Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma

egyik oldallapján vésett címer: vízszintesen két részre osztott pajzsában felül jobbra néző farkas derékig ábrázolt alakja C. C. R. R. P. D. A. betűkkel, alsó mezejében három rózsa. A kehely domború, levélékítményes, hatszögletes szárán áttört művű alma alakú gomb, zöld zománcos rózsákkal. Áttört művű, öntött cuppakosarán lombos díszítésben többször ismétlődnek a Kálváriát ábrázoló domborművű alakok. XV. század. 22 cm magas. Talpán felirat, mely szerint Rhódyné született Dubniczky Anna ajándékozta a templomnak 1812-ben. Paténáján vésett Illésházy-címer. Irodalom: Gerecze 1906. 929.; Súpis 1969. 299. TRENCSÉN (Laugaritio, Trentschin, Trencín) VÁR A vár sziklás hegy tetején és oldalában elterülő nagyszabású épületkomplexum, amelyhez szintén fallal kerítve, a hegy lejtős oldalában a r. k. plébániatemplom csatlakozik s amelyhez hajdan falakkal övezve a hegy aljában elterülő város fűződött. Az út a várba a város felőli oldalon kezdődik. A vár alsó kaputornyának külső kapukerete félköríves, XVII. századbeli s a felvonóhíd láncainak szolgált nyílásokkal bír; a belső kapunyílás csúcsíves. A lőréses s félköríves és fecskefark alakú ormokkal koronázott, kőfallal védett út a huszárvárba vezet, amelyet szegletes és kerek bástyás fal védett s amelynek az idenyíló út végében négyszögletes őrtornya van. A fellegvár maga a még középkori eredetű öregtorony, amelyhez szabálytalan sokszög alakjában a kétemeletes paloták egész sora csatlakozik. A fellegvár bejárata a nyugati oldalon, egykor felvonóhidas félköríves kapuval, mely utóbbi fölött csigás díszű faragott kőkeretben kettős címer s ez a felirat van: Spectabilis Ac Magnus Dominus Dnus Comes Stephanus de Illésháza Palatinus Regni Hungáriáé Judex Cumanorum Sac. Reg. Matis Matthiae 2-di Regis Hungáriáé eTc Consiliarius Et Per Hungáriám Locumtenens Etc. Ac Catharina Palfy de Erdőd Consors Fecerint. Anno MDCIX. A várpaloták, négyszögletes erkélyeikkel, ülőfülkés ablakaikkal mind ebből az időből valók, s oromfalukon félköríves frízekkel tagolván s zömükben véve beomlott boltozatúak, falaik kopárak. Aránylag ép a hatemeletes s még XIV. századbeli eredetű öregtorony, gótikus lóhereíves, lőrésszerű ablakaival. Az ehhez csatlakozó, észak felőli lakosztályba nyílt lépcső vezet, s a palota kandallós, emeleti folyosóján leveles díszű kő ajtókeret a XVII. századból, a vasajtós legalsó toronyszobában domborműves pillértöredékek, ugyanebből a időből. A fal vastagságában rakott lépcsőn az öregtoronyban gótikus gyámkövek, az utolsó előtti emeleten szintén az öregtoronyban sátortetős kandalló, a lépcsőn ugyanitt hármas karéjos, kerek ablaknyílás. Ujabb irodalma: Károlyi János: A trencséni vár. A vár története és nevezetességei. Trencsén, 1910. Irodalom: Gerecze 1906. 925-, 929.; Divald 1925. 200.; Garas 1953. 129, 156; Radocsay 1954. 227.; Súpis 1969. 303-304. és3., 148-149. kép; Engel 1977. 163-164.; Pison 1977. 329-335. Hl; MM 1987 43., 571, 778., 847. és23., 1140., 1142. kép R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM A római katolikus plébániatemplom a várhegy oldalában, falkerítéssel bíró, háromhajós, középkori eredetű, de a XVII. században gyökeresen átépített kőépület, nyugati toronnyal, kétszakaszos szentélyében háromoldalú apszissal, hajójában egy pár pilléren és két pár oszlopon nyugvó boltozattal, amely a főhajóban cikkelyes dongabolt, a mellékhajókban bordátlan keresztboltokból áll. Az északi mellékhajó szentély előtti utolsó szakasza sírkápolna, oltárán Donner modorában készült ólomfeszület, bal oldali falán Illésházy Gáspár (t 1648) síremléke és Illésházy József emléke, ennek Donnerre valló domborművű mellképével. Ld. Éber. [Éber László: Az IllésházyaksírkápolnájaTrencsénben. = Művészet, 10., 1911. 251-260. és ill.] A főhajó felé ezt a sírkápolnát szép, XVIII. századi kovácsoltvas rácsozat zárja el. A sírkápolnával szemben levő kápolnában, vagyis a déli hajó utolsó szakaszában, keresztkút kőből, fantasztikus guggoló oroszlánon kerek cuppa, kerubfejekkel, XVII. század. A restaurálás alatt álló templom XVII—XVIII. századbeli oltárai, illetőleg ezeknek maradványai jelenleg a plébánia magtárépületében vannak. Ezek közül figyelemre méltó Szent Lénárd és Szent Rémig szobra fából, l-l m magas, aXVI. század húszas-harmincas éveiből. A templom főhajójában a szószék alsó része csúcsíves kori, mértani művel ékes posztamens, ezen későbbi, egyszerű, hengeresen falazott mellvéd. Az orgona alatt balra: Illésházy Gáspár síremléke, vörös márvány kőlap, kettős címerrel; emelte neje, bethlenfalvi Thurzó Ilona 1648-ban. Ezzel szemben Illésházy Imre és Ádám emléktáblája kőből, 1616, illetőleg 1621-ből, alján címerrel. A torony alatti csarnokban balra, a falba illesztve, Martinus vexillifer avitatis et civis síremléke 1498-ból. Négyszögletes, bemeszelt kőlap, felső harmadában címerrel, mely bal felé emelkedő emberi kart ábrázol, kezében karddal s e fölött a csillagos félhold. A templom tornyába nyíló kapu XVII. századbeli, félköríves nyílású, két kannelurás oszlopon nyugvó attikai párkánnyal, ez alatt növényindás fríz és palmettás sarokkitöltések; a kapunyílás keretében tojás és gyöngysor. A toronyban öt, XVIII-XIX. századbeli besztercebányai harang. A legrégibb felirata: Fudit me Georg Knobloch Ma. Neosoliensis 1792. Oldalán a város címere, húsvéti báránnyal. Ezt a nagy harangot nevezik itt Burjánnak. A templom udvarán egy mentés férfit ábrázoló XVII. századbeli síremlék töredékei. A templom északi külső, az Illésházy-sírkápolnának megfelelő falán, XVII. századbeli kerek Illésházy-címer kőből. A templom kincstárában: 1. Úrmutató, aranyozott ezüst, négykaréjos talpán áttört perem, szögletes szárán gót ablakos, aediculás gomb; teste két-két támasztóíves fiale közt négyszögletes capsulât foglal magában, utóbbi fölött kétemeletes torony alakú orom. A fialés pillérek oldallapjai kék zománccal