Bakó Zsuzsanna Ildikó: Gerecze Péter fényképhagyatéka (Forráskiadványok Budapest, 1993)

Gerecze Péter műemléki hagyatékai

(Az egyes tételszámok Gerecze katalógusszámaira utalnak, melyek többnyire azonosak a képek sorszámaival. ) Gerecze publikált fényképeit Szőnyi Ottó is felhasználta katalógusában: Sz Szőnyi Ottó: A pécsi püspöki múzeum kőtára Pécs,'1906. (A tételszámok a katalógusszámokra utalnak. Ez a számozás egyébként nem Szőnyitől, hanem Gereczétől való. ) A kőfaragványokról készült fényképek közül értelemszerűen nem mindegyik került közlésre. A publikációból kimaradt felvételek esetében a G és Sz katalógusok azonosító tételszámait zárójelben közöljük. A székesfehérvári bazilika kőfaragványainak katalógusa: D. Dercsényi Dezső: A székesfehérvári királyi bazilika, Bp. 1943. Feltételezhetően az összes felvételt Gerecze Péter készítette. A fényképgyűjtemény eg)

7 szisztematikus munkához szokott ember és kutató életművének jelentős része. Gerecze Péter művészettörténész pontosan tudta, hogy a műemléki munkában elsőrendű feladat az értékükben maradandó, de állagukban idővel pusztuló történeti és művészi alkotások dokumentálása. Felismerte azt is, hog)' egy-egy épület megjelenését és képét, a műszaki felmérések, művészi akvarellek, tollrajzok mellett a leghitelesebben a fotográfiák adják vissza. Gerecze Péter irodalmi hagyatéka több közgyűjteményben is föllelhető. Halála után felesége — két alkalommal - számos dokumentumot juttatott a Műemlékek Országos Bizottságához, amelyek a Fényképtárban, a Könyvtárban és a Tervtárban nyertek végső elhelyezést. A legnagyobb fondot a Magyar Építészeti Múzeumban őrzik, ahová 1975-ben került vásárlás útján Gerecze egyik leányától, Gerecze Margittól egy 42 tételből álló egység. Gerecze Margit nagy hangsúlyt fektetett apja tudományos munkásságának megismertetésére. Saját összeállítású életrajzot és bibliográfiai jegyzeteket küldött 1964-ben a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, a pécsi Janus Pannonius Múzeumnak, valamint az Országos Műemléki Felügyelőségnek. 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége kapott tőle apjára vonatkozó följegyzéseket.

9 Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárában néhány levele található. 10

Az 1912-es tököli és 1914-ben végzett rákospalotai ásatásának dokumentumait a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában őrzik.

11 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyére vonatkozó műemléki-topográfiai gyűjtését az Iparművészeti Múzeum Adattára birtokolja.

12 Minden bizonnyal terjedelmes lehetett pedagógiai írásainak kéziratban maradt része is, amelynek számbavétele még hiányzik.