Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

21. kép. Báta, kőtábla töredék Krisztus kínszenvedéseinek eszközeivel díszítve, 15. század. Őrzési helye ismeretlen (Kónyi Mária - Holub József - Csalogány József - Dercsényi Dezső: A bátai apátság és Krisztus-vére ereklyéje. Budapest, 1940.1.1. alapján) kápolna északi falán kialakított oratóriumablak tanúskodik erről, amely 1515-1519 között készült. (20. kép) Az ablakot keretelő reneszánsz pilasztereken Krisztus kínszenvedéseinek jelvényei láthatóak. Hasonló motívumokkal díszített töredékek kerültek elő a bátai szentegyház helyén végzett régészeti ásatások során.

5

'' (21. kép) A kegyúri fülke freskói alatti kiszögellést oltárként is használták, a korábbi freskó két szentje éppen errefelé, balra, lefelé tekint. A kápolna freskóinak 1963-as restaurálásakor írt beszámolóból megtudtuk, hogy a korábbi freskóréteget többször lemeszelték, vastagon, majd évtizedek múlva a feledésbe merült képre újból megfestették ugyanezt a két szentet. Ekkorra a fülkét átalakították, az Imago Pietatisábrázolást elfalazás borította. A fülke feltárását vezető Illés János leírja, hogy szerinte a freskók alatti oltármenzában „valami érték lehetett elrejtve, amit később kibontottak", ennek nyomát látjuk a freskók alján lévő kiegészítő vakolattal pótolt képhiányban.

55 Valószínűnek tűnik, hogy az 1512-ben ellopott ereklyét falazták be a kápolna déli fülkéjébe, a passió eszközökkel díszített, erre az alkalomra készített oratóriumablakból éppen ide lehetett látni.

56 Azonban a kortársak nem nézték jó szemmel a Perényiek rablását, II. Ulászló pont emiatt vette vissza a családtól 1516-ban Báta kegyúri címét. Nem kizárt, hogy a Szent Vér-ereklyét a kápolnán belül valahová el kellett rejteni, erre a szintén ezekben az évtizedekben kialakított impozáns, késő gótikus szentély nem volt alkalmas. Ha a Szent Vér ereklyét a Perényiek valóban a kegyúri fülke oltárába falazták be, akkor magyarázatot kapunk arra, hogy a fiatalabb freskón miért került Szent László a heraldikai jobb oldalra, azaz közvetlenül az oltár fölé. László második Krisztusként való tiszteletéről sok korábbi ábrázolás tanúskodik a középkorból.

57 Mint szent ősök leszármazottját, szentként tisztelték és a „Megváltó királlyal" azonosították. A székelyek a „Jézus és Mária" csatakiáltás helyett a „László és Mária" kiáltással mentek a csatába. A pozsonyi városháza 15. századi kápolnájában a zárókövön, Krisztus helyett szerepel Szent László koronás feje, mint„Alter Christus". így a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjébe festett Szent László királynál alkalmasabb védőszent nem kerülhetett az illegálisan megszerzett és itt - feltehetően az oltármenzában - őrzött Krisztus Szent Vére ereklye számára. Fentiek alapján valószínűnek tűnik, a második freskóréteg 1512-1516 körül készült. A Szent Vér-ereklye siklósi őrzésének eseménye indokolja a kivételesen drága anyagokkal megfestett, eredeti állapotában igen reprezentatív falkép elkészítését. A festmény jelentőségét mutatja, hogy ugyanezekben az években a kápolna díszítőszobrászati részleteit azok a mesterek faragták, akik Budán néhány évtizeddel korábban Mátyás király reneszánsz palotájának díszítő ornamentikáját készítették.

53 A freskó stíluselemzését a nagy hiányok miatt nem tudjuk megadni. (3. kép) A figurák arányai, Szent László címerpajzsra támasztott bal keze a 16. század eleji késő gótika formakincsének felelnek meg. JEGYZETEK 1 Az egymásra festett két freskóréteg leválasztásának és külön-külön hordozóra való átültetésének menetéről készült restaurátori beszámoló: ILLÉS JÁNOS: A siklósi várkápolna falfestményeinek helyreállítása. Magyar Műemlékvédelem, 1963-1966. Budapest, 1969.69-88. 2 A restaurálást Gyöpös Viktória és Szegő Attila végzős festőrestaurátor hallgatók végezték diplomamunkaként. 3 Ezúton is szeretném megköszönni Bóna Istvánnak és Menráth Péternek, hogy megosztották velem a freskó restaurálásának vezetése során szerzett tapasztalataikat. 4 WERTNER MÓR: A Garaiak. Századok, 31.1897.903-938.; JÉKELY, ZSOMBOR: The Garai tomb slab at the augustinian church of Siklós. Acta História Artium, 40. 1998. 125-143. 5 PROKOPP MÁRIA: Keszthely és Siklós újonnan feltárt gótikus falképei. Ars Hungarica, 23,1995,2.155-167.; LŐVEI PÁL: A siklósi plébániatemplom szentélye és középkori falképei. Műemlékvédelmi Szemle, 5,1995,1/2. 177-203.; PAPP, SZILÁRD: Die Stilbeziehungen der Burgkapelle in Siklós (Südungarn). Die Länder der böhmischen Krone und ihre Nachbarn zur Zeit der Jagiellonenkönige (1471-1526). Kunst - Kultur - Geschichte. Hrsg. von Jirí Fajt, Markus Hörsch, Evelin Wetter. Ostfildern, 2004. 197-208. 6 ILLÉS 1969 (1 .jegyzetben i. m.) 81. 7 SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Falfestészet. Az internacionális gótika közép-európai stíluskapcsolatai. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987.1.: 614. - továbbá uo. Falfestészet. 704. 8 KERNY TERÉZIA: Néhány dunántúli Szent László ábrázolásról. Szent László király emlékei Dunántúlon. Tanulmányok. Szerk.: Miklósi-Sikes Csaba, Kerny Terézia. Sümeg, 2000.77-78. Utal a freskóra vonatkozó korábbi irodalomra is. GERŐ LÁSZLÓ: A siklósi vár. Budapest, 1958. 36.; DERCSÉNYI DEZSŐ: Baranya középkori templomai. Budapest, 1984.36-38.; RADOCSAY DÉNES: Falképek a középkori Magyarországon. Budapest, 1977.161. 9 Szent László legendáinak képzőművészeti ábrázolásairól a legújabb feldolgozás: HANOVSZKY BÉLA - KERNY TERÉZIA - MOSER ZOLTÁN: Ave Rex Ladislaus. Budapest, 2000. - a korábbi irodalommal. 10 KERNY TERÉZIA: Szent László kultusza a Zsigmond-korban. Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. I. Tanulmányok. Szerk.: Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. 353-364.; KERNY TERÉZIA: (I.) Szent László király (? - Nyitra, 1095) (Uralkodása: 1077-