Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szemei egy nyíl által keresztül vannak lőve - használt czimerének, de azon időben midőn szentélyünk épült a Szechyek közül egyik sem volt állami hivatalban, vagy a király udvaránál. Vladiszláv király az anyai ágon Luxemburg családból szármázván, véleményem szerint buxemburgi családi czímernek tartható. Czímer szám 14. lap V. A Csáktornyai Ernust család oroszlányt, mely baljában egy pajzsot, jobbjában pedig dárdát tart, viselt czimerének, s igaz hogy Ernust János horvátországi és magyarországi tavemícus 1480-ban bekövetkezett haláláig volt. Igaz továbbá, hogy ennek fia Zsigmond Mátyás király idejében pécsi püspök, és köztiszteletben álló államférfiú volt, még sem tulajdonithatom e czimert a nevezett családnak. Mátyás király idejében Valdiszláv 1492dik évi 1ső feóruár kelt nagy decretuma folytán megigérte, hogy Morvaország, Silézia és Lausitz Örök Időkre Magyarország részét képezni fogják. Felső Lausitz czímerében vörös ökör fehér téren, alsó Lausitz czimerében pedig falravatokkal ellátott falat birt kék mezőn, annak folytán jelen czimert alsó Lausitz czimerének tartom, a két csillag pedig az eget jelképezi. Czimer szám 15. lap XIX. Erre nézve megjegyzésem nincs, Czimer szám 16. lap V, Szentgyörgyi grófoknak tulajdoníttatik. A Szentgyörgyi grófok arany csillagot kék térben vezettek czimerükön; igaz ugyan, hogy 1459 évben IV. Frigyes császár a Szentgyörgyi grófoknak, kik a Hunyady család ellenségei voltak, fekete sast arany téren adományozott czimerüknek. A Szentgyörgyí gróf György a császárnak barátja 1467ik évben meghalt, fia János, Zsigmond és Péter, Mátyás királyhoz áttértek ugyan és erdélyi fejedelmek voltak, de bizonyosan Mátyás király ellenségétől adományozott czimert nem használtak annál kevésbé mert János gróf erdélyi fejedelem ellenségeskedése a király ellen ismét mutatkozott. Péter grof erdélyi fejedelem 1502ben ugyan ismét használta a fekete sast czimerének, de mindig az arany csillaggal együtt. Jelen czimert tahát vonatkozva a 14ik számú czimernél előadott okonál fogva Silézia czimerének tartom. Czimer szám 17. lap V. Jelen czimer Csetneky családnak tulajdonitatík. A Csetneky család czimere az apostoli keresztet és rajta egy páncélos lovagot ábrázol, mely két kezében halat tart. Az 1594ik évben meghalt Csetneky Istvánnak Dobsánban látható sírkövén az még most is látható, azért a jelen czimert Vladiszláv királynak kiegészitő Magyarország czimerének tartom. Czímer szám 18. lap VI. Ez ismeretlennek mondatik. Ugy mint a 14. szám alatti czimert alsó Lausitznak, úgy ezt íelső Lausitznak tulajdonítom, ámbár a szinek ellenkezőleg vannak alkalmazva, minthogy Lausitz czimerén vörös ökör fehér téren ábrázoltatik. Czimer szám 19. lap V. Ezen ismeretlen czimer valószínűleg német származású, de tulajdonosát kipuhatolni képes nem voltam. Czimer szám 20, lap VI. Országh család czimerének jelen czimert nem tarthatom, mert az Országhiak czimerében sas volt, melynek mellén osztott vörös fehér gerendák láthatok, Ezt is valamely külföldi német nagy úrnak tulajdonítom, mert tudjuk, hogy a pozsonyi várkapitányok gyakran németek voltak u. m. Kapter, Pamkirchner. Czimer szám 21. lap VI, Jelen ismeretlennek nevezett czimert Corvin János czimerének tartom, ki 1490 ik évi September 21én Oppeln, Liptó, Visegrád kárpótlásául Dalmát herczegséggel megadományoztatott. Czímer szám 22. lap V. Bánfy Miklós 1466tól egész 1486ig Pozsonyi főispán volt, és Mátyás királynak számos és nevezetes szolgálatokat tett. Itt Rakovszky nézetét helyesnek tartom. Nem különóen a Czimer szám 23. V. lapon Czobor Imre czimere, mert ez követte Bánfy-t a pozsonyi kapitányságban. A czimer festését illetőleg meg kell jegyeznem, hogy azok a restauratio alkalmával, minek előtte újra festettek volna a legnagyobb gonddal és vigyázattal konstatáltatott jelenlétemben, a czímernek szine, és csak ezután lettek a talált színekkel befestve, Ha talán a színek némely helyen hibásan vannak alkalmazva, a hibás alkalmazása a színeknek nem most, hanem hajdan történt. VII. lap A szentélynek, mint az az alaprajzon látható kilencz ablakja van, a középablak három köczölöp (:Pfasten:) a többi pedig négy köczölöppel bír. A közép ablaknak béllete egyedül a VII. lapon a, alatt látható metszettel bír. A mérművei újak és 1868-ban tétettek be; a többi ablakok bélletei valamennyien egy metszetet (: Profil :) bírnak, ez a b. alatti ábrán látható. A mérmüvek azonban változnak, csak a d alatti fordul elő kétszer. A többi ablakokat c. e. f. és a Vllldik lapon a.b. alatt bátor vagyok bemutatni. IX. lap Bemutatom itt a hajdani szentségház vasajtaját. Midőn 1868ik évben a szentély restauráltatott, az absis északi oldalán látható járomfalán találtuk a volt szentségház nyomait, melynek tornyocskai egész a bolt süvegig értek. Az alsóbb szerkezetnek nyomait már nem láttuk, mert 1825ik évben a Carolina Augusta királyné koronázása alkalmával, egy oratórium ablakja miatt, a falnak része kitöretett. Nem különben kitöretett az oratórium alatt egy ajtó, ugy hogy a szentségház alsó nyomai egészen eltűntek. Megmaradt azonóan annak gyönyörű vasajtaja, mely minden részeiden legnagyobb vigyázattal úgy restauráltatott, mint az hajdan volt. Latjuk a alatt a homlokzatot b alatt a két oszlop oldalát, c és d. alatt valószínűleg Vladiszláv és a város czímerét, e. f. alatt valószínűleg 2 pozsonyi patricus czimerét h. alatt az ajtó készítőnek nevét, t. i. „Sigmund fischer Schlosser zu Wien", g. és i. alatt a levél csomók alakját j. k. I m. alatt az ajtót körülfogó merművét, o. alatt a rácsozat alakját n. és p alatt az ország elválasztott czimerét. X. lap Ezen lapon bemutatom a hajónak ablakait béletekkel együtt. A mi ezen ablakokat illeti, ezek elhelyezése következő: a léte-