Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

ókorban különösen becses kő volt, pecsétnyomókat, apró edényeket készítettek belőle. Rómer valószínűleg eltévesztette a kő nevét. Essegvárhoz lásd még: Rómer hgy. K 285/9, K 413/23, K 630/131, K 660/45. 185. A Régészeti Topográfia régi feljegyzésekre hivatkozva említi a 13 dombocskát, melyeknek ma már nyoma sincs, s mivel lelet sem került erről a területről elő, semmi biztosat sem lehet mondani a dombok eredetéről. IROD.: MRT 3. 52/21 (212). A dobai és somlyói kőhányásokhoz lásd: Rómer hgy. K 505/24. 1 86. A Régészeti Topográfia nem említi ezeket a kunhalmokat. IROD.: MRT 3. 50/1 -9 (193-194). A római malomkőhöz lásd: Rómer hgy. K 505/27, K 625/1 74. 187. (?) 188. (?) 189. Széchenyi György (1592-1695) esztergomi érsek. Köznemesi család sarja. Nagyszombatban majd Bécsben tanult, ahol 1631-ben teológus doktorrá avatták. Vágsellyén volt plébános, 1632-től esztergomi kanonok, 1636-tól tornai főesperes, 1638-tól vágújhelyi prépost, 1641-től zólyomi főesperes, 1643-tól pécsi, 1 644-től csanádi püspök, 1 647-től szentiváni prépost. 1 648-tól veszprémi, 1658-tól győri püspök, 1667-től kalocsai érsek, 1685-től esztergomi érsek, Magyarország prímása. 1644-ben a kancellária vezetője volt. Széchenyi György Tüskevár történetében játszott szerepéhez lásd az 57. jegyzetoldalt, valamint 1 78. jegyzetet! IROD.: Rómer hgy. K 233/7. 1 90. Zsidi téglákhoz lásd a 38. jegyzetoldalt! 191. A Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt prépostsági templom a 13. században épült, első említése 1230-ból való. A 18. században átépítették. Renoválására először 1900-ban, majd Lux Kálmán vezetésével 1 920-1 921-ben került sor. IROD.: Rómer 1876 57-58.; Békefi 1907 224-225.; Genthon 1959 339-400.; Kovács Imre: A türjei premontrei prépostság története. Zalai Gyűjtemény, 32. Zalaegerszeg, 1991.; Lángi József - D. Mezey Alice: Beszámoló a türjei volt premontrei prépostsági templomban feltárt Szent László-legenda falképciklusról. Műemlékvédelmi Szemle, 1995. 1-2. szám 133-143.; Rómer hgy. K 660/24. 1 92. Joseph Schweiger (+1 797) bécsújhelyi harangöntő. A családból három Joseph Schweiger harangöntő ismert. Itt a legidősebb harangja szerepel, kinek munkái 1769-1797 között ismertek. IROD.: Weissenbäck, Andreas - Pfundner, Josef: Tönendes Erz. Graz-Köln 1961. 224. 1 93. Johann Georg Kochel harangöntőhöz lásd a 86. jegyzetet! 194. Joseph Pfistermeister adatait lásd a 158. jegyzetben! Genthon szerint az 1 762-es, 1776-os és 1 784-es évszámú harang 1959-ben még megvolt. Patay Pál 1983-as körlevelére a plébánia nem válaszolt. IROD.: Genthon 1959 399. 195. Bergh Károly (+1889) mérnök, építész. Eleinte Nagykanizsán, majd Pécsett dolgozott, ahol Hencz Antallal (1839-1910) társulva az 1860-as években irodát tartott fenn. Rómernek is dolgozott, kérésére ő mérte fel és rajzolta le többek között - a tüskevári pálos kolostor romjait, valamint a türjei prépostsági templomot. Tüskevárról készült rajzai Molnár Ernő könyvében jelentek meg, Türjéről készült rajzait az OMvH Könyvtárában elhelyezett Rómer hagyatékban