Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - VÁRALLYAY RÉKA: Homlokzatalakítás a 20. század elején. A Komor-Jakab-iroda épülettervei

HOMLOKZATALAKÍTÁS A 20. SZÁZAD ELEJÉN. A KOMOR-JAKAB-IRODA ÉPÜLETTERVEI VÁRALLYAY RÉKA BEVEZETÉS „Ha az idegen végigmegy Budapest utcáin, a világ minden nemzetének stílusát megtalálja, csak a magyar nemzeti vonást nem látja építészetünkben. Mivel bizonyítsuk az idegennek, aki nyelvünket nem érti, mivel bizonyítsuk önálló nemzeti mivoltunkat? Erre csak a művészet, s elsősorban az építőművészet kínálkozik alkalmas eszközül. De hát nincs építőművészetünk. Nem jött létre az idők során. A magyar história menete, fájdalom, nem kedvezett a nemzeti művészet fejlődésének. De most csodálatos időket élünk a művészeti ízlés történetében. A régi ízlés és a régi formák nem felelnek meg többé az új kor, e modern felfogás szükségének. Forradalom van a művészet minden terén. [...] Nekünk sohasem volt alkalmasabb Időpontunk nemzeti építőművészetünk megteremtésére, mint a mostani, mikor a modern építés új anyagai, új statikai vívmányai új formákat követelnek. Meglevő népies motívumainkat kell csak a modernbe oltanunk. Építőművészetünk ezáltal egyszerre magyarrá és modernné lehet. [...] Új házainkon a felületnek, az ornamentikának és egyelőre még nem a plasztikának jut majd a főszerep. De a fejlődés útja teljesen nyitva áll előttünk. És ez természetes folyamata minden fejlődésnek: nyugaton sem haladtak még előbbre a modern építészettel. A díszítőeszközök most ottan is a monumentális szín, az üvegmozaik és a színes kerámia'.'- hangzott el Lechner Ödön A magyar építőstílusról című előadásán 1902. június 1-én, Szegeden.

1 A Lechner-követő Komor Marcell és Jakab Dezső közös építészirodájának homlokzatalakítási módjait felvázoló tanulmány vezérfonala Lechner Ödön ars poetica-jának idézett részlete. Lechner kiindulópontja - az építészeti formanyelv nemzeti jellegének kialakítása által az önálló nemzet létének bizonyítása - korábban már Széchenyi István Pesti por és sár című írásában is megfogalmazódott.

2 A nemzeti formanyelv megteremtésének gondolata jelentősen befolyásolta a századforduló magyar építészetét. Az új formák megszületését elősegítették a 19. század végére kiforrott technikai újítások, melyeknek következtében a hagyományos szerkezeti adottságokból és törvényszerűségekből eredő építészeti struktúra fellazult. Az öntöttvas-szerkezetek és a vasbeton alkalmazásával eddig áthidalhatatlan távolságok lefedésére, új térkapcsolatok kialakítására kerülhetett sor, a rabic használata szabad utat engedett a fantázia-szülte boltozatok megjelenésének. A belső változások kivetültek a homlokzatokra is. A párkányok, rizalitok, nyílások rendszere eltért a történelmi hagyománytól. A födémmagasságot jelölő osztópárkányok helyett felülettagoló textúrahatárok jelentek meg, a festői, játékos formájú és elrendezésű nyílásokat szabad felfogású síkkompozíciók vették körül. Találóan adta Moravánszky Ákos, az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-1918 közötti építészetét elemző művének a Versengő látomások címet.

3 A számtalan építészeti vízió a rohamos fejlődésnek indult városok új középületeinek tervezésére kiírt pályázatokban öltött testet. A századforduló rendkívül gazdag és sokszínű építészeti örökségének egy szegmensét alkotják a Komor és Jakab építészpáros művei. Életművük tanulmányozása során azonban olyan korszakhatárokat állíthatunk fel, amelyek nemcsak nekik, de a többi Lechner-követő pályafutásának is jelentős mérföldkövei. A KOMOR-JAKAB IRODA MEGALAKULÁSA Jakab Dezső 1864. november 4-én született a Bihar megyei Réven. A reáliskolát Nagyváradon végezte, majd a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát 1893- ban. Legelső építészeti gyakorlatát az eklektikus stílusban tervező id. Francsek Imrénél szerezte, akinél Komor Marcellal együtt dolgozott. Ezt követően Peez Samu, Korb és Giergl majd Lechner Ödön irodájában és a Lemberger vállalkozó cégnél folytatta működését. Első önálló tervezésű épületei 1894-ben sógorai, dr. Geréb Mihály, majd 1894- 1895-ben Kunecz Ignác kereskedő eklektikus stílusú szabadkai bérházai voltak. Komor Marcell 1868. november 6-án született Pesten, szülei hatodik gyermekeként. A reáliskolát Budapesten végezte, majd 1891-ben szerzett építészmérnöki oklevelet a budapesti Műegyetemen. Egy ideig az eklektikus stílusban tervező, sokat foglalkoztatott Czigler Győző, majd a műegyetemi tanár, Hauszmann Alajos műtermében dolgozott. A már említett id. Francsek Imre irodáját követően Lechner Ödön mellé került.

4 Mindkét építész pályafutásában nagy szerepet játszottak a millenniumi ünnepi év előkészületei és eseményei.