Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

fekete tinta, törzsív előlap felirat: Szúcsa várrom; jelzés b. f.: 11. sz. 1888.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 7865.; cer.: Szúcha OMvH Tervtár Itsz. K 7865.; MOB irattár 1888/11. 5.2. leírás „A vág jobb partján, Trencséntől éjszaknak vagy egy óra járásra, Morvaország felé nyúlik egy keskeny völgy, a mely másfél órányi kiterjedésű. A völgy közepe táján van Dőlne Szucsa, Morvaország határán pedig Horné Szucsa. Dőlne Szucsa végén egy magasabb sziklás Krasina nevű hegy emelkedik, melynek csúcsán Szucsa vára állott. E várnak alapítója az Aba családból származó Bogomir. Alapította 1244ben. A vághi székelyek grófjának nevezte magát, és csakugyan e két községben székelyek laktak, kik hivatva voltak e völgyet védelmezni. A mostani tótajkú lakosság közt még számos székely nevű található. A Bogomir család kihalta után királyi kézre, később pedig Csák Máté birtokába került, 1439-ben a várat Erzsébet királyné birta, utánna pedig 1450-ben Czilley Ulrik. A birtokhoz tartozott még Babotka, Zerny és Kolechin. 1456.ban ismét királyi kézre került, 1475ben a várat Zápolya István jutalmul a lengye! háborúban tett szolgálatokért 15000 frtért kapta zálogba Korvin Mátyástól. 1493.-ban Ulászló donatio képen adá át a várat Zápolyának. 1527ben I. Ferdinánd birtokában találjuk a várat, ki azt a nyitrai püspöknek Podmaniczky Istvánnak zálogba adta. Ennek halála után a vár Podmaniczki János és Rafael testvérek birtokába ment át. 1559.-ben a vár Trencsénhez csatoltatott. Ezen történelmi adatokat ide jegyzem a védő rendszer kiegészítése czéljából, de rajzzal nem szolgálhatok, miután a község lakosai a köveket építő anyagul elhordták úgy, hogy alig látható nyoma is, Nem is tudni, hogy a vár miképen és mikor pusztult el." szignó, dátum a 2, o,: Könyöki, Pozsony 1884, évi december hó végén. előlap felirat: Szúcs vagy Szucsa /:Zucha:/ OMvH Tervtar Itsz. k 7866.; MOB irattár 1885/11. 5.3. rajz nem készült alakokat o.) és p.) alatt mutatom be. A szentély többi pillérei egyenlők a h.) alattival, csak hogy az állatfejek hiányzanak. A hajó támpillérei egyszerűebbek és a torony mellett láthatók e.) alatt mutatom be a nyugati ajtót. A sekrestye új és eltekintve attól hogy a templom számtalanszor be van meszelve még jó állapotban van." szignó, dátum az 1. o.: Könyöki, Pozsonyban 1885. évi deczember hóban. előlap felirat: Alsó Zsid OMvH Tervtár Itsz. 114. (régi Itsz. p. 5022.); MOB irattár 1886/3. 6.3. alaprajz, metszetrajzok, részletrajzok a. alaprajz; M = 1:100 b. kelet-nyugat irányú metszet; M = 1:100 c. diadalív egyik pillére, nézetrajz az ív metszetével; M = 1:25 d. borda, keresztmetszet e. kőkeretes ajtónyílás, nézetrajz; M = 1:25 f. figurális gyámkő, perspektivikus rajz g. torony, perspektivikus rajz h. támpillér, nézetrajz; M = 1:25 , szentségház, nézetrajz; M = 1:12,5k. falfülke, nézetrajz; 25 cm = 40 mm I. faloszlop alatti gyámkő, nézetrajz m. kettős ülőfülke, nézetrajz, M = 1:25 n. faloszlop alatti figurális gyámkő, nézetrajz o. támpillér vízvető párkányának figurális díszítése, nézetrajz p. támpillér vízvető párkányának figurális díszítése, nézetrajz megj.: cer. jegyzetek a lapon szignó: nincs fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 536 mm x 392 mm előlap felirat j. f.: Alsó Zsíd, keszthelyi járás. Zala megye; jelzés b. f.: (cer.) 3. sz, 1886.; p. 5023.: jelzés j. I.: OMF Tervtár p. 113.; Műemléki Tervtár p. I. sz, 203,; Ellenőrizve 19. hátlap jelzés k: két kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 1 70.241. OMvH Tervtár Itsz. 113. (régi Itsz. 5023.); MOB irattár 1886/3. 6. ALSÓZSID, R. K. TEMPLOM (Zala vm,) 6.1. törzsív valószínűleg készült, lappang 6.2. leírás „E helységnek faragott kőből épült templomát bátor vagyok bemutatni. A szentély és az absis két lépcsővel magasabban fekszik mint a hajó talaja. A szentély boltozata az első és második ábrán látható. A gerincz profilt d.) alatt, a faloszlopokat, melyekből a gerinczek kinőnek I.) és n.) alatt, a pontificansnak ülő helyét m.) és a piscinát k.) alatt, végre a szentségházat i.) alatt mutatom be. A torony később építetett a zenekarzatra. A nyugati ajtó bal oldalán a donga boltozat alatt találtam az f.)el jelölt gyámkövet, Ebből is látszik hogy a donga boltozat későbben lett alkalmazva, c.) alatt mutatom be a kőrives diadalivét. Az absis délkeleti támpillérét h.) alatt és az azokon lévő állat7. APPONY, VÁR (Nyitra vm.; Oponice. okr, Topolcany, Szlovákia) 7.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a vár tulajdoni viszonyait közli. Felvett mellékletek: „leírasd S, rajz: 2 V" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonban 1887 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Appony vár; jelzés b. f.: 4. sz. 1888.; p. 5037.; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 719. OMvH Tervtár Itsz. K 719. (régi Itsz. 5037.); MOB irattár 1888/4. 7.2. leírás „Nyitrától 15 kilométernyi távolságra a barsi hegyek lejtőjének egyik dombján fekszik a gróf Apponyi család ősi vára Appony, a hasonnevű községtől alig 1/2 óra járásra. 1. sz. alatt mély