Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

147. REGEDE, VÁR (Radkersburg, Ausztria) 147.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 1," szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1884 évi december hóban fekete tinta, törzsív előlap felirat: Redege Vár, (jav. barna cer.) Regede, (kék cer,) Radkersburg; jelzés b. f.: 11. sz, 1885,; jelzés j. I,: OMF Tervtár p, K 8665. OMvH Tervtár Itsz, K 8665.; MOB irattár 1885/11, 147.2. leírás „Noha Redege vára jelenleg nem Magyarország területén fekszik, hanem Stájerországhoz tartozik, a várat következő okoknál fogva felveendőnek tartottam: 1. Előbbi arra tett utaim alkalmával Redege vára hirét vettem, mint olyan várat, mely hajdan Mátyás király birtokában volt s a középkorból származik. 2. Úgy halottam, hogy Mátyás király is nagyszerű építkezéseket vett elő s hogy a czimere is ott található. Mindezeket Thaly Kálmán Ó Nagyságának elmondván, ő is biztatott a kirándulásra annál is inkább, miután Felső-Lendvához - melyet amugyan is fölvettem - igen közel fekszik. Fájdalom, nem találtam azt, a mit reméltem. Mi a történelmi adatokat illeti, kezemnél volt Redege városnak története, Geschichte der Stadt Radkerrsburg 1842. Radkersburg Alois Waitzínger v. J. C. H. Ott legrégibb okmánynak említtetik egy rendelet Szép Frigyestől 1308-ból, melynek értelmében megtiltatik a bormérés a város és a várfalain kivül, Ezen okmányt a város őrzi. Mi Radkersburg /: Redege :/ vára további történelmét illeti, találni adatokat következő műben: „Topographisch statistisches Lexicon von Steiermark herausgeben von Josef Andreas Janis,,. Csak azt említem föl, hogy a város házán miég Mátyás király idejéből egy zászlót őriznek, nemkülönben egy Rákóczyféle zászlót is. A vár a Mura jobb partján egy magas hosszúkás plateaun épült, és a várossal semmiféle összeköttetésben nem lehetett, miután a város a Mura bal partján fekszik. Ha a fennsíkra érünk, egy egyszerű kapun át érünk az első udvarba, melynek épületei emeletesek. A második udvar az elsőnél négy méterrel magasabban fekszik. Ezen udvar épületei két emeletesek és jelenleg [...jbrand grófi család lakja. Keletfelé a falból kiáll egy régi támpillérnek szöglete; ez az egyetlen maradványa a középkori építkezésnek. A második kapu fölött van gf, Herberstein féle czímer következő felírással: „Leopoldus S. R. J. Comes aP Herberstein Sac. Caes. Regi. Apóst, Mai, Cons, Int, Actual Camer et supr, Capitaneus. Ducat. Stiriae. Hanc, Arcem. Restauravit 1775. Ezen restauratió tökéletes átépítés volt." szignó, dátum a 3. o.: Könyöki, Pozsony 1884 évi december hó végén. előlap felirat: Redege vára MOB irattár 1885/11. 147.3. alaprajz - helyszínrajz jellegű alaprajz a felvezető út jelölésével, jelmagyarázat és legenda nélkül; 10 m = 15 mm szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete, piros tus rp. kart, méret: 280 mm x 445 mm, 405 mm x 660 mm előlap felirat b, f.: Redege, redegei járás. Steierország; jelzés b. f.: 11. sz. 1885.: jelzés b. k: OMF Tervtár p, K 8666. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep.öeg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.652. OMvH Tervtár Itsz. K 8666.; MOB irattár 1885/11. 148. REVISTYEVÁRALJA, REVISTYEVÁR (Barsvm,; Revistské Podzámcie, okr. Ziar nad Hronom, Szlovákia) 148.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvert mellékletek: „rajz: 2, leírás: 1." szignó, dátum a hátlapon: könyöki József tanár, Pozsonban 1887 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Revistye vár; jelzés b. f.: 4. sz, 1888.; jelzés j. I.: OMF Tervtár p. K 7426.; (cer,) Revistyeváralja OMvH Tervtár Itsz. K 7426.; MOB irattár 1888/4. 148.2. leírás „A Garam völgyben st. Kerest felé utazva, a baloldali hegylánczczal párhuzamosan emelkedik egy szabálytalan alakú hegy, Ezen áll Revistye vára. A völgyből kiindulva és megkerítve a hegyet, déltől éjszaki irányban vezet az út a várba. 1. sz. alatt van az előudvar, ott találjuk a 16 szám alatt a kutat. A kút melletti kapun áthaladva érünk a 2, sz. a. udvarba. A két udvar falai gyilokjáróval birnak. Az 1. sz. a. udvarból a 3, sz, kis udvarba vezetett egy ajtó. Ezen ajtó az 1. sz. udvar talajától 8 méterrel magasabban fekszik. A feljárásnak semmi nyoma, mi oda következtet, hogy létra féle lépcső eszközölte a bejárást. Ezen állítást igazolja az ajtó fölötti kis erkély, honnan a kapubejáratát megvédeni lehetett. A 3 sz. helyiség udvar, és ebből érünk az erős főtoronyba melynek földszinti helyisége donga boltozattal volt ellátva. Négy emelet azonban gerenda menyezettel bírtak, A főtoronynak csak az udvar felé voltak ablakai. A 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13 és 14 sz, helyiségek két emeletes lakószobák voltak, és a földszinti helyiségek donga boltozatainak nyomait még ma is látni: A 15. sz. kerek torony a