Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

használt. IROD.: Új magyar tájszótár. Budapest, 1979.; Rómer hgy. K 234/9. 251. A vállusszentmiklósi pálos kolostor leírását lásd a következő jegyzetoldalakon! 252. Talán azonos a Régészeti Topográfiában található lelőhellyel: MRT 1. 21/61 (95-96). 253. A Tátika hegy nyugati és délnyugati oldalán, a Hamvaserdőben és környékén, a Várréten Rómer figyelte meg és írta le először az ott látható tumulusokat. Nyolcvankét darab, kisebb-nagyobb csoportokban álló halmot számolt össze. Ezek többnyire alacsonyabbak, 1-5 méter magasak, csak mintegy hét nagyobb halom volt közöttük. Rómer leírásából értesülünk először a halmok ismeretlen időben történt kutatásáról. Hencz Antal készített róluk Rómer számára térképet. IROD.: Rómer 1878 101-159.; Hencz Antal: Kunhalmok Zala megyében. Adatok Zala megye történetéhez, 3. (1877) 132-138.; MRT 1. 58/8 (178-179); Rómer hgy. K 625/150. Kunhalmokhoz általában: Rómer hgy. K 241/8-34, K 418/13-14, K 548/14, 41, 45. 254. Az egykori Szent Miklós pálos kolostorról ad leírást Rómer, melynek ma már csak csekély maradványai láthatók. IROD.: Békefi 1907 249.; MRT 1. 50/5 (164); Guzsik Tamás - Fehérváry Rudolf: A magyar pálos rendi építészet kialakulása, első periódusa. Ep.Eptud 12. (1980) 193-228. 255. A vadászháztól délkeletre, a Pusztatemetőnek nevezett dombhát tetején jelentős középkori település nyomai láthatók, mely település azonos az Árpád-kori Válus faluval. A templom alapfalait a gyér növényzet jól kirajzolja. Titulusa ismeretlen. IROD.: Koppány 1972 134-138.; MRT 1. 50/2 (163-164). 256. Rómer itt valószínűleg a földi- vagy gyalogbodzát akarta feljegyezni, melynek latin neve Sambucus ebulus L, ebből eredhet a szövegben olvasható "eb" szócska. 257. A környéken használt "vad víz" kifejezés zuhatagot jelent. IROD.: Rómer hgy. K 234/9. 258. Az ágatlan fának huszárra jelentésére nem találtunk máshol példát. IROD.: Rómer hgy. K 234/9. 259. Rómer Flóris: Archaeologiai levél Zala megyéből. Vasárnapu Újság, 10. (1863) 346.: "... s Keszthelyen tudhatja kiki, hol van a tudományos utazófőhadi szállása, de hol is lehetne egyebütt, mint a derék Pintér Bandi országos bátyánk gondoskodása alatt álló fehérpapok székházában?" 260. Közlet: ige, kátyút, kerékvágást, gödröt szekérrel kerül, úgy, hogy a kátyú stb. a kerekek közé essék. IROD.: Új magyar tájszótár. Budapest, 1992.; Rómer hgy. K 234/9. 261. A környéken birtokos Bakács (Szent-György-völgyi) családban két Sándor is ismert: az elsőhöz vezeti vissza a család eredetét, harcolt a mohácsi csatában, sőt lovát Bánffy Jánosnak átadván helyette került fogságba. Bánffy később kiszabadította, s hőstettéért Uzd, Patala, Füred helységeket kapta adományba. A másik Sándor nevű családtag az 1620-as években volt keszthelyi várkapitány. A Rómer által említett várrom talán azonos a Szerelmey Miklós által is feljegyzett Aligvárral. Szerelmey Miklóshoz lásd a 44. jegyzetoldalt és vonatkozó jegyzetet! IROD.: Szerelmey 1851 25.; MRT I. 37/9 (132); Rómer hgy. K 1 96, K 234/9. 262. Az ún. Festetics-kódex, mely 1494 előtt készült Kinizsi Pálné, Magyar Benigna számára. A kódexet az Országos Széchenyi Könyvtár a Festetics családtól vásárolta meg 1947-ben. IROD.: Régi magyar codexek. Festetics codex - Pozso-