Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

18.3. alaprajz - sematikus alaprajz; 100 m = 150 mm szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 325 mm x 227 mm előlap felirat k. f.: Belatincz, alsólendvai járás. Zala megye; jelzés b. f.: 11. sz. 1885.; p. 5195.; jelzés j. I.: OMFTervtárp. K 1091. hátlap jelzés k: két kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.319. OMvH Tervtár Itsz. k 1091. (régi Itsz. 5195.); MOB irattár 1885/11. 18.5 hátlap jelzés k: kétféle kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.336. OMvH Tervtár Itsz. K 1093.; MOB irattár 1886/3. 19. BERENCSVÁRALJA, VÁR (Nyitra vm.; Podbranc, okr. Senica, Szlovákia) 19.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás 1 S

t rajz 2 szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1882 évi november havában fekete tinta, törzsív előlap felirat: Berencs, várrom; jelzés b. f.: 89. sz. 1882..; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j, I.: OMF Tervtár p. K 1356. OMvH Tervtar Itsz. K 1356.; MOB irattár 1882/89. 18.4. törzsív (18,5. tételhez) A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza. Felvett mellékletek: „rajz 1 megj.: Az első oldalon cer.: 1 szám van az okmány darabszámánál. Járásnak a muraszombati járást írja, az alsólendvai helyett, szignó: Könyöki Jósef fekete tinta, törzsív előlap felirat: Belatincz vár; jelzés b. f.: cer. 36,; 3. sz, 1886.; p. 5193.; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: szögletes MOB p. hátlap jelzés j. f.: kerek MOB p. OMvH Tervtár Itsz. K 1092.; MOB irattár 1886/3. 18.5. távlati kép távlati kép, egy korábbi ábrázolás másolata szignó j, I.: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 263 mm x 405 mm; 330 mm x 470 mm előlap felirat k. I.: Belatincz, muraszombati járás, Zala megye. 19.2. leírás „A kis Kárpátok éjszak nyugati lejtőjét Miavától éjszakra Morvaország felé szelid dombvidék képezi. Szobotischtől éjszak felé jobb kéz felül egy ilyen domcsoport közepén egy magasabban felnyúló kúpon látjuk Berencs várát. Ezen vár uralta Korlátkővel együtt az egész sikságot, mely a Morva folyó és a Kiskorpátok között elterül. Igy tehát a várnak mint határőr helynek is van jelentősége. A következő tudósításokat gróf Nyári János szeníczi birtokostól vettem. A vár keletkezését homály fedi. 1441-ben Pongrácz gróf donatio útján lett a vár birtokosa. Ezen gróf rabló vitéz lévén a 15. században hűtlenségi vád alá esvén Pozsonyban lefejeztetett, vagyona pedig confiscáltatott. 1503-ban gróf Nyári Ferencznek aóományoztatott a vár mivel csehországi parancsnok s tábornok lévén a szászokat legyőzvén a királyt pedig fogságba ejté. Mivel ezen Nyári Ferencznek fiörökösei nem voltak, a birtok özvegyére, született Korlátra és azzal a hevesi Nyári ágra jutott, 1632-ben a Nyári testvérek Miklós, Zsigmond és István lakták még a várat, míg Bocskay seregei a várat felgyújtották s elpusztítottak. Később találtattak a várban svéd fegyverek, melyek valószínűleg a 30 évi vallás háborúk alatt kerültek ide. A berencsi nemes család, kik felső Nyitra megyében elszórva laknak e várral semmi összeköttetésben nincsenek. A Nyári család okmányait, me-