Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

Ep. Ar. Episco Colocensi Collegy J. J. Trenchin. A refektórium falburkolata mellett végig, a balusztereken álló lóca húzódik, a boltcikkelyeket tartó kiugró pillérek falburkolatába foglalva tíz olajfestésű mellkép, mely természetes nagyságban jezsuita szenteket ábrázol. A refektórium régi bútorzatából fönnmaradt: négy pompás faragványos x lábú barokk asztal, a XVIII. századból. Irodalom: Divald 1925. 209. és HL; Súpis 1969. 307. és 606. kép VÁROSI ÉPÜLETEK ÉS EGYÉB EMLÉKEK RÓMÁI FELIRAT A VÁRHEGYEN Római felirat a várhegy meredek sziklafalának alján, az Erzsébet szálló mögött, amelynek ebédlőjéből, ennek udvari ablakából látható. Kr. u. a II—III. századból, a legio II. adjutrixnak egy Duna bal parti sikeres hadi vállalkozásáról szól. Ld. Archaeologiai Értesítő. [Hampel József: Mommsen a trencséni várszikla föliratáról. = Archaeologiai Értesítő, Üf. 13. 1893. 265.] Victoriae Avgvstorv Exercitvs cvilav Garici o nese dit mil LI DCCCLVJan J. Lg. Leg. II. Aa. Cur. Irodalom: Gerecze 1906. 929.; Súpis 1969. 302. és 133. kép ÓRATORONY A város erődítésének egyetlen számottevő maradványa, mely ma a piac felső végébe nyíló utcában átjáróul szolgál. Eredetileg a város körfalainak délnyugati kaputornya volt. Mai alakjában négyszögletes alépítmény, csúcsíves átjárónyílásokkal; felső része nyolcszögletes, háromemeletes, ennek tetején folyosó s egy keskenyebb nyolcszögletes emelet órával, újabb zsindelytetővel, csúcsán bádogból kivágott díszítés, Isten Bárányával, a város címerképével. Irodalom: Gerecze 1906. 929; Súpis 1969. 303., 305- és 526. kép VÁRMEGYEHÁZA Kétemeletes barokk épület, bal felől bástyaszerűen kiugró hengeres toronnyal, oszlopos kapuja fölött erkély, kovácsoltvas ráccsal. Erkély ajtaja fölött, csonka oromban, a vármegye címere kőből: pajzsában sziklás hegyvidéken jobb felé forduló, ágaskodó szarvas, mely mellső lábaival koronán álló, jobbra tekintő, kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló pajzsra támaszkodik, mely utóbbiból fenyőfa nő ki. A címer alatt felirat: D. MARIA THERESIA PIA FELICE INVICTA. Kronosztikon ez 1761-ből. A homlokzat középső részét pilaszterek tagolják, ezeken háromszögletes oromfal. A kapu alatt toszkán oszlopos lépcsőbejárat; az udvar négyszögletes, hátsó szárnyában kosáríves árkádok. A levéltárban két empire vasláda, egy XVII. századbeli selyemzászló Mária-képpel, egy szakadozott selyemzászló, XVII. század, három XVIII. századbeli banderiális zászló, kék selyemből, aranyhímzéssel, két nagyobb XVIII-XIX. századbeli zászló. A levéltár okiratai 1312-től kezdődnek. Az alispáni szobában a korona vándorlására vonatkozó olajfestmény 1608-ból, közepén a szent korona, körülötte Magyarország és társországainak címerei, alul hosszú verses felirat, amely szerint a képet Révay Péter báró, koronaőr készíttette, annak emlékére, hogy a koronát Prágából Pozsonyba, onnan Zólyomba vitték. Illésházy főispán arcképe, természetes nagyságában, olajfestmény, XVIII. század. A tanácskozóteremben: Lábasóra 1735-ből, festett fátokban. Főispánok és mások arcképei a XVII—XIX. századból. Marcibányi Antalé és Kubinyi főispáné Barabás Miklóstól, Baross Gáboré Komlóssy Edétől, Illésházy Miklósé 1684-ből, hat más Illésházyé a XVII-XVIII. századból, az utolsó Illésházyé 1820 körül és Borsiczky alispáné 1820-ból. Irodalom: Súpis 1969. 305. VÁROSHÁZA Emeletes épület, sarkán hengeres erkéllyel. A tanácsteremben Iustitia olajfestmény, verses felirattal, hátterében Trencsén vára, XVIII. század. Nepomuki Szent János-olajfestmény, alján Trencsén vára, XVIII. század. Krisztus a keresztfán, olajfestmény, XVIII. század. A levéltárban: vasláda, XVIII. század, hat egyszerű céhláda, XIX. század. Trencsén város jegyzőkönyvei 1476-tól napjainkig. Az első kötet, kopott bőrkötésben, a város jegyzőkönyvét tartalmazza s 1581-ig terjedő följegyzéseket. Gazdag levéltára rendezetlen. A VÁROS PIACÁN Emlékoszlop, háromszögletes, balusztrádos, lépcsős talapzatán korinthizáló oszlop, ennek tetején a Szentháromság: az Atyaisten a feszülettel ölében, ennek tetején galamb. Illésházy Miklós kancellár és trencséni és liptói főispán emeltette a talapzaton látható felirat szerint. XVII. század. FŐTÉR 23. Copf stílű emeletes épület, négyszögletes kapukerete kőből, tojássorral ékes; e fölött az erkélyen kovácsoltvas rácsozat J. N. B. monogrammal és 1837 évszámmal. FŐTÉR 48. A nemesi convictus épülete volt. Emeletes épület 1730-ból, kapuja ormában arabeszkek között Széchenyi György püspök kőcímere. A Plébánia utca felőli homlokzaton, festői elrendezésű patkó alakú udvar kétemeletes épületekkel, közepén oratóriumszerű földszintes épület, félköríves kapuja fölött Mária-monogram és 1739. évszám. A VÁRMEGYE MÚZEUMA Brancsik Károly dr. királyi tanácsos, főorvos házában, amelynek utcai részében, szép kései empire, üveges ajtók vannak. A múzeum túlnyomóan természetrajzi tárgyakból áll, kisebb éremgyűjteménye s alakulófélben levő régiségtára, amely néhány fajanszedényből, porcelánból, bronzkori tárgyakból áll s java részét a vágtapolcai kastélyból ide szánt XVIII. századbeli bútorok fogják képezni.