Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

közép párkányt 6) alaprajzot 8) Szt, András szobrocskáját a nagyon is összerongált díszfödéllel, a 2, ugyan ezen csarnok második gyámkövét, melyen úgy látszik, hogy szent szobrocska soha sem volt s ennek alaprajza 7, alatt, Ab, 1,9, 10, 11 mutatja a szentély éjszaki és keleti gyámoszlopait, b. 2., 3, alatt láthatók a szentélynek déli oszlopai d. alaprajzzal. A szentély harmadik déli támoszlopán 2ik szakazatán látható Mátyás király czimere g. alatt a három szegletes kajáczokon mindenhol a k. alatti fejek vannak reá vésve, b 4) 5) 13) 12) mutatja a hajó tám köveit és lábzatát. c 14) 15) 16) alatt látható a Szt Anna kápolnának támkövei. A f alatt a hajó h. alatt a szentély és e alatt a Szt Anna kápolna koronapárkánya látható. XXI. lap Bemutatom itt a Tekintetes Bizottságnak a alatt a keresztelő medenczét, mely ugyan Romer Floris által Pozsony és környéke czimű munkájában már publikáltatott; de minthogy az ottani rajzon ezen jeles munkának részletei kí nem vehetők, érdemesnek találtam e nagyobb rajzot a Tekintetes Bizottságnak előterjeszteni. A körirata következő: t ano § doi § mio § ccccmo § isco (köralakban egy sas és a mondatszalag) / úohanous tercia feria ( körben az oroszlán mondatszalag bVCAS ?) / ante die § viti § mo, (körben a szárnyas ökör mondatszalag MARCUS?) / sactus § martinus (szárnyas angyal mondatszalag MATAVS) / ulreich rauchenbarter § frei § des § ceiten i § n § r § i ; azaz: Anno domini MCCCCIX tercia feria ante diem viti martiris. Sanctus Martinus. Ulreich rauchenbarter frei des zeiten. Jesus Nazarenus Rex Judaeorum. A c alatt Krisztus feszületen d és f alatt latható, díszítménnyel négyszer fordul elő, a közép és két oldali lomb, melynek leveleit f és h. alatt látjuk, ily alakban csak három ízben található. A hátsó részén szintén van egy lomb az e alatti levelekkel. A g és h alatt látható zár és ajtó kopogó azon ajtóról való, mely a sekrestyéből az északi helyiségbe vezetett; ez jelenleg a városi múzeumban őriztetik, k alatt óemutatom a hajdani Szt Anna kápolnának ajtó törczüjét (:Thurflurs:) melyről már fentebb szó volt. XXII. lap Következnek most néhány sírkövek melyeket csak azért vagyok bátor a Tekintetes Bizottságnak bemutatni, mert ezek mütörténelmi érdekkel bírnak, és pedig itt látható gróf Pálffy Miklós epitaphiumja. Sajnos, hogy ki kell mondanunk, hogy ezen gyönyörű munka valószinúleg 1825-ben a Karolina királyné koronázása alkalmával lett a díszítményeinek nagyobb részétől megfosztva. Minthogy a gróf Pálffy család jelen emlék követ a szentély restaurátíója alkalmával restaurálni és a hiányzó részeket kiegészíteni nem volt hajlandó, a maradványok is kitakaritattak a szentélyből kivévén Pálffy Miklós élet nagyságú fülkében álló és a. alatt látható szobra. Jelen szobor alakja eltér az epitaphiumban látható szobortól. Ez onnan magyarázható, hogy az epitaphiumban lévő szobor arczképi hasonlatossággal nem bírván, az mellőztetett és helyébe a mostan ott álló szobor tétetett. Az elebbi szobor nem pusztítatott el, hanem a Szt. Ferencziek templomának egyik kápolnájába külön felirattal falaztatott be és még most is látható. A mint már említettem az a epitaphium a szentély restauratio alkalmával mellőztetett. Ez előtt én az epitaphiumot pontosan lerajzoltam. Gróf Pálffy István bírja a szóban levő emlék kőnek kis faragott mintáját, és oly kegyes volt azt nekem átengedni, hogy az eredetben hiányzó részleteket, melyeknek nyomai ugyan láthatók voltak, kiegészíthessem. Jelen felirás csak a kis mintán látható, a valódi felirás az ide fektetett emlék írat 21 lapján található. Minek előtte a Tekintetes Bizottság engem a templom felvételével megóízni méltóztatott volna, jelen lap már kész volt, mert már régóta készültem az egyház felvételéhez, s így az epitaphium rajza nagyobb mint a Tek. Bizottság által ajánlott nagyság. XXIII lap a. alatt mutatom be Pethe de Hetes Márton püspök vörös márványból készült sírkövét, melynek felirata emlék iratom 20 lapon látható, ó alatt mutatom be Ujlaky Ferencz püspök sírkövét ennek felirata az említett emlék iratom 20. lapján található. E két emlékkő a szentélyben a diadaiiv jobb és bal falában van befalazva. XXIV. lap E lapon a, alatt mutatom be Schonberg György sírkövét, Vájjon hol létezik e jeles férfiúnak temetkezési helye, azt meghatározni nem lehet, minthogy a hajóban lévő sírok megvizsgálva nincsenek. A restauratio előtt jelen emlékkő a sekrestye mellett lévő déli helyiségben volt, a hol a felírás még jelenleg is be van falazva, úelenleg az emlékkő a Szt. Anna kápolnába tétetett át. A felírás a következő: Anno domini 1486 in die sancti Hyeronimi obíit reverendus in Christo ... fráter dominus Georgius de Schonberg australis sedis apostolice protonotanus Vetz. Floriensis et primus posoniensis eclesiarum insulatus prepositus nec non huius universitatis istropolitane, vice cancellarius salve et succurre. In numeris subjecta malis mortalia tandem Capsaruunt mundi defluit omnis amor omnia transibunt nos ivimus ibitis ibunt, habitur hoc etas more fluentis aque. Ecce ego fueram presul clarissimus olim / Et magni condam quem coluere duces / Squalidus hie laceror nunc omnibus esca / Dicere non pigeat Schonberg requiesce Georgi / Tu qui cunque legis nostrum miserabile carmen / quod mihi semper parictibus legere dulce fuit. A b. alatt látható Wiedmann Borbálának emléktáblája; bronczból van öntve és a hajó déli szöglet támkövébe van beillesztve. XXV. lap E csinos Wolfgang Kögl családott illető epitaphium a XXIV. lapon említett támoszlop másik oldalán van beillesztve. A mezőn látható kép és a felirási táblák fehér pala, a többi pedig homok kőből készült; egyes részei le vannak törve. XXVI. lap Gróf Erdődy Anna vörös márvány csinos emlék kövét e lapon mutatom be. Ez a szentély külső éjszaki falába van illesztve. XXVII. lap Ezen sírkő szinte vörös márványból készült és a hajó déli oldalán van befalazva. XXVIII. lap Jelen sírkő ugyan különös mű becscsel nem bír, de érdekes anynyiból, hogy Gruebmíller György pozsonyi polgármester volt; s nemességet kapott s annak nemes levele Rugendas által metszett arczképe és eredeti rézmetszete a városi múzeumban őriztetik. Az emlék iratom 14 lapján említést tettem arról, hogy Matolay azt állítja miszerint Báthory István náőor a