Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)

CS. PLANK IBOLYA: „Rögtön kibontottam gépemet..." Divald Kornél és a fényképezés

JEGYZET 1 „Akadnak olykor rajzolóművészek, akik azzal lepnek meg, hogy mind a két kezükkel egyidó'ben készítik szemünk láttára pompás rajzaikat. Ehhez hasonló, amit Divald Kornél már ekkor művel és fog, egész élete végéig. Egyik keze a tudományos, a másik a költői műveket írja. De ezek nem hiába fakadnak egy lélekből, nincsenek is vonatkozás nélkül egymásra. Később méginkább látni fogjuk.hogy a szépírónak vannak bizonyos erényei, melyek nem volnának meg a műkritikus, műtörténész nélkül, kezdve a tárgyválasztáson. Az első vonalban ezidőszerinr a szépirodalmi művek vannak. Ezekből élt, ezek adtak rá módot, hogy idővel mind többet tudományosan is dolgozhassék. Később aztán fordítva lesz: tudományos érdemei hivatalba juttatják, biztosított polgári viszonyok közé kerül a bohém életből, családot is alapít. Akkor aztán a tudományos munkásság mellett olyankor ír csak szépirodalmi műveket, mikor visszatérnek a régi ihlet órái, s időnkint újra meg újra megszólal benne ellenállhatatlanul a történeti költő." Várdai Béla: Divald Kornél pályakezdése. Bp., 1940. 22. 2 Határidőnapló. Kézirat. 1916. Divald család tulajdonában. 3 Azok a publikációk, amelyekben a legfontosabb és a legtöbb lényképe megjelent, a következők: A felsőmagyarországi renaissance-építészet. In: Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 33. 1899. 173—176., 219-222., 261-265., 301-305., 350-359.; A sárospataki vár. In. Magyar Mérnök-, és Építész-Egylet Közlönye, 36. 1902. 237-251., 281—300., 329-336.; Iparművészeti tégiségek Felsőmagyarországon. In: Magyar Iparművészet, 6. 1903. 53-64., 73.; Magyar városok művészete. Eperjes templomai. Adatok Rombauer János festőről. Bp., 1904. ; Sárosvármegye szövött emlékei. In: Magyar Iparművészet, 8. 1905. 89—160.; Szepesvármegye művészeti emlékei. 1. köt. Építészeti emlékek. Bp., 1905.; Szepesvármegye művészeti emlékei. 2. köt. Szobrászat és festészet. Bp., 1906.; Archaeologiai kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 1. 1907. 19-24.; Árvamegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 1. 1907. 81—94.; Liptómegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 1. 1907. 173-179.; Magyarország középkori szárnyasoltárai. In: Magyar Mérnök- és ÉpítészEgylet Közlönye, 41. 1907. 253-260.; Szepesvármegye művészeti emlékei. 3. köt. Iparművészeti emlékek. Bp., 1907.; Besztercebányai kályhák. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 2. 1908. 220-223.; Magyarország középkori szárnyasoltárai. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 42. 1908. 113-127.; Néprajzi jegyzetek Sáros vármegyéből. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 2. 1908. 67—73.; Zcílyom vátmegye csúcsíveskori szárnyasoltárai. In: Magyar Mémökés Építész-Egylet Közlönye, 43. 1909. 121-138.; Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. Művészettörténelmi tanulmányok. Első sorozat. Bp., 1909.; Zólyommegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 3. 1909. 80-87.; A besztercebányai múzeum. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 3. 1909. 210—223.; Csúcsíveskori szárnyasoltárok Hont vármegyében. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 44. 1910. 49-62.; Néprajzi jegyzetek Zólyom vármegyéből. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő. 4. 1910. 7-13.; Bars-, és Hont vármegyei kutatások. In. Múzeum és Könyvtári Értesítő, 5. 1911. 2-3-, 162—165.; Csúcsíveskori szárnyasoltárok Bars ésTuróc vármegyében. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 45. 1911. 536-540., 543-556.; Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. Müvészettörténelmi tanulmányok. Második sorozat. Bp., 1911; Szárnyasoltárok Liptó, Árva és Trencsén vármegyében. In: Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 46. 1912. 657—664., 682—689.; Turóc vármegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 6. 1912. 10-14.; Ttencsénmegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 6. 1912. 