Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)
KOPPÁNY TIBOR: A Veszprém megyei Somlyó vára
A VESZPRÉM MEGYEI SOMLYÓ VÁRA TÖRTÉNETE KOPPÁNY TIBOR Magyar Műemlékvédelem, XIV. 2007 © KÖH Műemlékvédelmi Tudományos Intézet Budapest A megye nyugati peremén, a Bakony utolsó, alacsony vonulataitól is távol emelkedik ki a Kisalföld síkságából a Somlyó vulkáni eredetű kúpja. A boráról híres hegy északi oldalán kinyúló, erdő borította, meredek oldalú bazaltnyúlványon ül a romjaiban tekintélyes méretű vár. (1. kép) Somlyó azok közé a várak közé tartozik, amelyeknek történetéhez nem fűződik nevezetes, országos esemény. Építésének kezdetei ismeretlenek, arra más adatok segítségével csupán áttételesen lehet következtetni. Történetére vonatkozóan viszont elég sok adat áll rendelkezésre, abból azonban csak esemény- és birtoklástörténet állítható össze, építéstörténeti adatai hiányzanak. A következőkben az eddig megismert, részben nyomtatásban megjelent művekben szereplő, részben levéltárakban felkutatott adatok segítségével a vár és a hozzá tartozó birtokok történeti adatai olvashatók a vár, feltételezhetően a 14. század első felében történt megépítése, és a valószínűleg a 18. század első negyede körül történt pusztulása közötti időből. Az eddig ismert adatok összefoglalását az tette időszerűvé, hogy a Kincstári Vagyoni Igazgatóság Veszprém Megyei Igazgatósága, az állami tulajdonban levő és jelentős műemlékek gazdájaként kezdeményezte a vár romjainak védelmét. A munka első lépéseként a Budapesti Műszaki Egyetem Magasépítési Tanszékével elkészíttették a vár építészeti felmérését. Ennek nyomán az Állami Műemlékrestaurálási Központ (ÁMRK) megindította a védelemhez szükséges munkák előkészítését, azon belül régészeti feltárását, valamint a romkonzerválást. Az ásatást 2002-től László Csaba és Fülöp András régészek (ÁMRK) végzik, romjainak védelme Gál Tibor (ÁMRK) építészeti tervezése alapján készül. 1 A vár eddig ismert legkorábbi leírása a 19. század elejéről maradt fenn, s ez Gyurikovits György, a későbbi akadémikus, történész és földrajztudós kéziratban maradt műve. A Pápához közeli Mezőlak Nádasdy uradalmának írnokaként 1808. november elején tett kirándulást Somlyó hegyére, Ferenc nevű testvérével együtt. A helyszínen 1. kép. Somlyó vár, távlati kép délnyugat felől (KÖH Fotótár, Itsz. 147.961., Lővei Pál felvétele)