti kapu felé a mostani úton nem e volt még egy védfal, mely a várat a 2. szám alatti előudvartól elzárta azt meghatározni nem lehet, mert a falak nyomait nem találtam. A 11. 12. 13. és 14 helyiségek valószinűvé teszik, hogy ott fal nem volt, és hogy az elővár innen volt megvédve. A 38 számú kaputól a Duna felé és a 3. számú hegylejtőfelé nyúlik egy hosszú fal, mely kétség kivül a 4 számnál látható épület csoporttal összeköttetésben volt de jelenleg eltűnt. Az előudvamak külső falai védjárdákkal (Mordgang) és nem különben a hengerded tornyok és védfülkek védjárdákkal, rovátkokkal és fallyukakkal vannak ellátva mely utóbbiak aczélból voltak a falba alkalmazva, hogy azok segítségével a védjárdát befedhették. Az elővár védve volt a 11. szám alatti 3 kamrára osztott védbástya által. A 12 szám alatti torony a 13 és 14 szám alatti laktanya és bástyafal által, mely négy felé nyúl és ott az épület-csoporttal össze van kötve. A 14. számtól az elővárba nyúló falnak egy része eltűnt. Az épület csoport 5. 6. 7, 8. és 9. magasabb sziklaemelkedésen épült és kétemeletes volt. Az 5. számú helyiségből vezet egy ajtó a 9. számú helyiségbe, mely csúcsives. A 6. számú óonga boltozattal ellátott földszinti helyiség börtön lehetett. Az ajtaja körives. Az összes csoport pedig kétség kívül laktanya volt. A 10. számnál az előudvar felé látható három körivel öszszekötött támoszlopnak czélja csak a falnak erősítése volt. A 15. szám alatt látjuk a faragott kőből készült kutat, mely jelenleg be van töltve. Erről mondatik, hogy a Duna szinéíg terjed. A 18. szám alatti helyiség az elővár. A 16. szám alatti árokban látszik még 2 hidoszlop; melyen a 17, szám alatti második elővárba jövünk. Innen vezetett az út, talán már lépcsőkön, a 23 szám alatti folyosóra, melynek egyik oldalán a 19. 20 és