Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

RÁDY FERENC: A keszthelyi ferences templom falfestményeinek restaurálásáról – évtizedek távlatában

tett következetesen végigvinni tekintettel a történetiség hangsúlyozásának előírt követelményére. Az apró kopások kipontozással megszüntethetők lettek volna. Ez közvetlen közelről az állványról szemlélve nem látszott indokoltnak. A követelmény megfogalmazói egyrészt az olasz példákra voltak tekintettel, elsősorban a firenzei Santa Croce Giotto képeinek helyreállítására, másrészt a lengyelországi középkori falkép-helyreállítások puritán gyakorlatára. Az állvány bontása során sikerült csak némiképp nagyobb hangsúlyt adni a vizuális realitásoknak. A képtől való távolság növekedésével ugyanis a világosabb tónusok összegződnek, hangsúlyosabban elkülönülnek, s felborítják a kép egyensúlyát. Tehát vissza kellett nyomni a vibrálást. A veszélyre már Illés János is figyelmeztetett az 1976-os tervtanácson, majd Lente István 1981-ben egy újabb konzultáción, bizonyítva, hogy milyen hasznos a kritikai igényesség a gyakorlati tapasztalatokkal összevetve. A rekonstrukciós elképzelések gyakorlati példáit problémakörönként elkészítettem, egy esetleges későbbi revízió alapjaként. így került sor a második hitelesen helyreállítható bordaminta kiterjesztésére az északi oldal bordakötegén, továbbá a faloszlopokon fennmaradt, sávos, első periódusú festést is több foltban, a töredékjelleg megtartásával helyreállítottam. A bélletfestés rekonstrukciója 1,5-2 m

2 felületen nyert megoldást. Több, erősen lenyúzódott felület színpontok alapján, alapfoltban történő meghatározásával is foglalkoztam. Egy szerzetesfigura esetében elvégezhető volt a retus utáni rekonstrukció, mely az alak ikonográfiái értelmezését is lehetővé tette, hasonlóan a déli oldal három felső képe és az északkeleti oldal „mozaiktöredék"-szerű hiányokkal körbefogott képei esetében. Az egységes koncepció keret-kiegészítésekkel számolt. A jelenlegi megoldás ezt nem eredményezhette. A nagyobb kiegészítéseket fokozottabb tónus 16. kép. Keszthely, ferences templom, a délkeleti szentélyfal függönytöredéke (Szerző felvétele) és intenzitás-visszaszorítással alakítottam volna ki, mint a megvalósított példák mutatják. A pusztán tónusra építő, valőr-problémákat feloldani, integrálni nem kívánó megoldás, elhanyagolja a kép környezetét. AJegsemlegesebb átlagszín" nem létezik egy heterogén töredékhalmaz esetében. Egy plasztikus tárgynál (antik kerámia, váza, pohár) a töredékeket befoglaló formázott anyag, rekonstruált forma, a beillesztett töredékekkel megjelenítheti a testet. A kiegészítési anyag segít kellő mélységűre törni a fényt. Az összefoglaló hatás a formában rejlik. A teret meghatározó falképek a látvány egységét igénylik. Az adottságok és a helyreállítási koncepció következtében jelenleg a templomba lépő tekintetét a szentély, oltár, üvegablakok egysége és a déli fal fényben, plasztikában gazdag együttese foglalja le. A hajó bordás keresztboltozatú fedése plasztikusan tagolt, fehér hangsúlyú. Nem mészfehér színű, hanem a fehérnek már a szürkébe hajló, szinte a határértékig elvitt változata, amelyet pesthidegkúti mészkőliszttel lehetett létrehozni. A mennyezet töredékei csak közvetlen alulnézetben lennének láthatók, onnan, ahol az új liturgia szerint megépült szembemiséző oltár áll, a szentély első harmadának közepére előrehozva. Részleteiben a szentély közvetlen közelről, vagyis a szentélyből már csak a falak mellől nézhető, így a falak felületén látható képek nem vethetők össze, nem láthatóak egymás mellett, de nem is zavarják egymást. A szentmisén résztvevőket, vagy a templomot látogatókat az eredeti helyreállítási koncepció elmaradása talán nem érinti. JEGYZETEK 1 A templom történetéről: KOPPÁNY TIBOR: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993. 164-165. 2 A falképekről és ikonográfiái programjukról: PROKOPP MÁRIA: A keszthelyi plébániatemplom gótikus falképei. Művészet, 19, 1978, 4. 24-28.; PROKOPP MÁRIA: A keszthelyi plébániatemplom gótikus falképei. ÉpítésÉpítészettudomány, 12, 1980, 1/4. 367-385.; M. ANDA JUDIT - PROKOPP MÁRIA: Keszthely. Plébániatemplom. 3. teljesen átdolg. és bőv. kiad. [Budapest], 1999. 24 p., ill. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára, 225.); PROKOPP MÁRIA: Keszthely és Siklós újonnan feltárt falképei. Ars Hungarica, 23, 1995, 2. 155-167.; PROKOPP, MÁRIA: Znovu odkryté gotické fresky v Keszthelyi. Pocta Václavovi Menclovi. Zborník stuúdií k otázkam interpretácie stredoeurópskeho umenia. Zostavili Dana Borutová, Stefan Orisko. Bratislava, 2000. 85-96. 3 RÁDY FERENC: A keszthelyi plébániatemplom helyreállítási munkálatairól. Művészet, 19, 1978,4. 29.; RÁDY FERENC: A keszthelyi plébániatemplom falképeinek restaurálása. A műtárgyak kiegészítésének problémái. Második Nemzetközi restaurátor Szeminárium. Budapest, 1979. 115117. 4 Megjegyzendő, hogy Stehlo Ottó tervrajzán ceruzával rajzoltán látható volt két egyalakos kép, ez a rajz azóta eltűnt.