Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

KERNY TERÉZIA: Divald Kornél felső-magyarországi topográfiai útjai (1900-1919)

1. A község eredetére, történelmére s elpusztult műemlékeire vonatkozó adatok. 2. A város régi erődítményeinek vagy a község nevét viselő várnak leírása; a határában található történelmi emlékek, pl. emlékoszlopok, halotti lámpák stb. 3. A község műemlékszerű templomának ösmertetése s az ezekben fönnmaradt műkincsek. 4. A városháza vagy kastély s ezek művészeti és történelmi emlékei. 5. Városi lakóházak s ezekben található műtészletek, továbbá köz- vagy magángyűjtemények. Különös súlyt kellene helyezni a lajstromokban a teljességre (már ami az emlékek fölsorolását illeti). ílyformán ezek a szakirodalom fővárosunkban lekötött erőinek szolgálnának biztos kalauzul egyes részletező művészettörténeti monográfiák megírásánál. Ilyen teljességre az anyag fölkutatását illetőleg, eddig a következő vármegyék műemléklajstroma számíthat: Sáros, Szepes, Liptó és Árva. A lajstromba közlésre méltó építészeti és fényképi fölvételek sorozata e vármegyékben is még pótlásra szorul; a kellő műszaki és anyagi erők esetén azonban rövid időn belül ez is megvalósítható. Minthogy ezek nélkül leírásuk szinte lehetetlenség, különösen avárromok alaprajzi fölvétele és közlése is kívánatos volna. Ezzel kapcsolatban régi és egyre pusztuló váraink érdekében is meglehetne tenni annyit, hogy tulajdonosaikat a falakat tepesztő fák és bokrok kiirtására kötelezhessük. A templomok közül csak az elrendezésüknél fogva jellegzetesebb műemlékek alaprajza volna közlendő. Sáros megye templomai közül például: Eperjes, Bártfa, Kisszeben főtemplomainak, az eperjesi egykori minorita templomnak /ma püspöki székesegyház/ rekonstruálható csúcsíveskori alaprajza, a két sóvári, lapispataki és nyársardói templomok, a zsegnyei és kőszegi templomok alaprajza, esteleg a hervartói és egy görög katolikus fatemplom alaprajza stb. A műszaki fölvételekkel, a mennyiben a Bizottság erői nem győznék, a műegyetem építészeti hallgatóit lehetne tanátaik vagy egyes adjunktusok vezetése alatt a magas Cultusministerium útján mintegy tanulmányi kirándulás címén megbízni. A műgyetem gyűjteményei ily módon még néhai Steindl és Czigler tanárok idejében sok érdekes, bár tudtommal többnyire kidolgozatlanul maradt fölvétellel gazdagodtak, a melyek a lajstrmok céljaira talán szintén megszerezhetők lennének. A hiányzó fotográfiák összeállítandó lajstromok alapján lennének beszerezendők. A lajstoromok első füzeteinek megjelenése idejét olyformán képzelem el. Ha kizárólag ezeknek szentelhetném időmet 1909 folyamán Abaúj és Zemplén vármegyét kutathatnám át s ha ugyanakkor az általam már eddig átkutatott vármegyék hiányzó műszaki felvételeit és fényképeit is megszerezzük 1910 őszén vagy 1911 tavaszán a lajstromok közlését a következő vármegyékre vonatkozó füzetek egyszerre való kiadásával lehetne megindítani: Abaúj, Sáros, Zemplén, Szepes, Liptó, Árva. Ez idé, mint szerencsém volt jelenteni, Zólyom vármegyét kutattam át; gondom lesz rá, hogy a lajstrom számára lehetőleg teljes fényképanyagot gyűjtsek össze. Ha a Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége számára végzett munkám nem kötnék időm java részét, egy-egy esztendőben két vármegye átkutatásával is végezhetnék. ílyformán az első hat füzet megjelenése után szerény számítással, kétévenként három-három vármegye lajstroma volna kiadható. Tíz év folyamán ílyformán megbízásom esetén Felsőmagyarország műemlékeinek lajstromát befejezhetném. Ugyanez idő alatt kellő érdeklődés esetén más valaki a Dunántúl vármegyéivel végezhetne, a melyek lajstromai, a mennyiben ezt a vidéket ösmerem, így volnának csoportosítandók: 1. Sopron, Mosón, Győr 2. Veszprém, Vas, Zala 3. Esztergom, Komárom, Fejér 4. Somogy, Tolna, Baranya vármegyék. Községről községre való átkutatást érdemelne Erdély is; míg viszont a Nagy Magyar Aföldről elegendő volna az eddig ösmert írott adatok és emlékek alapján lajstromot összeállítani. S ezzel azt hiszem, befejezhetem fejtegetéseimet. Jól tudom, hogy ezek magukban véve nem fognak a lajstromok végleges formájának alapjául szolgálhatni; de úgy gondolom, hogy elég anyagot soroltam föl, amelyhez a nálamnál avatottabbak hozzászólása esetén, a lajstromok viszonyainknak leginkább megfelelő formája is megállapítható lesz. Igaz szívvel kívánom, hogy Méltóságoddal élükön a Műemlékek Országos Bizottságának tagjai megérjék a nagy fontosságú vállalkozás megvalósulását s a hatást is, amelyet Magyarország történelmi és művészeti emlékeinek lajstroma műemlékeink védelmének ügyére, régészeti és műtörténelmi irodalmunk! föllendülésére s általában kulturális életünk tartalmasabbá tételére gyakorolni fog. Magamat továbbra is Méltóságod nagybecsű jóindulatába ajánlva vagyok Budapest, 1908. június 3-án. mély tisztelettel Divald Kornél." 49 Szalay Imre levele, 1908. június 22.; Fraknói Vilmos levele, 1909. május 21. - OMvH Könyvtár. K-1626. Divald Kornél vegyes iratai í0 MOB Irattár 1909/233. 5/ DivaldKornél: A besztercebányai múzeum. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 3. 1909. 210—223.; Múzeum-megnyitás Besztercebányán, 1909. okt. 17. In: Századok, 43. 1909. 793-795.; Divald Kornél: A besztercebányai múzeum kalauza. Bp., 1909.; Divald Kornél: Zólyom vármegye csúcsíveskori szárnyasoltárai. In: Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlönye, 43. 1909. 121-138.; Zsolnay államtitkár levele, 1909. október 13. - OMvH Könyvtár. K-1626. Divald Kornél vegyes iratai « MOB Irattár 1910/15 9., 1911 /34. « MOB Irattár 1910/236. 5

