Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

ÉPÜLETEK HOMLOKZATI FELÜLETKÉPZÉSÉNEK ÉS SZÍNESSÉGÉNEK TÖRTÉNETISÉGE. KONFERENCIA (BUDAPEST, 2005. NOVEMBER 17-18.) - D. MEZEY ALICE: Előszó, avagy vázlatos helyzetkép

nyesülnie kell. Ám legyen, ha nincs mit tenni ellene. De az átalakítással járó pusztítás előtt kelljen kutatni, megismerni, értékelni, a jövő számára dokumentálni, a feltárulkozó, pótolhatatlan értékek sorsáról ítélkezőket meggyőzni és mindezek után felelősséget vállalni. A rendezvény egy poszterrel is kiegészült.

7 Friss, tanulságos, természettudományos vizsgálattal is alátámasztott homlokzatkutatás eredményét sikerült bemutatni az esztergomi Bíróság épületén. A felület különösen alkalmas volt a rétegkutatásra. A késő eklektikus épület gazdag plasztikai díszítésének elemei égetett kerámiából vannak, a vakolat kerámiaporral kevert, igen szilárd felületű. E szilárd felületű vakolaton szinte az összes festésréteg teljes vastagságban és szinte ép felületekkel volt vizsgálható. A legalsó réteg vöröses fényű sötét kakaóbarna, fölötte sötét grafitszürke, afölött mély olajzöld színű festést találtunk. Az alapos és gondos elemzés bebizonyította, hogy a 19. század utolsó negyedében épült ház homlokzata száz éven át, egészen az 1960-as évekig monokróm volt. Csak az utolsó két felújításkor színezték szét a tagozatokat és a felületeket, a korábban már megemlített sztereotípia szerint: sárga falfelület, tört-fehér architektúra és ornamentika. A felújításkor a Hatóság a kutatási eredményekre való hivatkozással az eredeti megjelenés visszaállítását írta elő, nem kis galibát okozva ezzel a városi vezetés köreiben, akik azt túl sötétnek találták. A kivitelező által felhordott világosabb árnyalat friss állapotában is úgy hat, mintha a napfény fakította volna ki. A műemlék épületek homlokzati felületképzés- és színezés kutatásának Európában az 1960-as évektől folyamatosan szaporodó szakirodalma van. A szakírások zöme restaurátori periodikákban lát napvilágot és az elmúlt évtizedben évente konferenciák sora is foglalkozik vele. A mi konferenciánk szempontjából sokunk számára volt fontos, hogy az Österreichisches Bundesdenkmalamt művészettörténész restaurátora Manfred Koller úr felkérésünket elfogadja. Az európai hírű szaktekintély az előadás megtartását örömmel elvállalta, s várakozással tekint a kiadvány elé. Nem véletlen, hogy rokon intézményünk restaurátor részlegének volt hosszú ideig a vezetője. Interdiszciplináris szemlélete a művészettörténet és a restaurálás közötti szoros szakmai kommunikációból fejlődött ki. A konferencia másik külföldi előadóját, Jan Bristow urat egy holland kolléga ajánlására kértük föl a részvételre. Önzetlen közreműködésükért mindkettőjüket köszönet illeti. Ezúton is megköszönöm a restaurátor, művészettörténész, építész, geológus és geofizikus kollégáknak, hogy előadásukkal ebben az áttörésben unszolásaimnak engedtek, a témakör kutatásának meggyökerezését a maguk részéről elősegítették, s ezáltal szellemi lemaradásunk eme vonatkozásának ledolgozásához hozzájárultak. A most közreadott közlemények közül sajnos nemcsak azoké hiányzik, akik időzavar, vagy a témában való mérsékelt otthonosságuk miatt maradtak távol, a kéziratok is hiányosan landoltak, s a természettudományos kutatások eddigi eredményeit bemutatók hiánya miatt csonkává vált. Mindezekellenére remélem, hogy a kiadvány hozzájárul a művészettörténeti és műemlékvédelmi szakmában a kompetencia-hiány érzetének csökkenéséhez, s ennek következtében kevesebb műemlék épület átlényegítésének leszünk kényszerű tanúi. Közös érdekünk ugyanis, hogy legalább a védett műemlékeknek, kutatásaink célpontjának ez a része tudományos szempontból továbbra is értékelhető, természetben vagy végső esetben dokumentációban kutatható állapotban maradjon. A konferencia óta eltelt időszakban számos alkalmam volt tapasztalni, hogy az elvetett mag - egyelőre elsősorban a műemlékvédelmi hatósági munkában - kikelő félben van. Végül köszönöm, hogy az akkoriban létrehozott Műemlékvédelmi Tudományos Intézet a témakör szakmai fontosságát felismerve a konferencia megrendezésének és az előadások közreadásának ügyét magáévá tette. Budapest, 2007. február 25. JEGYZETEK 1 Műemlékek színessége az ókortól a Bauhausig (helyszíni műemléki kutatási tapasztalatok). Nemzetközi Színdinamikai Konferencia, Visegrád, 1994. május 19-21. Visegrád. Az előadást a konferenciaanyagát közreadó DVD számára leadtam, megjelenése folyamatban. 2 LÖVEI, PAL: Der mittelalterliche Turm der Bischofsburg zu Győr und seine Fassade. Konservierung und Restaurierung von verputzten Mauerflecken. Hrsg. Michael Petzet. München 1990.19-24.; LÖVEI, PÄL: Fassaden mit gemalter Quaderung bei Profanbauten des mittelalterlichen Ungarns. Putz und Farbigkeit an mittelalterlichen Bauten. Hrsg. Hartmut Hofrichter. Marksburg/Braubach, 1993. 85-96. 3 Előadók: Nagy Levente: Ókor. D Mezey Alice: Romanika. Bozóki Lajos: Gótika. Várallyay Réka: Reneszánsz. Győr Attila: Iszlám. G. Lászay Judit: Barokk. Nagy Veronika: Historizmus, eklektika. Az igen fontos Karoling-kor és a modern, előadásra vállalkozó hiányában sajnos kimaradt a sorozatból. 4 Fresken, Architektonische und ornamentale Bemahlungen der Abteikirche zu Ják, német nyelvű előadás Stuttgartban a Württembergische Denkmalamtnál 1999-ben, majd a csehországi Brnoban, a tisnovi ciszterci női kolostor templom nyugati kapujának restaurálása kapcsán tartott„Porta Coeli"c. nemzetközi konferencián. Megjelenés alatt. 5 Előadás a Zádor Anna Alapítvány ülésén 2001-ben, címe: ATrefort kert és Steindl Imre régi Műegyetem épületének története, restaurátori kutatásának eredményei. (Springer Ferenc és Czweiber Ferenc restaurátori dokumentációjának felhasználásával) 6 A Parisiana újjáépítése. Tisztelgés Lajta Béla emlékének. A katalógust szerk. és a kiáll. rend. Dávid Ferenc et al. Budapest, 1991.; DÁVID, FERENC: Quando il rastauro e rícostruzione,in copia. La Nuova Cittá, 1993, 3. 76-87.; DÁVID FERENC: Megjegyzés a Parisiana-kritikához. Műemlékvédelmi Szemle, 9, 1999, 1/2. 11 1-113., illetve: A soproni színház 18381909-1963-1992. Kiállítási katalógus. írta: Dávid Ferenc. Budapest, 1993.; DÁVID FERENC: Medgyaszay színházának helyreállítása. Magyar Építőművészet, 84, 1993, 2. 28-30.; 7 A kutatást Nagy Veronika művészettörténésszel közösen végeztük.