Bardoly István - Cs. Plank Ibolya szerk.: A „szentek fuvarosa” Divald Kornél felső-magyarországi topográfiája és fényképei 1900-1919. (Forráskiadványok Budapest, 1999)
CS. PLANK IBOLYA: „Rögtön kibontottam gépemet..." Divald Kornél és a fényképezés
részletfotója, amely a tékozló fiú jelenetét ábrázolja 18. századi magyar viseletben. E rövid Sáros megyei kirándulás után július közepén már a Szepességben folytatta munkáját, iparművészeti tárgyak tucatjaitól készítvén felvételeket. A legoptimáliasabb körülményeket a könnyen mozgatható ötvöstárgyak és textilek fényképezésekor tudta megteremteni, sokszor egészen elképesztő kombinációkban. (37. kép) A világítás és a háttér megválasztása továbbra is döntő volt a felvétel szempontjából. Az eszközök változatlanok: templomfal, deszkalap, kartonpapír vagy semleges textília. A fényképpel történő állapotrögzítés ebben a műfajban is számos érdekes tanulsággal szolgált. Az úrmutatók, kelyhek, cibóritimok és keresztek változások egész sorozatán estek át, több évizedes, sőt évszázados használatuk során. A hrabkói úrmutató megörökítésének fő oka az volt, hogy virágokból font koszorúinak lefejtése után derült ki, hogy valójában egy gyönyörű középkori darabról van szó. A 15. századi, fiálés ostyatartó szelencét művirágkoszorú takarta el. A hrabkói és az iglói úrmutatók esetében az ötvöstárgyak részletei iránti fényképészi érdeklődésének lehetünk tanúi. Sajnos az eredeti negatívokat nem találtuk meg, ezért nem tudjuk eldönteni, hogy egy technikailag kiválóan sikerült összképből montíroztak-e ki egy részletet, vagy pedig eredetileg is egy 38. kép Podolin, r. k. plébániatemplom, 17. századi úrmutató részlete, 1903-as felvétel (kat. szám: 887.) izgalmas részletfotográfia készült. Néhány hasonló minőségű részletkép a trencséni és a podolini plébániatemplom úrmtitatóiról ez utóbbit valószínűsíti. (38-39. kép) Divald fényképészeti tudása ezekben az években már széles körben köztudott volt. 1907 májusában Kabdebó Gyula egy új építészeti folyóirat megindításáról értesítette, írói közreműködésre is felkérve a kutatót. 173 Egyúttal néhány szepességi felvételének eredeti pozitív kópiáját is elkérte, mert kizárólag erről tudott jó nyomdai kliséket készíttetni. A század első éveiben a fényképnek mint illusztrációs anyagnak és mint művészettörténeti segédanyagnak a szerepével már művészettörténeti konferencián is foglalkoztak. A Darmstadtban ülésező VIII. Nemzetközi Művészettörténeti Kongresszus egyik stúdiuma a német művészeti emlékek fényképezésének helyzetéről kezdeményezett vitát, mutatván a dokumentációs fotográfia Európa-szerte növekvő presztízsét és szükségességét. A kongresszus résztvevői elismerték, hogy az építészeti alkotásokról készült festői felvételek az építészettörténet számára és a városépítészet felfogásában is fontosak lehetnek, de a tudományos kutatások területén a művészettörténeti szempontú fényképezés az igazán használható. Az eldugott helyeken található vagy nehezen megközelíthető emlékek — főként a festészeti és 39. kép Trencsén, r. k. plébániatemplom, 15. századi úrmutató részlete, 191 Tes felvétel (kat. szám: 1133.)
