Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán
1. ALISTÁL, R. K. TEMPLOM (Pozsony vm.; Dolny Stál, okr. Dunajská Streda, Szlovákia) 1.1. törzsív nem készült 1.2. leírás „Ezen templomot illetőleg van szerencsém Ipolyi által 45. lapon említett szentségházat F. alatt bemutatni. Meg kell jegyeznem, hogy e tárgy számtalanszor bemeszelve volt ugyan; tagozatai azonban határozottan láthatók. Az ugyan e lapon emiitett kapú már eltűnt és csakis a szekrestyébe vezető ajtó létezik, melyet C. alatt bemutatom, minthogy a főkapu eltűnt azt az alaprajzban nem tüntettem elé. A D. és E. alatti rajzok adják a gerinczek idomát, s különösen ezeket tekintetbe véve, az egész épületet a későgót korba helyezem. Ezen nézetet megerősítik a szentély körűi lévő oldalfaltámak. Az alaprajznak mértékei a legnagyobb pontossággal vannak felvéve és készítve, s így a rajzból az látható, azért mint itt, úgy a többi rajzoknál csak azon esetben adom a mértékeket, a hol azok a rajzból nem vehetők ki. Ipolyi a szentély magasságát 36 lábra adja, a mi határozott tévedés, mert a szentélyboltozata 5'45 mt. magasságú. A külső támoszlopok magassága 4-70 mt; a támoszlopok egyéb mértékei arányosan vannak rajzolva az A. ábrán. A boltozat gerinczeknek gyámkövei 2-20 mt. magasságra emelkednek a föld padozattól a falon, A mi az itten említett Sz, Margit képét illeti, az határozottan a XVII. századból származik, de koránsem tartom azt jeles műnek," 1,3 szignó a 34. o.: könyöki József A csallóközi műemlékek magyarázata. MOB irattár 1878/9. 1-2. o. Alistál 1.3. alaprajz, távlati kép, részletrajzok A. délkeleti oldal, távlati kép B. alaprajz; M = 1:100 C. szemöldökgyámos, kőkeretes ajtónyílás, centrális perspektíva; VI = 1:20 D. bordatartó konzol, nézetrajz E. borda, keresztmetszet F. kőkeretes falfülke, nézetrajz; M = 1:10 megj,: cer. jegyzetek a lapon szignó j, I. a rajzon: Könyöki szépia, fekete tus rp. kart. méret: 540 mm x 358 mm, 660 mm x 430 mm előlap felirat j. f, a rajzon: Alistál, Csallóköz, Pozsony Megye; jelzés b. f. a rajzon: p. 4936.; jelzés j, I, a kartonon: OMF Tervtár p. ::c: hátlap jelzés k: két kerek MOB p. rep, neg.: OMvH Fotótár Itsz. 144.396. OMvH Tervtár Itsz, K 865. (régi Itsz. 4936.) 2. ALSÓLENDVA, VÁR (Zala vm.; Lendava, Obcina Lendava, Szlovénia) 2.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „beírás: 1 *ó rajz: 1 szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1884 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Alsó - Lendva Vár; jelzés b, f.; 11. sz. 1885.; p. 5007,; jelzés j. f.: szögletes MOB p.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p, K 602, OMvH Tervtár Itsz. K 602. (régi Itsz. 5007.); MOB irattár 1885/11. 2.2. leírás „A Steierország és Esztergom közötti domb csoportozat egyik déli dombjának nyugati lejtőjén áll Alsó-Lendva vára, A várnak czélja volt, a Csáktornyától Szt, Gotthardra vezető utat uralni, A történelemben A. bendva említtetik először 1093 évben, akkor Lendva a zágrábi püspökség alá rendeltetett. A tatárjárás alkalmával a vár elpusztult, 1282ben Bánffy Istvánnak adatott, ki azt újból felépítette, 1644.ben a vár királyi kézben volt. 1664.ben donatióképen Nádasdy Ferencz kapta. 1670-ben a Wesselényi féle összeesküvés folytán a vár és az uradalom Esterházy Pál herczegnek adományoztatott, mely család még mai nap is bírja, A vár déli oldalán terjed el bendva községe, mely a vár védő-rendszerébe bevonva nem volt. A várba, a lejtőt megkerülő kocsiúton kivül, mely a vár keleti oldalán vezet az 1. sz. a, udvarba, még egy gyalog út is vezet, mely a vár nyugati oldalán lévő, fedett 4. sz. lépcsőházon /: 120 lépcsővel:/ át vezet az 5. sz. őrházba, honnan a 3. sz. udvarba érünk. A közép rizalith mellett vannak lépcsők, melyek szintén az 1. sz. udvarba vezetnek. Ott találjuk 8. sz. a, a kutat, A tulajdonkópeni 2, sz. a. várépület kétemeletes, semmi neveze-