Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - LÁNGI JÓZSEF: Homlokzatkutatások és helyreállítások restaurátori tapasztalatai, különös tekintettel 16-18. századi emlékekre

kutatás során megtaláltuk a fehérre meszelt alapsíkhoz tartozó vörös kváderfestés maradványait. Ugyanúgy, mint Várpalotán, itt is vékony - átlagosan 2-3 mm vastagságú vakolatréteget húztak a kőfelületre és a nedves vakolatba karcolták a kvádereket. Itt sem vették figyelembe a kövek eredeti osztását, viszont a még nedves vakolatra festették fel a vörös színeket.

13 Taljándörögdön is hasonló jelenség figyelhető meg mint Várpalotán, mind a sarokkváderek, mind az ablakkeretezések tekintetében.

14 Vakolatai mindenütt ráfutnak a kváderekre, illetve a három különböző színű és anyagú kőből faragott ablakkeretek rétegköveit, szabályos vonal mentén keretezik, megfigyelhető, hogy ahol nem adott szabályos ritmust a kő, ott kivakolták a hiányt, magára a kőre viszont nem húztak vakolatot, hanem csak vastag rétegben lemeszelték, mivel a vakolt törtkő falnál néhány cm-rel kijjebb álltak. Tehát a vakolattal kiegyenlített síkok miatt itt már csak meszelésre volt szükség.

15 A várpalotainál sokkal kisebb és töredékességük miatt nehezen datálható kváderfestések nyomait ismerjük az esztergomi Árpád-kori palota homlokzatán. Itt az egy m

2-nél kisebb felületen jól látható, hogy a gondosan megmunkált kváderfalazatot 1-2 mm vastagságú, rendkívül finom szemcseszerkezetű vakolattal fedték el, és vékony rétegben festették meg a kváderosztást, amely nem követi a falazat osztását.

16 Ugyanilyen, az 1440-1460 közé keltezett építési periódushoz köthető kváderfestést ismerünk a szászsebesi [SebesJ evangélikus templom délnyugati kapujának környezetében is.

17 (8. kép) A néhány m

2-es töredék kapcsolata már nem figyelhető meg sem a támpillérekhez, sem a csúcsíves kapu kőkeretéhez, mivel mindenütt új vakolatok veszik körül. Medgyes [MediasJ evangélikus templomának homlokzatain, sárga alapon fehér kváderfestés található, de ez csak az eredeti alapján készült többé-kevésbé hiteles rekonstrukció, melyhez vörössel és sárgával színezett ablakkeretezések is tartoznak. (9. kép) Gazdag, 14. századra datált, karéjos vakolatdísszel övezett ablakkeretekhez kapcsolódó kváderfestéseket ismerünk még a pozsonyi városháza udvari folyosóján is.

18 (10. kép) Berekeresztúr [Bâra] református templomának nyugati homlokzatán is fehér alapon vörös kváderfestés található, amely a 15-16. század fordulóján keletkezett torony felépítetése előtt készült. (11. kép) Ugyanilyen díszítés látható a szentélyen is, melyhez egyszerű ablakkeretezések is kapcsolódtak.

19 Végezetül két évszámmal is jelölt 16. századi erdélyi kváderes dekorációt idézünk fel, melyből az egyik ugyan csak egy erőteljes rekonstrukcióban megjelenített kisebb töredék a másik viszont a teljes felületen fennmarad festés. Gyergyószárhegyen [Läzarea] a Lázar-kastély kapualjában látható a kváderfestést lezáró évszám, míg CsíkrákosGöröcsfalva [Racu] római katolikus templomának tornyát díszítették különböző ember, állat és csillagábrázolással, melyeknek fehér alapon vörössel festett kváderezés adja az alapját. (12. kép) Ezen ábrázolások értelmezésére a legkülönbözőbb magyarázatok születtek, de a legutóbbi - egyébként sok vitára okot adó - restaurálása során sem sikerült megnyugtató választ kapni a nyitott kérdésekre.

20 E vitában sem kívánnánk állast foglalni, de helyszíni felmérésünk során azt bizonyosan megállapíthattuk, hogy a festésre 1517-ben került sor, amikora hajó párkányának sávos osztásait is készítették. Archív felvételeken egyébként jól látható, hogy a torony párkánya alatt is ugyanezek a motívumok futottak.

2

' Készítés technikája és anyaghasználata teljesen megegyezik, és a párkány alatt látható feliratszalag szövegén jól olvasható keletkezésének évszáma.

22 (13. kép) E díszítések tartóssága részben annak tudható be, hogy többnyire a még nedves vakolatba karcolták a kiosztást és nedvesen, vagy félszárazon festették, így a freskókötéshez hasonló folyamat játszódott le, tehát nem különálló rétegként jelent meg a színezés. Nem egyedülálló a 15. században a homlokzaton megjelenő csíkrákosi felirat, Kőszegen a Szent Jakab-templom déli homlokzatán is megfigyeltek hasonlót, melyet ma a déli kápolna fedélszéke fed el.

23 Különleges, élénk színezésű, címerekkel díszített, de nagyrészt geometrikus elemekből álló és plasztikus hatást keltő motívumok díszítették a győri Püspökvár kaputornyának homlokzati fülkéjét, amely Nagylucsei Orbán püspök 1480-as évek végére keltezhető építkezése idején készült.

24 Jelentőségét növeli, hogy kutatói e réteg alatt megfigyelték a korábbi kváderezés bekarcolt nyomait, mellyel Kálmán püspök 14. század közepére datált kőből faragott és festett címerét keretezték. A Budai várban a Tárnok utca 14. számú ház homlokzatán is egyedülálló térhatású, geometrikus elemekből álló dekorációt találtak, melyet az 1950-1953 között zajló helyreállítás során tártak fel és restauráltak.

25 A kazettás osztású motívumok szabályos rendjét oldja a konzolok közti boltozatok ornamentális festése. Kiosztásának rendszere a magyarországi emlékanyagban egyébként a lőcsei [Levoca] Fő tér 44. számú házának homlokzatfestéséhez áll a legközelebb. Polgárházon hasonló kvalitású és nagy felületen fennmaradt díszítést alig ismerünk, de töredékekalapján valószínűsíthetjük, hogy Budán és a nagyobb városainkban több hasonló festés is készült. Budán az Országház utca 22. számú ház zárterkélyének alján maradt fenn jó állapotú, négyzet alakú kazettákba foglalt, sgraffito technikájú, 16. századi rozetták sora, illetve a Tárnok utca 5. udvari homlokzatán került elő élénk színezésű, rombuszmustrás, homlokzatfestés töredéke, amelyhez hasonlókat csak Itáliában és Németországban ismerünk. A történeti Magyarország területén csupán a vadászi [Vinátori] református templom nyugati kapuja feletti freskóhoz kapcso-