Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999)
Velladics Márta: Útmutató Rómer Flóris jegyzeteinek kiadásához
Útmutató Rómer Flóris utijegyzeteinek kiadásához Az 1. számú jegyzetfüzet Az 1. számú jegyzetfüzet - mint majdnem mindegyik füzet - borítójának mérete 16,5x10,5 cm, kötése kemény, anyaga sötét textil. A füzet fedőlapján mélynyomással készült, aranyozott egyes szám látható. A füzetecske kérge elveszett. A sorozat további darabjainak ismeretében feltételezhetjük, hogy az első füzet elveszett kérgén is olvasható volt az egyes szám. Mindkét kötéstáblán - a felsőn kettő, az alsón egy - ceruzatartó hurok található. A borító belső oldalán elhelyezett, zöld papírból készült tasak a kihulló jegyzetlapok tárolására szolgált. A tasakra Rómer Flóris fekete tintával írta fel a használat évét: 1861. Az első füzet 65 lapból áll. Az oldalszámozás folyamatos, feltehetőleg még használat előtt számozta be őket használójuk. Az elveszett, illetve üres oldalakról a kötet kialakításáról készült fejezetben lesz szó részletesebben. A ceruzával íródott jegyzetanyag folyamatos. Az íráskép, Rómer betűinek nagysága, a sorok távolsága, illetve a jegyzetek olvashatósága változó. Nyilván körülményei is erősen befolyásolták a jegyzetek formai minőségét. Néhány esetben a szöveg annyira rosszul olvasható, írása olyan kusza, hogy bal kézzel történt jegyzetelésre - inkább csak kísérletre - kell gondolnunk. Ezeknek a helyeknek az értelmezése Rómernek is nehézséget jelenthetett a későbbiekben, mivel a legtöbb helyen, immár nyugodtabb körülmények között - többször tintával - átírta vagy újraírta azokat. Nagyon sok megfigyelését, épületleírását felhasználta tanulmányaiban. A füzetnek ezeket az oldalait, szövegrészeit tintával áthúzta. Az általunk készített jegyzetanyagban igyekeztünk feltüntetni Rómernek azt a munkáját, melyben vélhetőleg felhasználta az áthúzott anyagot. A füzet háromnyelvű: magyar, német, latin. A kötet zömében magyarul íródott, de néhány helyen Rómer német vagy latin nyelvű megjegyzéseket fűzött saját jegyzeteihez, illetve latin nyelvű az épületekről, kövekről másolt feliratok jelentős része. A német és latin szövegrészekről, egyrészt mert értelmük a magyar szövegből kikövetkeztethető, másrészt mert a magyar változat az idézett szakirodalomban megtalálható, nem készült magyar fordítás. A kötet kialakítása A kötet méretében követi a sorozat eddig megjelent kötetét. Némi nehézséget jelentett Rómer jóval kisebb, különböző mértékben teleírt jegyzetoldalainak a nagyobb lapon történő, megfelelő elhelyezése. Végülis nem változtattunk a méreten, a noteszoldalakról készült fotó és - mint látni fogjuk - az átirat megegyezik az eredeti noteszoldalak méretével. A jegyzetek pontos interpretálása azonban nemcsak méretbeli prob-