Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

28. szám alatt főtorony (Donjon) a 16, főudvar volt. A 12. és 15. szám alatti nagyobb térségekhez nem juthattam, és azok humussal már ugy vannak elborítva, hogy ott falak nyomait nem láttam, és ezen két helyiségbe csak létrák által juthattam volna. Nem kíméltem volna a faluból létrát hozatni, ha eredményt várhattam volna, mert, mint mondám e két tért a humus már elborította és igy csak ásatások által tudhattam volna meg e két hely rendeltetését. Minthogy azonban a védrendszemek és a fővárnak (Palás) falai még meg vannak, nem kételkedem, hogy e két helyiség udvar volt. Az már abból is kitűnik, minthogy a 14

lk számú csöngérnek tamok nélküli fala foktért képez és a 12

lk szám alatti udvart uralja. Menjünk vissza a Paláshoz. A kápolna a 19. és 23. szám alatti helyiségek földszinti helyiségei tégla donga boltozattal vannak még ellátva. A kápolna jóval magasabb a toronynál, és igy valószinű hogy a kápolna alatt melynek csúcsíves 5 keskeny ablakja a korona-párkány alatt van, lakszobák lehettek; a mi más várakban is elő szokott fordulni, mint pl. Karlstein a csehországi és Haimburg alsóausztriai várakban. Hány emeletre volt a kápolna alsó része osztva, azt többé nem látni. A kápolna alsó negyszegletes része a természetes kőszikla, és csak 3 méternyi magasságra veszi fel a körives alakot. A kápolnának külső fala az ablakok alatt fehér és angyal vörös szinekkel, mint itt látható, volt befestve. A mi a főtornyot illeti ennek emeleteit nem lehet meghatározni, mert a fölsőbb emeleteinek boltozatai bedűltek, az alsók pedig el vannak borítva, talán a 3

ik vagy 4

lk emeleten látszik még egy kandalló födél (Kamindach) és egy árnyékszéknek nyomai. Az egész vár törött mészkőből készült és csak itt ott találni téglákat. A fő toronynak alsó része azonban igen erős faragott rustikákból épült. A kápolnának kétorú csúcsives igen keskeny ablakai homok kőből készültek, és egyéb faragott követ a várban nem találtam. Az ablakokról ítélve azonban nem kételkedem, hogy e vár már a 14

lk században épült volt. Hogy a feljárás a várhoz nem olyan, mint szokott lenni, hogy a felmenő jobb oldala a megtámadásnak volt kitéve, hanem, hogy egyenesen a kapuhoz vezetett, annak oka abban rejlik, mert a gúla hegy igen meredek és így az utat a szokástól eltérőleg mint előbb említem egyenesen vezették a kapu felé. Meg kell említenem, hogy találtam az első udvarban néhány vörösre égetett renaissance lapos díszítményekkel ékesitett csinos kálhafiók darabokat. A 3

lk szám alatti kapunál ároknak vagy egyéb védeszközöknek nyomait nem találtam; s úgy kutat sem találtam, s valószinű, hogy azt vagy az egyik vagy a másik udvarban, a hummus elborította már. Nem hagyhatom megemlítés nélkül a csejthei templomot, mely egy hajós, csúcsíves, de 1680.

ban annyira át lett idomítva, hogy alig lehet ismerni régi alakjára. A kapu fölött van egy kőbe vésett felírás, mely következőleg szól: „Ecclesia haec circa annum 1390 per Stiborium aedificata anno 1682 per Epism, Joannem Kéry consesrata istecum fluit annus tons intusve dealbata." Közel a templomhoz van egy kis kápolnácska, ennek szentélye a hatszögből szerkesztett absissal végződik és határozattan a templommal egy korú; ennek hajója szinte 1680,

ban lett átidomítva. E kápolnának egyszerűsége miatt annak felvételét szükségesnek nem találtam; régi egyház szerei a templomnak nincsenek. A templom és kápolna védhelyül szolgált mert egy lőrőzsékkel ellátott erős fallal bekerített magaslaton áll, hová 18 lépcső vezet fel." szignó, dátum a 7. o.: Könyöki, Pozsony 1880 évi Deczember 28án. előlap felirat: Csejthe várának leírása MOB irattár 1881/1. 37.3. alaprajz „A vár alaprajza. Méret 1:100. Dél - nyugoti oldal, Könyöki J. 1881. 1. Tollrajz. Nagys. 50x65." Gerecze 305. lappang 37.4. távlati képek „Ugyanaz. Északi oldal. Dél-keleti oldal, Mint előbbi," Gerecze 305. lappang 38. CSENDLAK, R. K. TEMPLOM (Vas vm.; Tisina, Obcina Tisina, Szlovénia) 38.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 V; rajz: 1 szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1884 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Tíssina (áthúzva tussal), Csendlak (mindkettő aláhúzva), Templom jelzés b. f.: 11. sz. 1885.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p, K 1130, OMvH Tervtár Itsz. K 1130.; MOB irattár 1885/11. 38.2. leírás „Muraszombatról délnyugatnak alig egy óra járásra fekszik Tisina község, melynek templomát ezennel rajzban mutatom be, A mint az alaprajz mutatja, ezen templomnak hajója is úgy mint a többi régi alsó vasmegyei templomoknál lenni szokott, csak a nyugati két szegleten bír két támpillérrel. A boltozat itt is ujabb időben át lett alakítva. A boltozat fölött festmények nyomait nem találtam. A hajó és szentély közt van egy egyszerű csarnok beillesztve. Ennek éjszaki oldalán van egy csigalépcső, mely a sekrestye fölötti oratóriumokba vezet. Ezen oratóriumok két emeletesek. A gerinczek a csarnokban, sekrestyében, oratóriumokban és a szentélyben egyformák, Alakjuk d) alatt látható, e) alatt mutatom be a diadalivek profiljét. Mindkét-