Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szerű ablak keresztek és béletek. A kapucsarnokon keresztül erünk a 4, sz. előudvarba melynek az 5. 6. 7. 9. 10. 11. és 12. egy emeletes szobái gazdasági épületek és tanyák voltak. Ezeket a 8 sz alatti erős kerek torony védi. Ezen épületekből csak a 9. és 10. sz. helyiségeknek nyugati külső fala dült le, az egész vár egyébb falai még mind fennállanak, A 4. sz. udvarban 13. sz alatt találunk egy kutat, ez valamint a 24. sz. alatt kút is szépen ki van kövezve faragott kővel, 14, sz. alatt kőből épült lépcsőt találunk, melyek a 15. sz. négy emeletes kaputoronyhoz vezetnek. Itt vonóhíd nem volt. E kapucsarnokPól érünk a 16. sz. csarnokba, ez két emeletes volt. E két csarnoknak három ajtaja körives minden profil nélkül. Innen érünk a 17. sz, két emeletes csarnokba és innen a 19. sz, folyosón át a 23, sz alatti pallatium udvarba, A 18, sz. alatti kis helyiség börtön volt. A 35. sz. szoba az őrség lakása volt. 33, sz, keskeny folyosó vezetett a 34. sz. alatti második börtönbe 31 és 32. alatti helyiségek lakó szobák voltak és két emeletesek. A mennyezetek a 31, a helyiséget kivévén vastag fagerendákból állottak melyek még most is a romokban hevernek. 31. sz. alatt vezetnek lépcsők a 30. 29. 28 és 27. helyiségek alatt lévő dongaöoltozatú pínczékbe. Az előbb emiitett számú földszinti helyiségek lakószobák voltak melyekhez 29. sz. a. harmadik laoon e.) alatti ajtó nyílik, Ugyan ezen lapon c) és d.) alatt látható homokkőöől faragott csinos kandalló a 28, sz. helyiségben az udvar felé néző falban van. Hasonló kandallókat különben a 27, 29 és 30, sz. alatti szobákban is találtam, de ezek rosz karban vannak és sokkal egyszerűebbek ennél. Ilynemű kandallók, de a bemutatottnál szintén egyszerűbbeket az első és második emeleteken is találtam. A 27. 28. és 30. szobákban látható keskeny folyosók árnyékszékek voltak 20 és 21. sz. alatt látunk két boltozott szobát, melyek bizonyosan a kapuőrség által használtattak. A 23. sz. udvarban látható 22. sz. alatti kőlépcsők vezettek a 20 és 21. sz. helyiségek első emeletébe, mely helyiségek b.) alatti rajzon 11 és 12. ve! vannak jelölve. Innen a feljárás a második emeletbe t, i, a rajzon e.) alatt 12. és 13. számmal jelölt helyiségekbe többé ki nem puhatolható, de legvalószinűbb, hogy az egyik vagy másik szobából fa lépcsők közvetítettek. A 26, sz. udvarőan a 25. tel jelölt lépcsők vezettek az első emeletbe, és pedig a lépcsővel szemben néző köríves ajtó b.) rajzon 7, sz, csarnokba vezet. Innen ismét egyenesen menve érünk a óonga boltozattal ellátott 6. számú oratóriumba, A csarnok balodalán keskeny lépcsők vezetnek 5, sz, a. a földsziotí talajra, honnan a 26, szám alatti kápolnába lehet menni, A kápolnának és oratóriumnak egy dongaPoltozata van. A kápoloa szentélye és ablakja körives. Ebből következtetni lenetne hogy a várnak ezen része még a román korban épült, de miután a kápolna ajtaján és ablakján profilt nem találtam, nem merem állítani, A kápolna hajójában van kripta. Ebben egyetlen tetem nyugszik, és pedig a család egyik komornyikja, A kriptát 1848,

ban a Hurbanisták feltörték és pusztították. A szentély falain régi falfestmények nyomai látszanak a többi közt egy pár ház vehető ki; de ezen értéktelen festmények rosszak és a 17. században készültek mit egy háznak ormából lehet látni. Az emiitett 25. sz. lépcső baloldalán van egy nyitott folyosó mely vasrudakon nyugodott. Ezen folyosó közvetítette a közlekedést az első emeleten a b.) rajzon látható 1. 2. 3. 4. és 13, sz, jelölt úri szobák közt, A 2. 3, 4. számú szobák fülkéiben árnyékszékek voltak. Az első emeleten az udvar felé a 2. sz, szobának falában találtam a harmadik lapon a,) alatt bemutatott kettős ablakot, Ez homokkőből igen tisztán van faragva, A 3. számú szobában szintén az udvar felé ép oly profilírozott köríves ablak van, csakhogy nem kettős. A3, és 4. sz. szoba közti falban van a harmadik lapon b.) alatti ajtó. Ez szintén homokkőből van. A másik két ajtó hasonló ehhez, de nem oly gazdag díszítményű, Az épületnek első emelete süveges dongaboltozattal van beboltozva, Az 25, sz. lépcső az első emeleten jobbra tartva a második emeletre vezet. Az első lap e.) rajzán látjuk a 8. sz. alatti szabálytalan alakú szobát, melynek az udvar felé irányzott kis ajtaja csúcsives. Innen vezet a közlekedés az a 7. 6. 5. 4. 3. 2. 1. és 11, számú szobákba. A 8. 7, 6. és 5. számú helyiségek dongaboltozattal bírnak. Az 5, 4. 3. 2, sz, szobák fülkéiben ismét árnyékszékek vannak alkalmazva. Az 1. 2. 3. 4. 11, 12, és 13. sz. alatti szobák csak gerenda mennyezetekkel birtak. A vár észak keleti szögletén találunk egy figyelő tornyot melybe az első emeleten 1, sz. jelölt szobából egy kis ajtón lehetett érni. A hajdani falépcsők elpusztultak. E torony a második emelet fölött faragott gyámköveken nyugvó galériával Pírt. A galériától felfelé emelkedő rész elpusztult. Az ablakokra nézve meg kell jegyeznem, hogy a földszinti ablakok kicsinyek az első emelet ablakainak keresztjei és béletei homok kőből vannak s egyszerű profilla! birnak, mi a második b.) alatti rajzban kivehető. Az anyag melyből a vár épült törött kő, mi közvetlen a hegyből töretett. A vár keleti oldalán látható pillérek szögletei és ivei faragott kőPöl készültek. A várnak 4, sz. előudvarában lévő szobák, kapucsarnok és két kerek torony e század első negyedében égett le. A pallatium az összes szobákkal 1848 ig épen állott és a vadász személyzet lakát képezte. 1848. ban a Hurbanisták fölgyújtották és a mit találtak elraboltak, Az eddig általam felvett várak közül Zayugrócz még a legjobban van fenntartva és ha ismét befedeztetnék még több századon át a középkori várak kiváló mintájául lehetne tekinteni." szignó, dátum a 9. o.: Könyöki, Pozsony 1886. évi deczember hóban. előlap felirat: Zayugrócz MOB irattár 1887/4. 206.3. alaprajzok a. földszinti alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár helységeivel részeinek számozásával (1 -35.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500 b. belső vár első emeleti alaprajza a helyiségek számozásával (1 -13.), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500