Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

lát a hajó déli oldalával összeköti; vájjon e két fal egy templom maradványai e, mely hajdan a mostani templom helyén állott, azt ásatások nélkül meghatározni nem lehet. Rakovszky említést tesz, hogy a templom körűi temető és abóan egy kápolna volt, mely a 16 században eltávolíttatott; meglehet tehát, hogy ez a templomon kivül látható fal az emiitett temető kápolna fala volt, mit határozottan állítani képes nem vagyok. A templom déli oldalán van egy csarnok, mely késő góth ti. átmeneti korban a 16 század elején épült. Részint az építmény szerkezete és tagozata tauskodik erről, részint az is, hogy a csarnokban létezik egy nemes úr sírköve 1560-ból; akkor tehát a csarnok minden esetre létezett. Rakovszky által említett városi kiadások a templomra ezen korból nagy valószínűséggel a csarnokra lettek fordítva, A csarnok mellett létező ritkán vonásolt tér lakházakkal van beépitve, Ezen lakház nyugati oldalán van egy kertecske, mely 4 m. rel alantabb fekszik mint a templom talaja. A déli tornyocska mellé van támasztva egy nyugotnak futó 6 m hosszúságú fal mely a kertet a templom nyugoti talajától elválasztja, A lakház és az említett csarnok közt van két nagyoóó ablak, annak közfalából kimegy egy gerincz eltérőleg a hajóboltozat gerinczképzésétől, hol két gerincz fekszik a járom falra, Minthogy e két ablak nagyon díszes faloszlopokkal van ellátva, melyeknek még 1868-ban a restauratió előtt egy része kifaragva nem volt, mint hogy tehát e két díszablak egész szerkezete a hajó egyebb egyszerű szerkezetétől tökéletesen eltér, minthogy továbbá a faloszlopok alapzatjai a szentély alapzatainak faloszlopaival igen hasonlók kimondhatjuk, hogy ezen épitészeti átváltoztatás a templommal nem egykorú, hanem a 15. század végén történt. E két ablak mellett a lakházak felett van egy nagy köralaku ablak, mely valószínűleg 1439 évben (Rakovszky szerint) töretett ki, hogy a királynénak szánt kápolnája több világítást nyerjen. A templom nyugati oldalán jelenleg léteznek ugyan ablakok, de ezek legújabb időből származnak és így az alaprajzban azokat fel nem vettem. A templom éjszaki oldalán látunk két vonásolt falat, melyek csöngérnek (zwinger) és védfalaknak szolgáltak, a óelső fal az éjszaki díszes kapunak egy részét elóoritja. A templom ugyan ezen éjszaki részén látjuk Ipolyi által leírt Sz. Anna kápolnát, melyre nézve azon megjegyzésünk van, hogy Ipolyinak 188 lapon látható rajza a boltgerinczekre nézve helytelen. A hajó keleti és a szentély éjszaki oldalához lett építve 1734-ben herczeg Eszterházy prímás által Sz. Elemozináriusnak felavatott kápolnája, mely az alaprajzban mint legújabb korból származó mellőztetett, A templom nyugati oldalán látható három helyiségre nézve következőket emlitek fel: a közép helyiség valószínűleg hajóan is, úgy mint most sekrestye gyanánt használtatott; a déli helyiség, melynek falai körül stallum féle csúcsíves fal díszítmenyek láthatók, valószínűleg oratórium volt a kanonok számára, ha azok imádságukat a szentélyben nem akarták tartani, s minthogy e helyiségben a templomból is volt bejárás, mely csak későbbi időben falasztatott be, minthogy tovább a helyiség nagyon díszes volt osztom Rakovszky-nak nézetét, hogy itt volt húsvétkor a szent koporsó felállítva. Ugyan e helyiségben látható egy kis ajtó nyílás, mely a királyné kápolnájába „óer königin won gesam (:Böhmen:) Cagell genamt" vezet, miről később szó lesz. Az éjszaki helyiség valószínűleg szertárnak szolgált, ámbár itt is léteznek még most is díszes faloszlopok