Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

FEHÉR ILDIKÓ: Szent László és Szent Lénárd freskói a siklósi várkápolna kegyúri fülkéjében

9. kép. A Keszkenőrend jele Vencel király fején. Asztronómiai kézirat, 1390 körül. Wien, Österreichische Nationalbibliothek, Cod. 27592764, Fol. 95r (Krása, Josef: Rokupisy Václava IV. Praha, 1971. 37. kép alapján) csak költői szimbólum, hanem egy korábbi, itáliai rendi motívum megismétlődése is: Ludwig von Tarent alapította Nápolyban azt a lovagrendet, amelynek jele szintén egy szerelmi csomó volt, amit a mellkason viseltek.

20 A Keszkenőrendnek a francia udvarbéli elterjedéséről és változatos használatáról is szemléletes képet ad a Jean de Berry herceg számára az 1413 utáni években készült Hóráskönyv néhány miniatúrája.

21 Az összecsavart és megcsomózott kendőt lehetett derékra, karra és fejre is kötni, ahogyan Dávid király viseli VI. zsoltárának iniciáléjában.

22 (8. kép) A fejen megkötött Keszkenőrendre rá lehetett helyezni az uralkodói koronát is, ahogyan magát Vencel királyt jeleníti meg egy asztonómiai leírásokat tartalmazó kódex az 1390 körüli évekből.

23 (9. kép) Szintén a koronája alatt viseli a rendjelet a Háromkirályok-jelenet középső királya St. Peter am Kammersber plébániatemplomában.

24 A templom kórusának északi falán az 1420-1425 körül készült falképen a csomózott kendő szerepét kiemeli a szárak hangsúlyos lobogása. (10. kép) Ugyanolyan módon, szerepel itt együtt a rendjel és a korona, ahogyan azt Szent László király viseli a siklósi várkápolnában. (7. kép) Vencel király idején a Keszkenőrend jele az ország címerében is helyet kapott. Milada Studnicková utal egy olyan jogi dokumentum címlapjára, amelyen a csavart kendő a sisakot díszítő korona alatt látható, együtt a birodalmi sassal.

25 A rendjelet Zsigmond király is viselte, esetleg adományozhatta is Vencel halála után. Ez előbbit igazolja az a Coburgban őrzött grafika, amelyen a Zsigmond királyként értelmezett lovas jobb kezében tartja a megcsomózott, lobogó szárú rendjelet. A ló patái alatt a legyőzött ellenség kezét egy kehely felé nyújtja, az uralkodó a husziták legyőzőjeként szerepel. Az eszményített ideálportré aktualitását 1410-ben Zsigmond német-római császárrá való választása adhatta.

26 A Keszkenőrend fennmaradt ábrázolásai közül a siklósi freskó szempontjából különösen érdekes az a csehországi emlék, amelyen az Imago Pietatis és Krisztus kínszenvedéseinek jelvényei mellett szerepel a csomózott kendő. (11. kép) A freskó a morasicei Szent Péter és Pál kolostor számára készült 1393-ban.

27 Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a korábban említett, Vencel király udvarában készült miniatúrák egy jelentős része más tartalmi vonatkozásban is közel áll a siklósi várkápolna korábbi, Szent Lászlót és Lénárdot ábrázoló freskójához. Az említett Keszkenőrend ábrázolását ugyanis több esetben kiegészíti egy igen szembetűnő motívum: a rabság, láncok, bilincs, béklyó megjelenítése. Ezt látjuk azon a C iniciálén, amelyben Vencel királyt a C függőleges szára vasláncokkal megerősített kalodaként 10. kép. St. Peter am Kammersberg, Királyok vonulása jelenet, 14201425, (részlet) (Lanc, Elga: Die mittelalterlichen wandmalerien in der Steiermark. Wien, 2002. IL: 790. alapján)