Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

KERNY TERÉZIA: Divald Kornél felső-magyarországi topográfiai útjai (1900-1919)

akadályozott. Kutatásaim folyamán május hó végétől október 3 ig 120 napon át voltam úton, ebből 71 napot töltöttem el reggeltől estig szekéren." Kérte továbbá a még kéziratban lévő Gerecze-féle kataszter fenti megyékre vonatkozó anyagát, mert az épületek felvételénél jó hasznát tudná venni.

42 1906 júniusában, kibővítve, másodszor is bemutatta 1905ben végzett munkájának eredményét és beterjesztette az évi munkaprogramját. Eszerint az év második felében a Sáros és Szepes vármegyei hiányok pótlásával, s maradék idejében Lipró és Árva vármegyék topográfiai felvételével szeretne foglalkozni. Jelentésében elszomorító képet fest munkájának körülményeiről s tapasztalatairól: „A régi harangok összeírását a legtöbb helyen azért kellett mellőznöm, mert a régi toronylépcsők összeomlása miatt jórészt hozzáférhetetlenek. Felirataikat így csakis a régi Canonica Visitatiok okmányaiból lehet lemásolni, a hol rendszerint pontosan közöltetnek. A templomok ingó műemlékeinek tüzetes leírását nem egy helyen az ezek őrzésével megbízott közegek kulturális eltompultsága, vagy a tárgyakat mutogató plébános elfoglaltsága, illetve türelmetlensége akadályozta meg, többször viszont az a körülmény, hogy egy napi utam végcélján rám szakadt az est s nekem sietve vissza kellett térnem olyan helyre, a hol legalább éjjeli szállásra lehetett kilátásom. Bármily nagyok is azonban a felsorolt oknál fogva lajstromom fogyatkozásai, arra azt hiszem alkalmas, hogy a végleges lajstrom megírásának, illetve szerkesztésének mintegy tükréül szolgáljon s a M.O. Bizottságát az iránt tájékoztassa, hogy a végleges lajstrom összeállításánál minő pótlásokra van szükség, a melyekre csakis műszaki emberek vállalkozhatnak." (9. kép) Majd leírja azoknak az épületeknek a listáját, ahol építészeti felvételre lenne szükség. Elengedhetetlennek tartja a végleges lajstrom összeállításához a MOB Könyvtárában és gyűjteményeiben található anyag „kimerítő és kritikai" fölhasználását. Beküldte továbbá a veszélyeztetett műemlékek részletes listáját is.

43 A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége élére 1907-ben Fraknói Vilmos került, ez a kinevezés változásokat hozott a műemlékvédelem és a múzeumügy terén. Igazgatása alatt válik aktuálissá az 1891-ben született, Forster Gyula nevéhez fűződő, az ingó műemlékekről szóló törvény módosítása, miután előírásainak egyre kevésbé tudtak érvényt szerezni. Ezt a tényt Divald tapasztalatai is megerősítették, kiábrándító tapasztalatairól egy rövid írást is közzétett.

44 Az új, illetve módosított rendelkezés kidolgozása Fraknói érdeme lesz. Miközben javában folytak ennek előkészítő munkálatai, Trencsén vármegye közigaz10. kép Fridman, r. k. plébániatemplom, 1903-as felvétel (kat. szám: 383.)