maradványai melyekről később szó lesz; daczára annak még is azt hiszem hogy ezen helyiség szertár volt, mert a sekrestyét és ezen helyet egy igen erős ajtó választotta el, mely ajtónak kopogója és lakatja a 21 ik lapon látható. Itt van ismét a bejárás az éjszaki toronyba. Jelenleg az éjszaki díszkapu mellett és a déli köralaku ablak alatt vannak lépcsők alkalmazva, melyek az 1734 évben épült új zenekarzatra vezetnek, de az alaprajzban fel nem vétettek. Az I. K. betűk jelentik a hosszmetszet; az fe., a cd. és gh. betűk pedig a keresztmetszetek irányait. Ugyan e lapon látjuk az egyház hosszmetszetjék; és pedig a sekrestye két lépcsővel, a szentély három lépcsővel, az absis két lépcsővel magasaób mint az egyház, úátjuk továbbá, hogy a szentély magasobb mint a hajó, II. lap A C. D. keresztmetszeten látjuk, hogy a középhajó magasabb, mint a két oldalhajó. A déli csarnok nyugati falán egy körív van húzva, melynek ott létét okadatolni nem lehet, minthogy ottan kapu soha sem volt. A G.H. metszet mutatja a nyugati templom résznek szerkezetét: földszint a déli helyiség, stallum féle díszítménnyel ékesítve. Ezen helyiségen keresztül megyünk a déli toronyba és onnan az első emeleti helyiségekbe. A mi ezen tornyot illeti ez gerincz boltozattal záratik és cserépfedéllel minden tető nélkül be van fedezve, mint az az A. B. alaprajzon látható. A déli és a torony alatti helyiség igen nagy csúcsíves nyílással nyílik kelet felé. Minden bizonnyal létezett jelen helyiségeknél karzat, melynek nyomát azonban nem találtam. Mily czélra használtattak ezen helyiségek? Rakovszky azt mondja, hogy a torony alatti helyiség a királyné kápolnája volt. Tekintetbe véve azon körülményt, hogy a déli helyiség nyílása sokkal díszesebb, mint a torony alatti-é, tekintve továbbá, hogy a boltozatnak zárkövén színezett királyi czímer látható, melyen a négy folyó oroszlány és sas van ábrázolva, holott a torony alatti helyiségnek zárkövén a város czimere látható: azt vélem, hogy a déli helyiség nem a királyné kápolnája, hanem annak oratóriuma volt, és hogy a torony alatti helyiség a zenekarnak szolgált. A torony alatti helyiségnek déli és nyugoti szögletében egy körives boltozat van húzva, melyen a toronyba t. i. a harangokhoz vezető csigalépcső faragott kőóől épült. Ennek ajtaja jelenleg be van falazva a harangokhoz jelenleg falépcsőkön lehet jutni, melyek az áttört boltozaton vezetnek. Az éjszaki lokalitás a torony alattitól egy fal által el van választva, a bejárás ezen helyiségbe az éjszaki torony által eszközöltetik. Ezen helyiség csak két kis vasráccsal ellátott ablakkal bír, és minden esetre úgy mint jelenleg, hajdan is irattárnak használtatott. Az éjszaki toronynak gerincz boltozata nincs, hanem egyszerű faragott kőből keresztviraggal koronázott kupfödéllel van ellátva. E torony keleti oldalán van egy kis kőerkély, ez árnyékszék volt. A levéltár ajtaján vanmég a régi lakat és ajtóhuzó mely épen olyan, mint az a 21 .ik lapon ábrázolt, csak hogy egy negyeddel kisebb. Bátor vagyok itt a Tekintetes Bizottságot ismét figyelmeztetni, mi szerint az első emelet alaprajza úgy látszik helyesen rajzolva, ha a lap megfordíttatik. Ezen alaprajzon látható egyszersmind a gerincz képzés mely egyszerűen a falakra lefut, nem külomben a toronyba vezető csigalépcső. A keresztmetszetek mutatják egyúttal a helyiség lejtőjét melyen az egyház áll, A GF rajz végre bemutatja a szentély keresztmetszetét, III. lap A b. és alaprajz c. mutatják az absist záró faloszlopok lábzatait. Az a, és d, a két következőt, az e. f, g. h. pedig az absis fal-