Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

tem szerint Ipolyinak a hagyomány fentebbi megcáfolása hely­telen. A mi az emiitett vékonyabb falat illeti, ez egy jelenet mely majd minden régi csallóközi templomnál mutatkozik, úgy talál­tam templomokat, a hol majd minden fal külömböző mértékű. Ezen külömbségek, melyeket bizonyára csak a rendetlen és hanyag épitésre lehet visszavezetni arra kényszerítettek, hogy sok helyen a falak közép mértékét alkalmaztam a rajzokban. Volt eset a hol a külömbség a falak közt egy templomnál 25 cm tett ki; de még egyébb feltűnő szabálytalanságok is fordul­nak elő, mint pl. a püspöki templom szentélyének axisa nem esik a hajó axisába hanem a hajóval nagy tompa szöget ké­pez. Azt a rajzban is előtüntettem. Ha a nürnbergi Sebaldus templom tengelye nem egyenes, hanem görbe vonal, ha a po­zsonyi székesegyház szentély tengelye nem esik a hajó tenge­lyébe, ha ily nemű szabálytalanságokat igen sokat más helyen is ismerünk; miért ne történt volna-e szabálytalanság a csütör­töki templomnál is. Ipolyi ő méltósága továbbá nem volt a pad­láson és nem látta a falat a boltozat felett. Nézetem követke­ző: annélkül, hogy a két tornyon látható román ablakokat itten tekintetbe venném, tény az, hogy a hajó nem volt beboltozva, hanem gerendás padozata volt, és hogy a hajó ki volt festve, mert a padláson a boltozat felett festett faldíszítményekre buk­kantam, melyek, úgy látszik, román levél bodronyt ábrázolnak. A vakolat ott már annyira megromlott, hogy nem voltam képes rajzot készíteni. A XVI. szazadban történhetett, hogy a temp­lom hajója tűzvész által elpusztult, látván most, hogy az emiitett keskenyebb fal nem képes egy nagyobb boltozat terhét visel­ni, az akkori építészek a hajó axisába tették az igen egyszerű henger alakú két oszlopot, melyek az Ipolyi által leírt boltozat terhét képesek voltak viselni. A mi a keskenyebb falat illeti, és Ipolyit főleg nézetében támogatja, az 85 cm széles, a többi fa­lak pedig pedig 15 cm-rel vastagabbak azaz egyméretü vas­tagságúak; a külömbség tehát nem oly nagy. Ekkor történhe­tett a harmadik hajónak a templomhoz való csatolása. Látjuk itt az E. alatti góth tagozatú ajtót is a harmadik hajó falában. Ez ugyan egykorúságával a hajóval mit sem bizonyít, hanem valószinű, hogy az alkalommal, midőn a vállivek kitörettek, az ajtó a harmadik hajó falába áttetetett, ami mint láttuk Békén is történt. A mi a román tornyokat illeti, Ipolyi nézetét tökéletesen osztom, azt vélem, hogy az egész templom, kinem véve a szentélyt, hajdan az átmeneti korban épült és csak később időről időre idomíttatott át, mi annál is valóbbszinü, hogy az apsis három ablakja igen kicsin és körives, holott két ablak, mely a szentély déli oldalán van, inkább későbbi mint előbbi góth korra utal; ezeket all. lapon a B. és D. ábrákban bemu­tatom. E templom keletkezésének idejét annál nehezebb meg­határozni, minthogy a bolt gerinczek és gyámkövek le vannak törve. Az éjszakoldali torony körives ablakokkal van ellátva s van a toronyóra alkalmazva, mi azonban későbbi időben tör­tént. A zenekar, a hajó boltozatával egyidejú, mert a hátsó osz­lop kődob azon része, hol a köriv az oszlopból kiindul, már is a körív folytatására van faragva a C. alatti ábra I. lapon mutat­ja a déli ajtót, melyben a hajdani vastag lágy fa deszkák még megvannak, Sarkvasak egyszerűek, a lakat új. A B. alatti alap­rajzon ki nem töltött támoszlopok legújabb időből valók; a D. alatti ábra mutatja a még hasznalatban lévő medenczét. A dé­li toronyban vannak harangok, melyeknek egyike hasonló a kürthi templom harangjához, s melyeket Ipolyi munkájában 105 lapon említ; az alakját II. lapon C. alatt mutatom be, kör­irata pedig következő: „oret : gloria : venit : cum : pace : maria : illa : sic : vobiscum : meta : amen : m : 400 : 84 :" vobiscum után a szó paremus kimaradt, a szó mérita pedig métára rövi­dittetett. A templom távlati képe mértanilag van szerkesztve, az alaprajzából I lap A. ábra nem külömben az átmetszet II lapon A. alatt hol a magaslatok pontosan adva vannak. A többi ma­gassági mertékek következők: a két főhajó magassága 8-55, a mellékhajó 6-00, a választó körives vállivek magassága 4-20, a hajó oszlopai-é 5-05, a szentély-é 6-60, a körives diadalívé 6-08, a szentély nagyobb ablakjá-é 2-34 méterre emelkednek a földtől és 3-05 m magasságúak, a külső tám­oszlopok pedig 6 meter magasságúak. Az egész templom anyaga kivévén a kőfaragványokat, vegyes fal (Mschmauer­werk:) azaz törött kő és tégla, Végre fel kell említenem, hogy a déli torony oly veszélyes állapotban van, hogy szükségesnek találtam, a lelkész úrnak tanácsolni, hogy a harangokat onnan az éjszaki toronyba áthelyezze, nehogy a nagyon összerepe­dezett torony, a harangok mozgása által be ne dűljön." szignó a 34, o. Könyöki József A csallóközi műemlékek magyarázata. MOB irattár 1878/9. 4-8. o. Csütörtök 41.3. alaprajz, távlati kép, részletrajzok A. távlati kép, nyugat felől B. alaprajz; M = 1:150 C. szemöldökgyámos, kőkeretes ajtó, centrális perspektíva; M = 1:20 D. keresztelőmedence, nézetrajz; M = 1:10 E. szemöldökgyámos, kőkeretes ajtó, centrális perspektíva; M = 1:20

Next

/
Thumbnails
Contents