Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

lett döntöttem, hogy az összevetés lehetősége a morfológiai és a társadalom- és lakásstatisztíkai adatok között kevésbé fontos, inkább előnyben részesítettem azt a szempontot, hogy a városrészek arculatilag, településszerkezetileg jobban elválók legyenek, határaikon belül pedig homogén városrészek benyomását keltsék. (1-4. ábra) 4 HARIS ANDREA: A települések halmazától a városig. Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. I. Főszerk. Kubinyi András. Pápa, 1994. 50-58.; KUBINYI ANDRÁS: A középkori Pápa. Tanulmányok Pápa város történetéből a kezdetektől 1970-ig. I. Főszerk. Kubinyi András. Pápa, 1994. 87-93.; KOROMPAY GYÖRGY: Veszprém. 2. átdolg., bőv. kiad. Budapest, 1957. 11-17.; LELKES ISTVAN: Kőszeg. Budapest, 1960. 5-8. 5 GERÓ-SEDLMAYR 1959. (2. jegyzetben i. m.) 20-26.; HARIS 1994. (4. jegyzetben i. m.) 43-55.; MAJOR JENŐ: A magyar városok és a városhálózat kialakulásának kezdetei. Településtudományi Közlemények, 18. 1966. 48-90.; SZENDE KATALIN: Otthon a városban. Társadalom és anyagi kultúra a középkori Sopronban, Pozsonyban és Eperjesen. Budapest, 2004. 11-47. 6 LELKES 1960. (4. jegyzetben i. m.) 45-58.; THIRRING GUSZTÁV: Sopron városa a 18. században. Sopron, 1939. 10-34. 7 GERŐ-SEDLMAYR 1959. (2. jegyzetben i. m.) 66-67. 8 BOGNAR IMRE EDE: Pápa településföldrajza. Pápa, 1943. 93-144.; HUNGLER JÓZSEF: Veszprém településtörténete. Veszprém, 1988. 209-223.; LELKES 1960. (4. jegyzetben i. m.) 45-58.; SZENDE 2004. (5. jegyzetben i. m.) 11 -47.; THIRRING 1939. (6. jegyzetben i. m.) 10-34. 9 SEDLMAYRNÉ BECK ZSUZSA: Sopron északi városrészének műemléki vizsgálata és programterve. Területrendezés, 2,1973, 2. 136-138. 10 BORBIRÓ VIRGIL - VALLÓ ISTVÁN: Győr városépítéstörténete. Budapest, 1956. 225-282.; DERCSÉNYI DEZSŐ - POGANY FRIGYES -SZENTKIRÁLYI ZOLTÁN: Pécs. Budapest, 1956.67-77.; LELKES 1960. (4. jegyzetben i. m.) 58-63. 11 Vö. MENDÖLTIBOR: Alföldi városaink morfológiája. Debrecen, 1936.3-12., 34-40.; MENDÖL TIBOR: Általános településföldrajz. Budapest, 1963.134178., 404-427.; CSAPÓ TAMÁS: A magyar városok településmorfológiája. Szombathely, 2005. 11-54.; Szűcs VIKTOR: Településmorfológiai kutatások Debrecen egy belvárosi lakónegyedében. Debreceni Szemle, 14, 2006, 1. 13-26.; JANKÓ FERENC: Településmorfológiai kutatások: történeti adatkezelés és módszerek. Földrajzi Értesítő, 54, 2005, 3/4. 365-376. 12 BARABÁS JENŐ - GILYÉN NÁNDOR: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest, 1979. 185.; DÁVID FERENC: Történeti-művészettörténeti öszszefoglalás a soproni Szt. Mihály domb rendezési tervéhez. Sopron, északi városrész műemléki vizsgálat és programterv (Tsz: 3-08-051-9). Budapest, 1971.; MEGGYESI TAMÁS: Magyarország hagyományos lakókörnyezeti kultúráinak tipológiája. Településtudományi Közlemények, 35. 1987.8-37. 13 Jelet hagyunk! Veszprém a királynék városa. Európa Kulturális Fővárosa 2010. Pályázati anyag. www.veszprem2010.hu 14 A határtalan város. Európa Kulturális Fővárosa - Pécs, 2010. Pályázati anyag. www.pecs2010.hu 15 Ennek nem csupán az EKF pályázati anyagok adják bizonyítékát: fentebb említettem, Pécs 2003-ban, Győr 2005-ben érte el Tettye, illetve Újváros műemléki jelentőségű területként országos védelem alá vonását. 16 Győr Megyei Jogú Város Stratégiai Programja Győr, 2003-2004. www.gyor.hu Győr Településfejlesztési Koncepció, Győr, 2003-2005. www.gyor.hu Újváros, Kossuth Lajos utca rehabilitáció. Győr 2010. Megvalósíthatósági tanulmány, www.gyor2010.hu Technika, kultúra és környezet: a jövő harmóniája. Győr Európa Kulturális Fővárosa 2010. Pályázati anyag. www.gyor2010.hu 17 Sopron 2009-2011. Európa Kulturális Fővárosa 2010. Pályázati anyag. www.sopron.hu/kulturfo 18 A mobilitási adatok lekérésénél választani kellett, hogy az adatok lefelé, vagy felfelé legyenek torzak: helyben születettek nélkül az adat nem tartalmazná pl. a költöző házaspár már az adott helyen született gyermekét. ARCHITECTURAL HERITAGE OF THE HISTORICAL SUBURBS - IN MORPHOLOGIC APPROACH BY FRANCIS JANKÓ When we hear about historical towns we first think about historical inner towns despite the fact that centres of the towns surrounded by walls developed in close relations with the historical suburbs. My essay is written on the characteristics of the less-known suburbs and their architectural heritage. The cultural heritage protection has not focused on the historical suburbs for decades since they do not primarily represent, compared with the city centres, the national and local remembrance or bear the architectural, artistic and historical heritage. Conseguently, the historical suburbs have been paid less attention. However, the settlement protection is gradually improving and it heightens the demands for the suburban protection.The historical suburbs still demonstrate - more or less - their former functional-economic role, the former living conditions of their inhabitants living by agriculture and their rural country-town-like (oppidum) nature. In the process of the town-development these suburban districts have not changed or disappeared completely. Conseguently, the conception of the historical town reguires the specification of the details as regards to the suburbs. The historical suburbs still can be clearly distinguished from social and economic point of view although they radically differ from their earlier circumstances. It is a paradox however, that the low-status inhabitants seem to guarantee to preserve the suburbs.The country-like parts surviving as inclusion deserve protection since they can play role in strengthening the local identity of the inhabitants and in improving the local tourism.These possibilities have already been recognized by some towns (Pécs, Győr, Sopron) which implies a change of opinions surviving several decades and manifesting themselves in destruction and liguidation of the suburbs so far.