Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

veszprémi püspök (1659-1683) címere. Kozák Károly feltevése szerint a kaputornyot és a mögötte álló bástyát a püspök építtette. IROD.: Koppány Tibor Kozák Károly: A sümegi vár. Veszprém, 1 958. 51 ., 54; Koppány Tibor - Kozák Károly: Sümeg. Budapest, 1987. 209. A vár története a 1 3. századra nyúlik vissza, első említése 1 301 -bői ismert. Első komolyabb építkezés Vetési Albert (1458-1486) veszprémi püspök idejében folyt. 1554-től, a török fenyegetés miatt, Kövessy András püspök átépíttette a várat. Mivel Veszprém 1 552 után török kézen volt, a veszprémi püspökök a 1 8. század elejéig a sümegi várban laktak. Ez alatt az idő alatt komolyabb építkezés folyt Széchenyi György (1648-1658), majd Sennyei István (16591683), végül Széchenyi Pál (1687-1710) püspöksége idején. Az 1705-1709 közötti kuruc időszak után, 1709-1726 között, császári őrség állomásozott a várban. 1 726-ban az osztrák helyőrség a felszerelést Győrbe vitte és a belső kaput felrobbantotta, a várat felgyújtotta. A sümegi vár feltárását 1957-1965 között Kozák Károly vezetésével az OMF végezte el, a helyreállítás tervezője Koppány Tibor volt. IROD.: Koppány Tibor - Kozák Károly: A sümegi vár. Veszprém, 1958.; Koppány Tibor - Kozák Károly: Sümeg. Budapest, 1965.; Koppány Tibor - Kozák Károly: Beszámoló a sümegi vár feltárásáról és helyreállításáról. Műemlékvédelem, 4. (1969) 91-123.; Rómer hgy. K 189/23, K 233, K 286/8, K 625/149. 210. A sümegi ferences kolostort Széchenyi György veszprémi püspök alapította 1652-ben. Széchenyi püspök címeres, feliratozott köve a rendház mai bejárata felett látható. A kő felirata: ILLUSTRISSIMUS AC REVERENDISSIMUS / DOMINUS GEORGIUS SZÉCHENYI ELECTUS EPISCOPUS / WESPRIMIENSIS LOCIQUE EISDEM ET COMITATUS PERPETUUS / COMES SACRAE CAES: REGIAEQUE MATTIS: CONSILIARIUS MONA / STERIUM HOC ET TEMPLUM SUB TITLO: BEATAE MARIAE VIRGINIS VISITANTIS E FUNDAMENTO EXTRUI CURAVIT ANNO 1652. A püspök címere: négyfelé osztott ovális pajzsban, az 1. és 4. vörös udvarban hármas zöld halom tetejében ezüst kettőskereszt, a 2. és 3. kék udvarban zöld dombon drágaköves arany korona, melyről fölröpülni látszik a természetes színű sas, az udvar jobb oldali szegletében sugárzó nap felé. A pajzs közepén kör alakú kisebb pajzs, benne zöld halmon szétterjesztett szárnyú fehér galamb, piros csőrében zöld koszorú. A címerpajzsot arany díszítés veszi körbe. A címerhez jelszó is tartozik: "Si Deus pro nobis, quis contra nos?" Széchenyi Györgyhöz lásd még az 59. jegyzetoldalt, illetve vonatkozó jegyzetet! IROD.: Lipták Gábor - Zákonyi Ferenc: Sümeg. Balatonfüred, é. n. 60.; Koppány Tibor - Kozák Károly: Sümeg. Budapest, 1979. 51; Kovács Antal Kalliszf: A sümegi ferences kegytemplom és kolostor története. Sümeg, 1 995. 21 1. A sümegi vár feltárása közben igen nagymennyiségű kétfejű sasos kályhacsempe került elő. Lásd még a 209. jegyzetet! IROD.: Kozák Károly: Kétfejű sasos kályhacsempék Magyarországon. Bud.Rég 20. (1963) 165-197.; Kozák Károly: Évszámos habán kancsók és kétfejű sasos kályhacsempék a sümegi várból. VMMK 2. (1964) 231-244. 212. A ferenciek sümegi könyvtára 1950 - a feloszlatás - után szétszóródott. Kis része az Országos Széchenyi Könyvtárba került, de nagyobb része elkallódott, illetve megsemmisült. IROD.: Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon (1949-1960). Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve, 1974-1975. Budapest, 1978. 233-259.; Wix Györgyné: A szerzetesi