Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - BUZÁS GERGELY: Festett építészeti díszítés a 14-15. században

itt is rózsaszínűre festették.

22 Egyébként a pirosra festett habarcspadlóval ellátott teremből előkerült vakolattöredékek arra vallanak, hogy a fehérre meszelt falak egy részét - lelőhelyük alapján feltehetően a zárterkély terembe nyíló kettős árkádjának környezetét - falfestés is díszítette. Ennek sárga és fekete vonallal keretezett kék hátteréből, illetve sötét bordó alapon fehérrel, zölddel, feketével és sárgával festett növényi ornamentikájából maradtak fenn töredékek.

23 A faragott kő tagozatok rózsaszín festése a Mátyás kori palotán a jelek szerint általánosnak tekinthető: más nyíláskereteken és párkányokon is megfigyelhető a nyoma,

24 sőt a délkeleti palotaépület egyik lehullott sarokarmírozás kváderén is fennmaradt a rózsaszín meszelés. A fenti megfigyelések alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a visegrádi királyi palota fogadóudvarra néző homlokzatainak Mátyás kori kifestésé a Zsigmond korban kialakult rendszert követte. Feltehetően ahol lehetett ott meghagyták a Zsigmond kori vakolatokat, és csak a szükséges mértékben egészítették ki. Ez a dekoráció egy fehér alapon bekarcolással és vörös festéssel megjelenített nagyméretű kváderosztást jelentett, amely ugyanilyen vöröses-rózsaszín festésű sarokarmírozással, párkányokkal és nyíláskeretekkel társult. A nyíláskereteket ugyanakkor egy festett fehér keret is körülvette. Ezt a rózsaszín-fehér összhangot egészítette ki a palota cseréptetejének vörös színe, amit a már lerakott cserepek helyszíni vörös átfestésével tettek egységes színhatásúvá. A tetők színeit csak néhol élénkítették mázas elemekkel: a palotakápolna szentélye és hajója kapott zöld, fehér, sárga és barna mázas, lapos cserepekből álló színes fedést, illetve az északkeleti és délkeleti palota épületének sarkain emelkedtek sárga és zöld mázas kerámia csúcsdísz-gömbök.

25 Ez a dekorációs rendszer azonban a Mátyás korban alapvetően csak a palota nagy fogadóudvarát határoló homlokzatokra volt érvényes. A jelek szerint ettől eltért az épületegyüttes utcai homlokzata. Ezt teljesen új vakolattal látták el, ami arra vall, hogy itt megváltoztatták a Zsigmond kori festésrendszert. Ezt az új színezés visszafogottabb volt: a belső homlokzatokhoz hasonló kváderezést itt nem emelte ki vörös festés, de az ablakok és párkányok itt is rózsaszínűek voltak, illetve a színhatáshoz itt is hozzájárult a tetők vörös cserépfedése. A színek mégis elsősorban a homlokzat fő díszét jelentő zárterkély címerdekorációját emelték ki. Az erkélyt fedő vörös kúpcserepek között előkerült néhány sík mázas és mázatlan cserép is. Ezek talán a nagy erkély fiókerkélyét díszíthették. Ezen a fiókerkélyen kapott helyet Mátyás és Beatrix nagy címere, illetve feltehetően a királyi pár szobra is, így ez jelentette a homlokzat legfontosabb részét.

26 A palota legbelső részén, az északkeleti palota, azaz a királyi lakóépület belső díszudvarának díszítésében egy harmadik fajta festési szisztéma érvényesült. A Mátyás korban teljesen átalakított udvar földszintjét faragott kő szerkezetű kerengőfal határolta, amelyet nagyméretű, üvegezett csúcsíves ablakok, és ugyanilyen csúcsíves felülvilágító ablakokkal ellátott szemöldökgyámos ajtók törtek át. Az ablakok egyszerű, élszedésbe metszett homorlattal tagolt kerettöredékei közül többön maradtak festésnyomok, az egyiken jól megkülönböztethető a profil élszedését és homorlatát fedő fehér, és a külső falsíkot díszítő rózsaszín festés.

27

Tehát itt a vakolt külső homlokzatok negatívjaként a rózsaszín falsíkból fehéren emelkedtek ki a nyíláskeretek. A kerengő feletti szintet nyitott, oszlopos, balusztrádos reneszánsz loggia alkotta. Ennek színösszetétele viszont a földszint fordítottja volt. A balusztrád egy párkánytöredékén fennmaradt a rózsaszínes vörös festés/'" a fehér keménymészkőből faragott baluszterbábok, és az oszlopok alatt elhelyezkedő vörös márvány törpepillérek viszont festetlenek voltak. Szintén nem maradt semmilyen festésnyom a rózsaszínű hárshegyi homokkőből, és sárga durva mészkőből faragott loggiaoszlopokon sem.Tehát itt a loggia meghatározó szerkezeti vonalait a rózsaszín festés és a kövek természetes rózsaszínje emelhette ki a folyosó fehér hátteréből, illetve a fehér kőből kifaragott baluszterbábok sorából. A loggia padlóját zöld, fehér és sárga mázas, rombusz alakú padlótéglákkal burkolták.

29 Összességében tehát azt figyelhetjük, meg, hogy a palota egészén a fehér és vörös-rózsaszín színhatás dominált, ami tulajdonképpen kőszínnek tekinthető: a fehér a mészkő a vörös-rózsaszín a vörös márvány és a hárshegyi homokkő színei, amelyek néhol festetlenül is megjelentek az épületben. Az épületegyüttesben egyre beljebb haladva azonban megfigyelhető egy jól kiszámított fokozatosság, amelyet a két domináns szín arányeltolódása teremtett meg. Míg a palota utcai homlokzatán a fehér kapott nagyobb súlyt, a fogadóudvaron a két szín egyensúlyba került, a díszudvaron pedig már a vörös-rózsaszín uralta a felületeket. Ugyanakkor a két színre épülő dekorációs szisztéma egyhangúságát mindenhol enyhítették polikróm elemek: az utcai homlokzaton a nagy zárterkély címerei és a fiókerkély tetőzete, a fogadóudvaron a kápolna színes mázas cserépfedése, a díszudvaron az emeleti loggia padlójának és a tetődíszítő gömbök mázas kerámiaelemei. A 15. század végi visegrádi palota homlokzati festései egy nagyjelentőségű és nagyszabású világi épületegyüttes festett dekorációjával ismertetnek meg. Ez a dekoráció a 15. század eleji festésrendszert részben megtartva és kiegészítve tudatosan tervezett, finoman alkalmazott eszközökkel tett különbségeta palota különböző jelentőségű homlokzatai között, így fontos része volt az építészeti reprezentáció kifejező elemeinek.