Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
DIVALD KORNÉL: Felső-Magyarország ingatlan és ingó műemlékeinek lajstroma
baldachinokban négy szent ezüstszobrocskája: Szent István, Alamizsnás Szent János, Szent Adalbert, Szent Bálint. Legfelül Madonna dicsfényben, csúcsán a Kálvária, 85 cm magas. 2. Kehely, aranyozott ezüst. Hatkaréjos talpán áttört perem, alma alakú, megnyomott gomb. XVI. századi, 19 cm magas. 3. Kehely rézből, aranyozott ezüst cuppával, ezen vert művű arabeszkek, XVII. századi. 4. Stóla, XV. századi vörös bársonyból. 5. Kazula, kék selyem, XV. századi, keresztjén hímzett feszület, Péter és Pál s Keresztelő Szent János mellképe s alul Mater dolorosa. Kopott csíkokon, arany fonál alapon, színes selyemhímzés. 6. Nyomtatott vászon, XVIII. századi. 7. Pilasztertöredék homokkőből, renaissance díszítéssel. Irodalom: Gerecze 1906. 826.; Divald 1907. 37.; Divald 1925. 4L; Radocsay 1955. 361.; Pamiatky hnutelné 1969. 417-418.; Súpis 1969. 369-370. RUSZKIN (Ries dorf, Ruskinovce) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Kéthajós, csúcsíves kori kőépület, nyugati toronnyal. Szentélye barokkizált. A hajóban a szentély előtti boltszakasz átalakítva, a másik kettőben két-két keresztbolt. A hajó boltozatainak belső sarka két, nyolcszögletes oszlopon nyugszik. Bordák profdja leszelt élű hasáb. Déli kapu kőkeretét bélletében öt pár oszlop tagozza, fejezeteit bevakolták. Ivbéllet öthengeres pálcataggal. A torony ablakaiban XV. századi mértani művek nyomai. 1. Madonna-szobor fából. Aranyozva, átfestve. XV. századi, 130 cm magas. A jobb oldali mellékoltáron. 2. Keresztkút, bronzból öntött, kehely alakú, domborművű medalionsorokkal díszítve. Gót minuszkulás felirata: anno domini millesimo quadragesimo vicesimo septimo hic tuus baptismi fusus est inonore sancta agnetis sancte agneti ora pro nobis hilf got maria vlrot (?). 3. Úrmutató. Aranyozott ezüst, zománcfestésű medalionokkal, Szilassy János műve. Talpán felirat: F. F. Stanislaus Prokopovicz 1773. 68 cm magas. 4. Kazula (?). (F.) Képjegyzék: 918-919. Irodalom: Divald 1905- 57; Gerecze 1906. 826.; Divald 1907 10. és 4. kép; Aggházy 1959. 2.: 235.; Radocsay 1967. 26., 28., 37, 208. és 13. kép; Súpis 1969. 63. és 279. kép; Dvofáková— Krása - Stejskal 1978. 139.; MM 1987. 254., 344., 467, 469, 648., 748., 822., 858. és202., 206, 1523. kép SCSAVNIK (Savnik, Schavnik, Spissky Stiavnik) R. K. PLÉBÁNIATEMPLOM Csúcsíves kori, egyhajós, kőépület. Szentélye egyenes záródású, két keresztboltozatos szakasszal, melynek bordái hornyolt élű hasábok. A középső hevederív bordái egy maszkos s egy szőlőleveles gyámkövön nyugosznak. Rozettás és alakos zárókövek. Főoltár mögött négyszögletes szentségfülke primitív vasráccsal. XV. századi. Szentély szélessége: 6,45 m, hossza: 7,65 m. A hajó barokkizált. Nyugati torony. 1. Kehely, vert művű, zománcos festésű medalionokkal díszítve. Aranyozott ezüst. Bécsi bélyeg. Copf stílű. 29,5 cm magas. 2. Kehely, rokokó, aranyozott réz. 3. Párna, point de Hongrie alapozással hímezve. 4. Két terítő, hímzett hálómunka, XVIII. századi. Lomtárban az orgonakarzat mellett: 5. Püspök faszobra, XVI. századi, 70 cm magas. 6. Szent Jakab féldomborművű alakja fából, XVI. század (?) 7. Immaculata-szobor, fából. Természetfölötti nagyság, XVII-XVIII. századi. Figyelemre méltó mű. 8. Szent Ágoston beszédei. XVI. századbeli nyomtatvány. Argentiniae. Irodalom: Gerecze 1906. 826; Garas 1955. 192., 226; Súpis 1969. 180.; Pamiatky hnutel'né 1969. 184. VÁRKASTÉLY Hajdan felső-magyarországi renaissance stílű épület, saroktornyokkal, hátsó udvarának kerítésfalán és ennek hengeres sarokbástyáján arkatúrás tagozassál. Építtette az egykori cisztercita apátság helyén Thököly István 1619-ben. Gyökeresen átalakították a XIX. század első felében. A kastélyhoz épített kápolnát 1669-ben avatták föl s 1834-ben a Lapis Reftigii karthausi templomának faragott köveinek felhasználásával csúcsíves stílben átépítették. A kápolna ma egyhajós s négy keresztboltozatos szakasszal bír, amelyhez háromoldalú apszis csatlakozik. Az utolsó szakasz előtt a diadalív három körteprofilos tagozatú, félpillérkötegen nyugszik. A körteprofilos boltozatbordák gyámkövek nélkül, alul hegyesre faragva illeszkednek a falba. A külső hosszanti fal és apszis ablakai keskenyek, egyszerű csúcsíves kőkeretben. Az orgonakarzat három csúcsíves árkádíven nyugszik, amelyet sima oszlopkötegek tartanak. A balusztrád lécekkel tagolt mezőiben ez a nagybetűs felirat olvasható: Duos spectas lapidés / Artifice politos manu / Priscae Scepusiensinae / Pietatis / Monumenta sunt / Vetustati / Omnia clemolienti / Erepta + Suspice reliquas / Anno sal. MCCLXXXXIX / Coelitibus in Lapide de Refugii / Sacratas / Et anno / M DCCC XXXIV / Ex ruderibus et axervis / Lapideum eductas + Decimque / Populi quondam sui / Duibus vis rupibos et saxis / Validiorem adversus / Tartaros murum prisca / Patrum luoruum religione / In ipso aedeum karmin / Vestibulo prousis adora +. A kápolna déli falába nyílik a sekrestye. Ennek cstícsíves ajtókeretét bélletében három körtetag tagozza. Sekrestyében két keresztboltos szakasz, leszelt élű hasáb profilú, bordákkal. A kápolna hossza: 18,5 m, szélessége: 5,5 m. A főoltár előtt: 1. Sírkő, fehér mészkőből, léckeretében lapos doborművű, lóhereíves végű s lóhereívből növekvő kereszt s utóbbiban címerpajzs. 98 X175 cm, XIV. század. 2. Szárnykép, XIV. század. Képjegyzék: 946. Irodalom: Divald 1905. 19, 76-77. és 70. kép; Divald 1906. 99-100.; Gerecze 1906. 826; Divald 1925. 30.; Garas 1953. 58, 70., 111.; Pamiatky hnutel'né 1969. 184-185; Súpis 1969. 178-180.; Pison 1977. 299. és ill; MM 1987 337, 339.