Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)

Jegyzetek

badalmas mezővárostörténete. Celldömölk, 1927. 1 2.; Rómer hgy. K 505/27, K 535/1. 167. A Veszprém megyei Dobóról átszállított leletekről nincs adat a Vas megyei Múzeumban. A község határában az Isten kútja nevű helyen a hagyomány szerint templom állott. Más régészeti leletre utaló helynév nincs. IROD.: Vas megye földrajzi nevei. Budapest, 1982. 98 (270-271).; Rómer hgy. K 505/27, K 579/15. 168. Kemeneskápolna lehet azonos a Rómer által említett Kápolnával. Azonosítása terepbejárással megtörtént. A falutól a Sághegy felé kisebb római villa nyomai és 2-3. századi cserépdarabok látszanak. IROD.: Vas megye földrajzi nevei. Szombathely, 1 982. 1 1 7/14 (326-327); RF 38. (1 985) 73 (43). 169. Georg Arnold bécsi harangöntő, 1601-1625 közötti időből ismertek Magyarországon és külföldön harangjai. IROD.: Patay 1989 1 10., 228 (59). 1 70. A Rómer által említett falképek ma is megvannak. Johann Georg Merckl (? - ?) festő, kevés adattal rendelkezünk róla. 1782-ben Szombathelyen Szily püspök foglalkoztatta, 1 793-ban Hosszúfaluban a Szent Vendel-kápolna freskóit festette. IROD.: Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest, 1955. 236. 1 71. A Szent Vendel-kápolna a község közepén fekvő téren áll, a négyszögű hajóhoz félköríves szentély csatlakozik. A kápolnáról nincsen írott adat, csupán a Szombathelyi Egyházmegye névtára emlékezik meg róla, mely szerint a kápolna 1781-ben már állt. A kápolna védetté nyilvánítása folyamatban van. IROD.: Szombathelyi Egyházmegye névtára. Szombathely, 1 972. 1 04. 172. A régi, erődített, kastélyforma várnak nyoma sincs. Allamalapításkori földvárának helyét ismerjük. Rövid, tájékozódó jellegű ásatás folyt a helyszínen 1976ban, s a dombon 10-14. századi leletanyagot találtak. A sáncok kiképzése mai, végső formájában a 18. század eleji kuruc erődítések formáját mutatja. IROD.: RF 30. (1977) 137 (60). 1 73. A nagyjenő-tüskevári kolostort II. József, a pálos rendet feloszlató rendelete nyomán 1786-ban bezárták, felszerelését elárverezték, illetve a Helytartótanács kiosztotta a szegény plébániák között. A felszerelésből kerültek darabok a tüskevári és somlóvásárhelyi plébániatemplomba. Az épületet a Kamara a 19. században lebontatta, 1900 táján már csak romok álltak az egykori épületből. Bontáshoz lásd még a 73. jegyzetoldalt! ÍROD.: MOL, Helytartótanácsi Levéltár: Inventarien der in Hungam aufgelassenen Klöster (C 103), Pauliner-Klöster: Tüskevár.; Felhő Ibolya - Vörös Antal: A Helytartótanácsi Levéltár. Budapest, 1961. 446-449.; Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története. 1-2. Budapest, 1938., 1940.; Házy Alajos: A pálosrend jenő-tüskevári zárdájának történelme. Szombathely, 1878.; Ádám Iván: A tüskevári pálos templom. AK 12. (1888) 24-44.; Molnár Ernő: A Nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 247.; Molnár István: Tüskevár barokk kori emlékeinek története. MÉ 30. (1 981 ) 23-38.; Rómer hgy. K 622/35. 174. A négy kép a lépcsőház mennyezetének képei. Rómer mellett Házy Alajos, tüskevári plébános is leírta azokat. Kettejük leírását vetette össze Molnár. IROD.: Molnár Ernő: A nagyjenő-tüskevári páloskolostor. Budapest, 1936. 79. 1 75. Molnár Ernő szerint ezek nem mások, mint az ebédlő asztalai, melyeket Simor János győri püspök vásárolt meg 260 forintért 1865-ben. Mikor esztergomi érsek lett, magával vitte azokat új rezidenciájába és a faragványokat szekré-