4 Divald Kornél: Csúcsíveskori szárnyasoltárok Hont vármegyében. In: Magyar Mérnök- és Építész -Egylet Közlönye, 44.1910.49-62.; Divald Kornél: Csúcsíveskori szárnyasoltátok Bars és Turóc vármegyében. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 45. 1911. 536—540., 543-556.; 55 Iparművészeti Múzeum. Adattár, 1910/75., 1910/593., Kit. 281/9. sz. iratok 56 MOB Irattár 1910/393. 57 MOB Irattár 1911 /50. 5« MOB Irattár 1911/34. 5

y Szalay Imre levele, 1911. május 17. - OMvH Könyvtár. K-1626. Divald Kornél vegyes iratai 60 MOB Irattár 1912/13. - Divald a Forster Gyula szerkesztésében megjelenő Magyarország Műemlékei című sorozatra gondol, a MOB kiadványára. Négy kötete jelent meg 1905—1915 között. 61 Divald Kornél: Régi ötvösművek Besztercebánya, Körmöcbánya és Selmecbánya ág. ev. templomaiban. Bp., 1911. 62 Törvényjavaslat az ingó műemlékek védelméről. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 5. 1911. 48-53. 63 Eber László: h műemlékek kutatóinak XII. kongresszusa (1911. szeptember). In: Archaeologiai Értesítő, Uf. 32. 1912. 1-6. Divald Kornél: A máriatölgyesi kastély régiségei. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 6. 1912. 306-307.; Divald Kornél: Egyházi fafaragásunk. In: Magyar Iparművészet, 15. 1912. 347-349.; Divald Kornél: Régi magyar síremlékek. In: Vasárnapi Újság, 1912. novembei 3. 880-881. 65 Divald Kornél: Újabb adatok a felsőmagyarországi reneszánsz építészettől. In: Művészet, 11. 1912. 62-64. 66 MOB Irattár 1912/737., 1912/842., 1912/862.; DivaldKörnekZsámbék műemlékei. In: Akadémiai Értesítő, 23. 1912. 382-388. 67 MOB Irattár 19121657. 68 MOB Irattár 1913/284. 69 MOB Irattár 1913/426., 1913/578. 70 OMvH Magyar Építészeti Múzeuma. Gerecze Péter hagyatéka, ltsz. 75.15.32.