Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

előlap felirat b, f. a rajzon: Dörfel, Vas megye. Kőszegi járás; jelzés b. f, a kartonon: 3. sz. 1884.; jelzés j. f. a kartonon: OMF Tervtár p. K261. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.561. OMvH Tervtár Itsz, K 261.; MOB irattár 1884/3. 43. DETREKŐVÁRALJA, DETREKŐVÁR (Pozsony vm.; Plavecké Podhradie, okr. Malacky, Szlovákia) 43.1. törzsív A törzsív kitöltött. Felvett mellekletek: „leírás: 1 ?, rajz: 2 S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki Pozsonyban 1880ik évi december 28 án. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Detrekő várrom; jelzés b. I.: 1. sz. 1881.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 173. OMvH Tervtár Itsz. K173.; MOB irattár 1881/1. 43.2. leírás „Jelen vár herczeg Pálffynak tulajdonát képezi és a többi uradalmukkal a Balassa család elhunyta után donatio utján jutott birtokába, Egyebet, mint azt, a mit Bél Mátyás II, kötet pag: 285. irt e vár történelméről nem vagyok mondani képes, adataim nincsenek. A Kárpátokon túl Morvaország felé egész a Morva-folyóig, egy nagy homokos sik terjed el előttünk, mely többnyire tűlevelű erdőkkel van borítva, és a várból gyönyörú sík szép látványt nyújt a nézőnek. Széleskút helységtől egy negyed órányira a Kís-Kárpáthegységbői derék szög alatt nyúlik ki egy hegynyelv, melynek keleti oldala magas sziklát, nyugati oldala pedig meredek lejtős hegyet képez. Ezen áll Detrekeő vára. Azon körülménynél fogva, hogy csak egyetlen egy faragott követ találtam, melyet I. lapon c. alatt mutatom be, és mely a 28. szám alatti helyiségben, második emeletben van a falba illesztve, építészeti szempontból a vár keletkezési idejének meghatározása igen nehéz. Annál is inkább nehéz, mert a boltozatok kettőt kivéve (melyről később lesz szó:) mind elpusztultak, igy tehát legfeijeób a fővár [palás] ád némi támpontot, megmutatja, hogy a vár építészeti hely dísposítiója még a román korra vezet vissza, mert itt látjuk a főtornyot [donjon] a lakszobákat, u. n. lovagtermet, kemenatet gadend, vierniczet és egyéb szobákat, nem különóen a kutat, mely a főtorony tőszomszédságában van, de ez is csak sejtelem, mert tapasztaltam más váraknál, hogy az épitők nem ragaszkodtak szigorúan a román korban dívott helydispositíóhoz, hanem felhasználták a területet legcélszerűbben, legjobban, a mint azt találták. Kétséget nem szenved, hogy a 11, 12, 19. szám alatti előudvar és hengerded tornyok, csak a lőpor feltalálása után készültek. A feljáras a várba annak keleti oldalán, a sziklák alatt történik; megjegyzem, hogy a vár külsejének ezen része kissé lejtős és a vár déli része a Kárpátokkal van összefüggésbe. Az 1

S0 számmal jelölt kapunál a 3. számmal jelölt előudvarba lépünk a kapu mellett áll a 2. szám alatti kis védtorony, az eiőudvarból a 4

IK számú kaputorony alá jövünk, mely elpusztult és csak annak donga, turffkőből készült boltozata ép. Innen az 5

lk számú elővárba lépünk ennek baloldalán találjuk a 6, 7. 8, 9, szám alatti laktanyákat, ugyanez elővárból jobbra a 11. számú udvarba s a 12

lk számú hengerded nagytoronyba megyünk, mely ágyú lőrőzsékkel van ellátva. Az elővárban 10. számnál 3 támoszlopot találunk melyeken lépcsők vezettek a 13

ik szám alatti toronyban innen jövünk, (hajdan talán lépcsőkön) a 14 szám alatti fővárba [palasj. Ezen udvar balján találjuk a 21. 22. 23. 24. 25 és 26 számú szobákat 27. szám alatti folyosót, 28 szám alatt egy nagy szobát melynek földszinti helyisége turffkőből készült, donga boltja még ép ennek első emeletéből vagy a főudvarban látható lépcsőkön jövünk a 29. szám alatti foktérre [Terasse]. Vajon ez be volt e boltozva s talán csarnoknak felhasználva vagy sem, azt meghatározni nem lehet, Ugyanott találjuk a 30 szám alatti kutat, mely nem faragott kőből készült és jelenleg kövekkel van betöltve; a kút mellett, 31. szám alatt egy kis, de erős, részben bedőlt őrtornyocskát látunk. A főtornyot [donjon] melynek keleti része szinte hiányzik a 32 szám alatt látjuk. Ennek emeleteit többé nem lehet meghatározni; a fővárhoz tartozó szobák 2 emeletesek valának, A torony mellett, részben a sziklába vésve, a 33 szám alatti helyiség látható, melynek földszinti része börtön lehetett. A 1 7. szám alatti helyiség védtorony, a 18. sz. alatti csöngér, mely a 19. alatti hengerded alakú bástyával van összekötve. E bástyából jövünk a 20 szám alatti foktérre fíerasse] melyről a 11 számú előudvart lehetett uralni. A 15. számú helyiség 2 emeletes torony volt, a 16. szám alatti alantabb fekvő hely, a donga bolttal ellátott pinczébe vezet, melyhez jelenleg jutni nem lehet. A vár falak védjardával [Mordgang] és szabályosan elhelyezett hengerded lyukkal és rovatokkal vannak ellátva. A 17. szám alatti kistorony falába találunk 2 lefelé irányzott lyukat, melyek zöld fénymázos égetett agyagból készülvék; ezek úgy mint a véd falak alsó lyukai azon czélból készültek, hogy létráit a megszálló ellenségnek a lyukakon át rudakkal eltaszítsák. A kapukon hullórácsozat [Fallgatter] nyomait vagy vonóhídnak szolgáló kerekek helyeit nem találtam, csak a 4* számú külső kapunál láttam a falban 2 négyszegletes lyukat, melyekben a kaput záró gerenda volt elhelyezve. A mint azt az alap- és homlokrajzokból látjuk, a várnak leggyöngébb oldala a déli volt, mely a hegységgel összekötetésben álla, azért az legjobban is volt megvédve. Az építészi anyag törött mészkő, mely ott nagyszámban található. A 4 és 28. szám alatt érintett két boltozat és a várfalai öntöttek, a két boltozaton még most is szemlélhető a deszkák elhelyezése a kövek közé öntött vakolaton. A várnak keleti oldallejtöjén egy nagy gyümölcskert terült el." szignó, dátum az 5. o,: Könyöki, Pozsonyban 1880 évi Deczember 20. előlap felirat: Detrekeő várának leírása MOB irattár 1881/1. 43.3. alaprajz, távlati kép, részletrajz a. alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-33.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500 b. nyugati oldal, távlati kép c. gyámkő, perspektivikus ábrázolás szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete, píros tus rp. kart. méret: 509 mm x 340 mm, 660 mm x 428 mm előlap felirat k. a rajzon: Detrekeő, Pozsony megye. 1,; jelzés b. f. a kartonon: 1. sz. 1881.; jelzés j, I. a kartonon: OMF Tervtár p. K 175.; hátlap jelzés k: kerek MOB p.