Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
b. kegyúri pad, oldalnézet, az oldalfal által takart elemek szaggatott vonalú jelzésével; 1 m = 150 mm c. mérműves ablak, nézetrajz d. mérműves ablak, sematikus ábrázolás e. mérműves ablak, sematikus ábrázolás f. mérműves ablak, sematikus ábrázolás g. mérműves ablak, sematikus ábrázolás h. mérműves ablak, sematikus ábrázolás i. mérműves ablak, sematikus ábrázolás megj.: cer. jegyzetek a lapon szignó j. I.: Könyöki József fekete tus, kék, piros, zöld, halványbarna akv. rp. selyempapír, méret: 410 mm x 566 mm; selyempapír, cer; 133 mm x 123 mm előlap felirat j. f.: 4. Bakabánya, Hont Megye, bátki járás; jelzés b, f. (cer.) 15. sz, 1889.; p. 5117.; jelzés j. f. OMF Tervtár p. K 379. hátlap jelzés k: két kerek MOB p. rep, neg.: OMvH Fotótár Itsz, 135.525, 135.526. OMvH Tervtár Itsz. K 379. (régi Itsz. 5117.); MOB irattár 1889/15. 12. BÁN, VÁR (Trencsén vm.; Bánovce nad Bebravou, okr. Bánovce nad Bebravou, Szlovákia) 12.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 *0 rajzú S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1886 évi december hóban fekete tinta, törzsív előlap felirat: Báán vár [egyik „á" betű áthúzva]; jelzés b. f.: 4. sz. 1887.; p. 5133.; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: p. OMF Tervtár K 1064. hátlap jelzés j. k: kerek MOB p. OMvH Tervtár Itsz. K 1064. (régi Itsz. 5133.): MOB irattár 1887/4. 12.2. leírás „A község éjszaki oldalán egy lejtőn áll a hasonnevű vár, Kamin János volt Trencsén városi kapitány nagy szorgalommal gyűjtött adatokat a Trencsén megyei várókat illetőleg s e czélból felkutatta lllésházy, Trencsén megye és Trencsén város levéltárait. E várra vonatkozó adatokat tőle kaptam. Kamin állítása szerint, itt már a magyarok bejövetelekor erősített pont volt. És pedig azon rendeltetése volt, hogy a Nyitra völgyből a Vágh völgybe vezető utat megvédje. 1091 .ben már emlités tétetik hogy a vár királyi kézben volt és hogy Bretislav I. bászló királynál, mint rokonánál, itt menedéket keresett és talált. 1260-ban Trencséni gróf Blasius birokában volt, kitől Csák Máté vette birtokába. Máté halála után a vár ismét királyi kézre került. 1431 ,ben a Hussíták eredmény nélkül ostromolván a várat, a várost pusztították el, A vár 1436. ig az Ugróczi uradalomhoz tartozott 1436. ban azonban ugrócztól elszakittatván budányi László kapta 1440ben pedig budányi Tamásra szállott. 1450.ben Kasszay János és Stanisló 1462.ben Magyar Blasius volt birtokosa. Korvin Mátyás bánt Pruss Bresodup és Pravaticz községeket Podmanitzky Lászlónak adta zálogba, 1500ban Podmanitzki Mihály kapta a birtokot, donatio képen, 1526, ban Podmanitzki Rafael és János birták, 1559.ben királyi kezekbe került vissza. 1560. ban Ryrhus ab Ario birta zálogban. 1564. Szóchy Margaretha 1573, ban Lobkovittzi báró Poppel László birta. 1582.ben Forgách Imre, 1593. ban pedig lllésházy István lett birtokosa, ki 1600 évi február hó 21.én donatio képen nyerte, lllésházy Gáspár 1628-ban a régi várat leromboltatta s helyébe a mostan fennállót építette. Ennek fia Gábor 1652 Szarvaskerti Sibrik Istvánnak adta zálogba. 1660-67. ig a kalocsai püspök, 1667-84. ig primas Szelepcsényi György birta. Ennek halála után végrendelet folytán a szakolczai jezsuita rend vette át, mig 1729.ben lllésházy József gróf kiváltotta. 1835-óta Szina György báró illetőleg annak utódai bírják a várat, A mellékelt rajz szerint a vár nyugat éjszak és keleti részét egy 4 méternyi mélységű árok veszi körül, déli oldala pedig lejtőt képez az ugróczi út felé. E várnak árnyékolt része emeletes, a többi földszintes. Déli oldalának a pontozott vonallal jelölt része már ledőlt. Ezen hely jelenleg kertnek használtatik. A kapu fölött találjuk lllésházy Gáspár és neje Thurzó Ilona combinait czimerét, melynek közepén a császári sas is látható. A felirás következő: lllustris spectabilis Magnificus Donus Donus. Gaspar lllésházy de lllésháza comes Cottuum Trencziniensis, Liptoiensis et Arvensis. Cum lllustrissima ac Magnifica Dna. Dna. Helena Thurzó cottisa perpétua de Árva fecerunt MDCXXVIII. A kapubéleten a régi vonóhidhoz tartozott csigák láthatók. Az épület maga semmi nevezetességgel nem bir. Feltűnő az, hogy a kút, nem a vár udvarában, hanem a kapu előtt az Ugroczra vezető út mellett van." szignó, dátum a 3. o.: Könyöki, Pozsonyban 1886. évi deczember hóban előlap felirat: Baán OMvH Tervtár Itsz. K 1065. (régi Itsz. 5134.); MOB irattár 1887/4.