239—250.; A Besztercebányai Múzeum gyarapodása. In: Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 7. 1913. 228-235.; A héthársi Szent Márton-templom. Bp., 1913.; Gömörmegyei kutatások. In: Múzeum és Könyvtári Értesítő, 8. 1914. 42-51.; A bártfai Szent Egyed-templom. 1.: In: Archaeologiai Éretsítő, Úf. 35. 1915. 105-114. 2.: uo. Úf. 35. 1915. 310-335., 3.: uo. Úf. 36. 1916. 147-189., 4.: Úf. 37. 1917. 100-149., 5.: Úf. 38. 1918-1919. 65-92.; Felvidéki séták. Bp., 1925.; Magyar művészettörténet. Bp., 1926.; A magyar iparművészet története. Bp., 1929.; Old Hungarian Art. London, 1931. Mindezeken kívül számos tudományos és népszerűsítő folyóiratban láthatjuk illusztárcióként képeit, többek között: A Gyűjtő, Élet, Idegenforgalom, Fonó-Szövő Ipar, Magyar Iparművészet, Magyar Művészet, Művészet, Ethnographia, Új Idők, Uránia, Vasárnapi Újság, stb. 4 Divald Kornél: Felső-Magyarország ingatlan-, és ingó műemlékeinek lajstroma. 1900-1918. OMv/ZKönyvtár. Kézirat. Leltári szám: 226. A fotógyűjtemény régi Gyarapodási Naplói szerint, Divald negatívjait az 1598-2061, valamint a 3340-3473 és a 4546-4549 lemezszámon leltározták be. A gyűjtemény bizonyos részeinek újrarendezésekor a negatívok többsége a 97.565-98.034 leltári számot kapták. Jelenleg is ez a nyilvántartási számuk. Az eredeti negatívokhoz tartozó korabeli nagyításokat lásd e kötetben: Cs. Plank Ibolya: Divald Kornél lényképfelvételeinek jegyzéke-ben. 5 Meder, Joseph: Die Handzeihung ihre Technik und Entwicklung. Wien, 1923. 6 Ld. 3. jegyzetet 7 Divald Kornél naplója. Kézirat. 1891. Divald család tulajdonában. 8 A Divald család fényképészeti tevékenységére lásd: Cs. Plank IbolyaKolta Magdolna — Vannai Nándor: Divald Károly vegyész üvegműcsarnokából, Eperjesen. Bp., 1993. 9 Az eperjesi Divald Műintézet első művészeti kiadványa Boydell Shakespeare Gallery című 18. századi metszetgyűjteménye alapján készült 1872-ben. Az illusztrációk ekkor még üvegnegarívról darabonként másolt, kartonra ragasztott fényképek formájában voltak láthatók. Tíz esztendővel később a Divald kiadó, már 15-17. századi olasz, francia és németalföldi mesterek remekműveit bemutató — fénynyomatokkal illusztrált — díszalbummal jelent meg, A Képzőművészet Remekei címmel. 10 Divald Kornél: A felsőmagyarországi renaissance-építészet. Bp., 1900. 11 Kivonat a szepesi történelmi műemlékek leírását előkészítő szakbizottság Lőcsén 1903. évi ápril hó 15-én tartott értekezletéről. OMvH Könyvtár K-1626. Divald Kornél vegyes iratai. 12 MOB Irattár [Országos Műemlékvédelmi Hivatal. Könyvtárj 1905/200., 1905/287. 13 Képeinek többsége az Országos Műemlékvédelmi Hivatal fotógyűjteményében található, de a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Osztálya, a Néprajzi Múzeum Fotógyűjteménye és az MTA Művészettörténeti Kutató Intézete Adattára is őriz jó néhány korabeli kópiát. 14 Családjának és pályaválasztásának néhány részletét lásd: Divald[ 1925] i. m. 7-8. 15 Divald Kornél naplója. Kézitat. 1890. Divald család tulajdonában. 16 Divald Kornélnaplója. Kézirat. 1895-1898. Divald család tulajdonában. 17 Divald Kornél: Ahol a királyné fürdőzni fog. In: Hazánk, 1895. június 23. 18 Irodalmi munkásságának máig legteljesebb összefoglalását lásd: Werger Márton: Tarczai György. Székesfehérvár, 1937. 19 Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek. Bp., 1989. 352—353. 20 Divald [1925.] i. m. 53. 21 Fia, Divald György, és a későbbi leszármazottak jóvoltából megmaradtak azok a zsebnaptár méretű jegyzetfüzetek, amelyek megőrizték a lejárt útvonalak igazi kronológiáját és programját. Ezek segítségével - főként az 1902 és 1906 között évekre vonatkozóan - lehetőségünk nyílt a kutató által feljegyzett képlisták, dátumok, helyszínek és néhol a technikai részletekre is utaló adatok osszevetéséte a rendelkezésünkre álló fényképanyaggal. A fényképezéssel járó legtipikusabb problémák feltárására bővebben a Felvidéki séták című könyvében találtunk példákat. 22 Charles Négre (1820-1880) Paul Delaroche tanítványaként 1839-ben kezdte meg festői pályafutását. Nem sokkal a fényképezés feltalálása után 1844-ben, már tájképeket és életképeket fotografált, először saját