Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

196.3 felé nyúlik el egy ledőlt fal nyomai láthatók mint az a rajzon is ki van mutatva. Jelenleg a rom gróf Bathtyányi Károly birtoka." szignó, dátum a 2. o.: Könyöki, Pozsony 1884 évi december hóban, előlap felirat: Dobóra vár leírása MOB irattár 1888/11. 196.3. alaprajz, távlati kép a. helyszínrajz jellegű alaprajz, jelmagyarázat és legenóa nél­kül; M - 1:500 b. déli oldal, távlati kép szignó j. k: könyök fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 502 mm x 370 mm, 583 mm x 435 mm előlap felirat j. f. a rajzon: Dobóra, St. Gotthardi járás. Vas megye; jelzés b. f.: 11. sz. 1885.; jelzés j, I.: K8196. hátlap jelzés k: kerek MOB p, rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.414. OMvH Tervtár Itsz. K 8196.; MOB irattár 1885/11. 197. VÉGLES, VÁR (Zólyom vm.; Vígías, okr. Detva, Szlovákia) 197.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a le­írásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „rajz: 3 (1. hiányzik), leírás: 1" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár, Pozsonban 1888 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Végles vár; jelzés b. f.: 15. sz, 1889.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p, K 8201. OMvH Tervtár Itsz, K8201.; MOB irattár 1889/15. 197.2. leírás „Zólyom várostól kelet felé vagy négy kilométer távolságra a vasúti vonalon fekszik Végles. Zólyomtól a Szalatna vize jobb partján nyúlik egy magas hegyláncz ennek lejtőjéből éjszak ke­let felé nyúlik ki egy meredek mellékág melynek piateauján épült a vár. A vár éjszak keleti részén Szalatna vize tört magá­nak utat, a hegylánczba, úgy hogy a szűk völgy sziklai közé há­borús időben fagátakat emeltek, és a vár éjszak nyugati olda­lán a síkságot viz alá helyezték; ez által a vár erre eső része meg lévén védve, csak a többi három oldalra kellett figyelmü­ket irányozni, A kapú előtt az 1, sz, alatti árkon és az ország úton túl, a hegynek menő, több erődítménynek nyomai van­nak, de minthogy ezeket csak ásatás által lehetne rendszeres összefüggésbe hozni, azokat fel nem vettem. A kapuhoz jelen­leg kőhíd vezet, hajdan azonban csak oszlop állott ott a vonóhid számára, melynek csigáit még látni. Minthogy az egész épület földszinti része, istállókra, magtárokra, kamrákra és cselédlakásokra van berendezve, csak azon helyiségeket fogom emliteni, melyek fontosabbak. 8. 16 alatt van két eme­letes szöglettorony, 15 b) alatt állnak a vasoszlopokra szer­kesztett lépcsők, melyek egy fafolyosóra és innen a 16. szá­mú szöglettorony első emeletéóe vezetnek. 34 alatt van egy igen nehézkes, egyszerú, csúcsives korból származó kan­daló. 3.SZ. uóvarnak folytatása kelet felé bástya, és meg van védve a 23. és 24.sz. körives falak által. A 20. sz. alatti négy­szögletes torony csak földszintes. A 46. sz, helyiségben van a kút, A 25. és 26. sz. helyiségek földdel vannak feltöltve és bástyákat képeznek. A 28. sz. kapun szintén láthatók még a második vonóhídnak csigái. Ezen kapun áthaladva érünk a 47. sz. alatti palatium udvarába. Az első emelet nagy részét az uraság lakja, egy részében pedig az uradalmi hivatalok vannak elhelyezve. A 47. sz. bástyára érhetni a 46. sz. lépcsőkön vagy a 14. sz. szoba melletti vasszerkezetű folyosóról, A 44. és 45. számú lépcsők szintén az udvarból az első emeletre vezetnek. 41. alatt van a lovagterem, mely jelenleg kápolna, a 37, 38. és 39. sz. szobák csúcsives keresztboltozattal bírnak, a gerinczek metszetét második lapon i) a. látjuk. A gerinczek egyszerűen lefutnak a falak szögleteibe, a boltozat magassá­ga a lovagteremével egyenlő. 43. sz. helyiség jelenleg magtár. A 42. sz. keskeny folyosónak azon falán, mely a lovagtermet választja el, találtam három, gazdag faragványokkal diszített gyámkövet. Ezek azonban oly rongált állapotban vannak, hogy nem lehetett az ablakokat tisztán kivenni. Ebből azt kell követ­keztetnem, hogy a jelenlegi 43. számú magtár, hajdan kápol­na volt. A lovagterem alaprajzát és hosszmetszetét, második lapon a.) és b). alatt mutatom be, c) d) és e) alatt van a fara­gott ülőpadokkal ellátott kettős ablak rajza, A h) alatti oszlopfő a terem felé szögletes mint azt a k) alatti rajz mutatja, h) alatt látni az oszlopnak a terem felé néző részét, A féloszlopfő az I) alatti levelekkel van díszítve, g) alatt a terem középoszlopát, f). alatt pedig a gyámkövek rajzát látni, melyek mind egyenlő, i) alatt a gerinczek metszetét látni, Ha az épület jelenlegi szabá­lyosságát tekintetbe vesszük, könnyen átlátjuk hogy az épület

Next

/
Thumbnails
Contents