Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

védő templom. A torony ajtaja d; alatt, a hajó déli ajtaja e) alatt látható. A hajó és a sekrestye későbben donga boltozatot kapott. A szentély mely két lépcsővel magasabban fekszik mint a hajó, a régi csúcsíves boltozatot bírja. A zárkövön 149 szám látható, mi 1449-et jelent. A gerinczek gyámkövekből emelkednek ki, melyek csekély változatossággal a g) alatt bemutatotthoz hasonlók. A g) és f) alatti gyámkövek a diadalív mellett vannak; h) alatt mutatom be a gerinczek alakját, i) alatt pedig a diadalív alakját; c) alatt látható a még meglehetős jó karban levő és egyszerú vasajtóval ellátott szentségház. A sekrestyébe egyszerű csúcsíves korú ajtó vezet, innen pedig egy csinos kis ajtó csigalépcsőt zár el, mely a sekrestye fölötti emeletre vezet, Hihetőleg ez a helyiség oratórium lehetett; ámbár a hajdani nyilasoknak semmi nyomát nem lehet látni. Az ablakok mérművei ki vannak törve. A templom összes méretei az alapés hosszmetszetből láthatók. A faragott kövek sárgás homokkő. Hogy miből épült a templom, nem vehettem ki, mert a falak be vannak vakolva és meszelve. Falfestményeknek nyomait nem találtam." szignó, dátum a 2. o.: Könyöki, Pozsony, 1887 évi december hóban, előlap felirat: Kos MOB irattár 1888/4. 82.3. alaprajz, metszetrajzok, részletrajzok a. alaprajz a körítőfallal; M = 1:200 b. kelet-nyugati hosszmetszet, a körítőfallal; M = 1:200 c. kőkeretes, fiatornyos szentségtartó fülke, nézetrajz; M = 1:10 d. csúcsíves, kőkeretes kapu, nézetrajz és alaprajzi metszet; M = 1:20 e. csúcsíves, kőkeretes kapu, nézetrajz és alaprajzi metszet; M = 1:20 f. figurális gyámkő bordaindítással, nézetrajz g. gyámkő bordaindítással, nézetrajz h. borda, keresztmetszet i. diadalív falpillére, nézetrajz szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 568 mm x 370 mm, 656 mm x 436 mm előlap felirat k. f. a rajzon: Kos, privigyei járás. Nyitra Megye; jelzés b. f. a kartonon: 4. sz. 1888.; jelzés j. I. a rajzon: OMF Tervtár p. K 3117. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.616. OMvH Tervtár Itsz. K 3117,; MOB irattár 1888/4, 83. KŐVÁR, VÁR (Hont vm.; Koláre, okr. Velky Krtís, Szlovákia) 83.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a minimális helyrajzi adatokat tartalmazza, mivel a vár teljesen elpusztult. megj.: A várról Könyöki valószínűleg szájhagyomány útján értesült, csak regisztrálás céljából vette fel. szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban, 1889 évi december havában. fekete tinta, törzsív előlap felirat: Kóvár, végkép elpusztult vár; jelzés b. f.: 1. sz. 1890.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 3184. OMvH Tervtár Itsz. K3184.; MOB irattár 1890/1. 83.2. leírás nem készült 83.3. rajz nem készült 84. KÖPCSÉNY, VÁRKASTÉLY (Mosón vm.; Kittsee, Ausztria) 84.1. törzsív A törzsív részben kitöltött,csak a helyrajzi adatokat tartalmazza és a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1 ?, rajz: 1 S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyóan 1884 évi december hóban, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Köpcsény Vár; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 3135. OMvH Tervtár Itsz. K 3135. 84.2. leírás „Pozsony átalirányában a Dunán túl, a nagy Dunától vagy másfél óra járásra a síkföldön fekszik Köpcsény, hol tulajdonképen három vár van. Hogy ezek az Austriából jövő győri utat megvédeni hivatva voltak, az kétséget nem szenved. Mi e hely történetét illeti, következőket vagyok bátor előadni: Magyaróvárnál említem, hogy Salamon király Hederich és Wolfgar ivadékait Pothi Ernestet telepíté le Kyscen-en /: Kittsee, Köpcsény:/ ki 1208ban a lébényi apátságot alapítá és ki az altenburgi grófok ősatyjának mondatik. Ezen adatok valószínüeknek látszanak, mert azon torony, mely Köpcsény helységtől vagy fél órányira délre a sikföld egyik emeltebb részén áll, és a nép által hibásan pogány toronynak neveztetik épen ezen kornak; azaz a kora góthkomak felel meg. Azt mutatja az ablak és négy gyámkő, melyek a torony belsejének felső részén láthatók és azon rendeltetésük volt, hogy a menyezet gerendáknak gyámul szolgáljanak. Úgy látszik, hogy e helyen állott a régi vár, melyből csak a torony maradt fenn, mert a torony mellett éjszak és nyugati irányban az alapfalak folytatását vagy 15 méterre még ma is látni, A torony tehát nem állott itten magányosan, hanem egy nagyobb épületcsoporthoz tartozott. Hogy ezen vár mikor pusztult el, nem lehet kitudni, csak azt tudjuk, hogy az ország rendjei Miksa királyt 1563ban ezen, már akkor is romnak nevezett toronynál várták, hogy Pozsonyba kisérjék, őt ott megkoronázandó, behoczky stemmatographia /:1807:/ II. rész, 69. lapon említi, hogy a Szt. Györgyi gróf Eberhardus de Bazin elzálogosítja Péter fivérének Köpcsénynek felét 1420-30ban. 1458ban Köpcsény Sigismund gróf birtokában volt, de ez Fridrik császár vezére lévén, Mátyás király alatt elvétettek összes mosonyi birtokait. 1504ben Péter gróf mint országbíró a birtokokat reagnizálta. A család azután kihalván 1568ban Listius János báró kapta Köpcsényt, bisti bászlónak bászlóffy Annától egy természetes fia volt. Midőn bisti Lászlót rablás és gyilkolás miatt Pozsonyban lefejezték, ezen termé-