Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

VÉGH JÁNOS: Divald Kornél a szárnyasoltárokról

JEGYZET 1 Henszlmann Imre: Magyarországi Szent Erzsébet kassai templomának főoltárképei. In: Magyar Szépirodalmi Szemle, 1. 1847. 1-7., 24-30., 36-42., 51-55., 70-74. 2 Merklas, Wenzel: Die mittelalterlichen Kunstwerke der Jakobskirche in Leutschau. In: Mittheilungen der Kaiserlichen und Königlichen Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale, 5. 1860. 277-283. és Merklas, Wenzel: Die Kathedralkirche bei Kirchdrauf in Ungarn. In: Mittheilungen der Kaiserlichen und Königlichen Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenk male, 6. 1861. 200-211. 3 Henszlmann Imre: Lőcsének régiségei. Bp., 1878. 51-81. 4 Horváth Vincze: Szent Matton püspökről címzett szepesi székesegyház. Lőcse, 1885. 33—45.; Pasteiner Gyula: Építészeti emlékek Felső-Magyarországon. In: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képekben. 15. köt. Felső-Magyarország. 1. rész. Bp., 1899. 119-125. 5 Teutsch, Friedrich: Die Bilder und Altäre in den evang. sächsischen Kirchen. In: Korrespondenzblatt für siebenbürgische Landeskunde, 19. 1896. 41-48. 6 Ipolyi Arnold: Magyarország középkori szobrászata emlékei. In: Ipolyi Arnold: Magyar műtörténelmi tanulmányai. Uj kiadás. Bp., 1889. 142-179. 7 Myskovszky Viktor: Bártfa középkori műemlékei. A Szent Egyed templomának műrégészeti leírása. Bp., 1879. 30-83. Ez a könyv is a Magyar Tudományos Akadémia kiadása volt. 8 Berzeviczy Albert (1853-1936) író, történész, politikus. 1903-1936 között ő töltötte be a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztjét. 9 Divald Kornél: Művészettörténeti korrajzok bevezetésül a képzőművészetek egyetemes történetébe. 1—2. köt. Bp., 1901-1902. Munkatársa volt a Művészetek története a legrégibb időktől a XIX. századvégéig. Szerk. Beöthy Zsolt. 2. köt. Középkor. Bp., 1907. Ebben ő írtaa Magyarország középkori művészete c. fejezetet és annak 8. része a Szárnyas oltárok, 590-604. A magyarországi szárnyasoltárokról egyébként ő készítette el az első — még elég csekély készletből válogató — összefoglaló áttekintést a fentiekhez illő hangnemben, annak A fafaragás című fejezetnek részeként, amelyet ő írt Az iparművészet könyve számára, ld. Az iparművészet könyve. Szerk. Ráth György. 2. köt. Bp., 1905. 229-249. 10 Divald Kornél: A felsőmagyarországi renaissance-építészet. Bp., 1900. 11 Divald Kornél: Szepesvármegye művészeti emlékei. 1—3. köt. Bp., 1905., 1906., 1907. A szobrászattal és festészettel 1906-ban megjelent második kötet foglalkozik. Korai próbálkozások a stíluskritika alkalmazására: Mihalik József: Kassai középkori műemlékek viszonya a sváb művészethez. In: Archaeologiai Értesítő, Uf. 15. 1895- 167-170.; Eber Lászlósegédőr jelentése tanulmányútjáról. In: Jelentés a Magyar Nemzeti Múzeum 1903. évi állapotáról. Bp., 1904. 141-149. 13 DivaldT906. i. m. 68-79.; Divald Kornél: Felsőmagyarország gótikus szárnyasoltárairól. In: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyve, 3. Bp., 1924. 30. 14 Divald4906. i. m. 36-38.; Radocsay Dénes: A középkori Magyarország táblaképei. Bp., 1955. 127-128.; Glatz, Anton G: Doplnky k spiskej tabulővcj mal'be z obdobia 1440—1540. In: Zborník Slovenskej narodnej galerie. Galéria, 3. Bratislava, 1975. 171-172. 75 Divald 1906. i. m. 44.; Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Bp., 1967. 147-148.; Glatz 1975. i. m. 32-35.; Homolka, Jaromir: Gotická plastika na Slovensku. Bratislava, 1972. 171—172. >

6 Divald 1906. i. m. 94-97.; Radocsay 1955. L m. 174., 381-382.; Ross, Juliusz: Ze studiów nad twórczosciq malarza Teofda Stancla. In: Biuletyn Historii Sztuki, 27, 1965,4. 319-332.; Glatz, Anton C: Pokus o vymedzenie maliarskych okruhov na Spisi vprvej polovici 16. storocia. In: Ars, 1987, 2. 61-62. 17 Divald 1906. i. m. 36. 18 Divald Kornél: Magyarország középkori szárnyasoltárai. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 41. 1907. 253-260.; Magyarország középkori szárnyasoltárai. Uo. 42. 1908. 113—127.; Zólyom vármegye csúcsíveskori szárnyasoltárai. Uo. 43. 1909.121-138.; Csúcsíveskori szárnyasoltárok Hont vármegyében. Uo. 44. 1910. 49-62.; Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars és Turóc vármegyében. Uo. 45. 1911. 536—540., 543-556.; Szárnyasoltárok Liptó, Árva és Trencsén vármegyében. Uo. 46. 1912. 657-664., 682-689. Később a kiadó a szöveget ugyanezekkel az illusztrációkkal újra mcgjelelentette két füzetben. Ekkori címe: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. Művészettörténelmi tanulmányok. Első sorozat. Bp., 1909. és Második sorozat. Bp., 1911. Eredetileg egy harmadik kötetet is terveztek hozzá, de ez a világháború és az azt követő események miatt nem sikerült — tájékoztat ő maga egy későbbi ításában, ld. Divald Kornél: Felvidéki séták. Bp., [1925.] 236. !9 A főpapi pecsétekről: Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1927.133-134. A teória határozott bírálata: Bogyay Tamás: KchxoV a középkori magyar oltárkészítő művészet történetéhez. In: Regnum, 5. Bp., 1943. 102-103. 20 Eher László: Divald Kornél: Szepesvármegye művészeti emlékei. In: Archaeologiai Értesítő, Uf. 26. 1906. 160—170.; Kenczler Hugó: Szárnyas oltárok a Felvidéken. In: Archaeologiai Értesítő, Uf. 32. 1912. 436—442. Divald Kornél válasza. + Kenczler Hugó viszontválasza. In: Archaeologiai Éttesítő, Uf. 33. 1913. 79-88. (Divald válasza a fenti recenzióra és Kenczler viszontválasza egy személyeskedő célzásokban gazdag, lehangoló polémia.) Gondolatmenetének szigorú, de nem túlzó bírálata („...elméletének legjobb támasza nem az érvek, hanem éppen a magyar önérzetnek hízelgő beállítás volt") Bogyay 1943. i. m. 102-103. 21 Divald Kornél: A héthársi szent Márton-templom. In: A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 47. 1913. 565-576., 581-594., az oltárokról a második közleményben ír. Különnyomat is készült, abban 14—19. Divald Kornél: A bártfai Szent Egyed-templom. In: Archaeologiai Éttesítő, Úf. 37. 1917. 100-149. (Ez a cikk negyedik közleménye, ebben kerített sort az oltárok ismertetésére.) 22 Divald 1924. i. m. 17-31.; Divald 1927. i. m. 131-176. 23 Hoffmann Edith: Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1927. [ism.] In: Protestáns Szemle, 37. 1928. 130-131.