Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

BEVEZETŐ A katalógus magyar helynév szerint, betűrendben tartalmazza a Könyöki József által feldolgozott épületeket. Készítésénél - elsősorban Könyöki feldolgozásához alkalmazkodva - a törzsíveket vettem alapul, (Az 1878-ban beküldött Csallóközi templomok esetében a fentiektől eltérő közlési módszert alkalmaztam, miután nem készültek törzsívek és az egyes épület-leírások egy folyamatos tanulmány részei, A kéziratban az egyes épületek szétválaszthatok, átfedések nincsenek, ezért a katalógusban ezt a leírást is épületek szerinti bontásban közlöm. Eltértem az épületenkénti feldolgozástól a Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra c. cikkéhez készített - de nem publikált - rajzainál is, mert ezeknél egy táblán több és különböző helyiségben található épületet, illetve részletet örökített meg.) Könyöki a törzsíveket általában nem töltötte ki részletesen, a leírást külön írólapokon csatolta a rajzok mellé, Azok szövegét csak abban az esetben közlöm, ha nem készült leírás, vagy többlet információt ad, A mellékletek rovatban Könyöki eredeti feljegyzései mellett gyakran szerepel kérdőjel, hiányjel, illetve pipa, esetleg ceruzás megjegyzés, Ezek a megjegyzések egy későbbi, ismeretlen időpontban kerültek a törzsívekre, feltehetően leltározás vagy revízió során, Abban az esetben, ha hiányzik a törzsív, vagy a leírás, vagy a rajz akkor a katalógusszám alszámánál a „készült, lappang" megjegyzés szerepel és mellette a Gerecze-féle jegyzék leírását idézem, A „valószínűleg készült, lappang" megjegyzést akkor használtam, ha írásos forrás nem utal a törzsívre, leírásra vagy rajzra, de feltételezhetően készült, A kétféle megkülönböztetés azért szükséges, mert Gerecze jegyzéke csak a rajzokat tartalmazza, de a törzsíveket és a leírásokat nem. Az egyes rajzok leírásánál a Könyöki által alkalmazott betű- és számjelzéseket eredeti formában vettem át. Tudatában vagyok annak, hogy a rajzokon látható részletek és azok Könyöki-féle leírásai nem minden esetben fedik egymást, s avval is, hogy nem minden esetben volt eldönthető egyértelműen, hogy milyen részletet ábrázol a rajz, de elsődleges célom minden esetben a rajzon ábrázolt építészeti forma precíz meghatározása volt. Ennek a feldolgozásnak az anyag teljes közzététele volt a feladata megteremtve ezzel a további kutatások számára a lehetőséget azok revíziójára, összevetésére a mai állapottal, A katalógus utolsó tételeként Könyöki József fia, Könyöki Károly építész egyetlen ismert műemlékfelmérését közlöm a galgóci templomról,