Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

398.; Radocsay 1967. 80., 110., 124., 200. és 134. kép; Súpis 1967. 427. és 664. kép; Dvofáková - Krása - Stejskal 1978. 17., 44., 64., 95.; Tombor 1968. 171; Hnutel'né pamiatky 1970. 191. és ill. NAGYRÁKÓ (Rákópribóc, Rakovo) KASTÉLY Beniczky Kálmán alispán kastélya. XVIII. századbeli félemeletes épület, pilléres, lépcsős előcsarnokkal. Belsejében lábasóra, kerubfejes vésett rézlapján felirattal: Gabriel Botska fecit pro Domino Alexandre Eördögh Nagy Csepcsén 1807; régi empire bútorok, fegyverek, XVII. századbeli borhűtő vörösrézből, régi éremgyűjtemény, ékszerek, főleg gyűrűk. A kastély melletti magtárban temérdek használatlan bútor a XIX. század első feléből. Irodalom: Divald 1925. 199.; Súpis 1969. 17. NECPÁL (Necpaly) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM A község felső végén, meredek domb tetején, Szent László tiszteletére talán még a XIII. században alapított, de idők folyamán többször átalakított egyhajós kőépület, nyugati toronnyal, egyenesen záródó szentélyében egy keresztboltozatos szakasszal, amelynek bordái erőteljesen érvényesülő, hornyolt élű hasáb alakúak, rozettás zárókővel. A hajó boltozata XVIII. századbeli. Eredetileg keskeny, csúcsíves ablakait 1862-ben átalakították. A diadalív és a szentély északi falába nyíló sekrestyeajtó csúcsíves; utóbbiban egy, erős bordájú, a szentélyével egykorú keresztbolt és lőrésszerű félköríves ablak. A nyugati toronyba nyíló templomkapu csúcsíves, bélletében pálcákkal tagolt. A torony mellett kétfelől dongaboltos kápolnák vannak, ezek fölött pedig egyegy lőréses kamra. A torony második emeleti ablakai kettős lóhereíves nyílásúak, mértani művekkel ékesek. A templom szentélyét véges-végig, a meszelés alól újabban kifejtett, XIV. századbeli falképek díszítik: a diadalív alsó lapjain egymás fölött próféták mellképei, a sekrestyeajtó fölött Krisztus a Kálvárián, a többi falon s a boltcikkelyeken szintén a megváltásra vonatkozó, de csak töredékesen fönnmaradt, illetve még bemeszelt képek. A templom oltárai újabbak. Csúcsíves kori szárnyasoltáraiból s későbbi barokk oltáraiból egyes emlékek azonban ma is megvannak. Egy XV-XVI. századbeli Madonna-szobor, fából, a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Szent László egykorú;, 150 cm magas, később átfestett szobra a régi főoltárból s Szent András 135 cm magas, eredeti színezésű, fából faragott alakja a padláson van. Ugyanitt két szent férfit ábrázoló XVIII. századbeli színezett faszobor. A XVIII. századbeli szószék tetején, a templom csúcsíves kori szárnyasoltárainak oromdíszéből fönnmaradt, öt, 45-50 cm magas szobrocska sorakozik. Finom formájú, de újabban átfestett alakok. A templom egyetlen figyelemre méltó ötvösmű emléke a XVI. századbeli kehely, karéjos talpának oldallapjain vert művű indadíszítéssel, alma alakú cikkelyes gombján hat, rombusz alakú rotulussal, vert művű cuppakosarán tokosán foglalt áldrágakövekkel s liliomos pártával. 20 cm magas, aranyozott ezüst. A templom régi fényes miseruhakészletéből fönnmaradt: 1. Kazula, XV századbeli gránátalmás, itáliai réteges bársony, vörös alapon zöld, hurkolt arany, vörös, sima arany és violaszínú rózsákkal átszőve; betétje újabb piros selyem, XVII. századbeli tarkán hímzett selyem, virágokkal díszítve. 2. Kazula, kék selyem, aranyzsinóros islógos (paillettes) (flitteres) hímzéssel díszítve, a XVIII. század elejéről. 3. Kazula, ezüsttel átszőtt fehér selyem, copf stílű vázákban, virágbokrétákat ábrázoló tarka selyemhímzéssel díszítve. XVIII. század. 4. Pluviale, virágos, rokokó stílű selyemszövetből. XVIII. század. A toronyban két XVII. századbeli és egy XVIII. századbeli harang. Irodalom: Gerecze 1906. 935, Radocsay 1954. 188-189, Radocsay 1955. 210, Radocsay 1967. 80., 88., 94., 124., 203-204. és 132. kép; Súpis 1968. 356, Hnutel'né pamiatky 1970. 202, Dvofáková-Krása — Stejskal 1978. 11, 27., 29., 30., 46, 55., 85., 86., 95., 102, 125-127, 137, 170. és 130-134. kép; MM 1987. 79., 321, 479., 600., 601, 610. és 1355-1358. kép ÁGOSTAI HITVALLÁSÚ EVANGÉLIKUS TEMPLOM A XVII. századbeli articuláris templom helyén 1854-ben épült. Oltára XVII. századbeli, 460 cm széles, 980 cm magas s az egykortí epitáfiumokra emlékeztető, két oszloppal tagolt fakeretben, tizenegy olajfestésű kép díszíti. A predella képei: a Zsidók vándorlása a pusztában, az Utolsó vacsora, a Mannahullás. A középső nagy kép: a Hit diadala, allegorikus tárgyú festmény, számos alakkal s ezek kompozíciói körül magyarázó feliratokkal. E mellett kétfelől: Jónás próféta, Sámson és az oroszlán, az első emberpár bűnbeesése, a Kálvária, vallásos feliratokkal. Az oltár ormában a Thurzó- és Czobor-címer között az Utolsó ítélet festménye díszíti. Az ikonográfiái szempontból igen érdekes, kompozíciójában, előadása módjában s túlhajtott allegorizálásában mesterkélt, de ügyesen megfestett középső nagy festmény alján ez a felirat: Illmus Dnus Com. Georgius Thurzó de Bettlehemfalwa Com. de Arwa eiusdem Comitt. Supremnis Comes Perpetuus, Regni Hungáriáé Palát. Jud. Cum.(anorum) Sac. Reg. Mttis Con.(silarius) Int.(iunus) ac Per Hun Locumt. pro ornamento capellae noviter extructae in arci Arve hoc altare fieri curavit. Anno MDCXI. Az eredetileg az árvái vár számára Thurzó György nádor bőkezűségéből 1611-ben készült oltárt később a necpáli Justh család szerezte meg s ajándékozta a necpáli evangélikus templomnak. Erről az oltár predelláján a következő nagybetűs kronosztikon szól: Postea ablglt restaVrato oratorio eVangeLICae eCCLesíae neCzpaLLensIs opera et eXpensIs Ioannls IVst ConlVge Anna RalManVs. Irodalom: Garas 1953. 15-16, 106, 125. és I. t, Súpis 1968. 356, Hnutel'né pamiatky 1970. 201-202.