Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

JANKÓ FERENC: A történelmi külvárosok épített öröksége – településmorfológiai megközelítésben

2. tálázat. Városrészek épületállománya az épületek morfológiai típusai szerint Város, felmérés éve Falusi morfológiájú ház Városi ház Egyéb morfológia Zárt beépítésű ház Város, felmérés éve Oromzatos Kontyolt Összesen Földszintes Hézagos Összesen Egyéb morfológia Zárt beépítésű ház Kőszeg, 2004 db % db % db % db % db % db % db % db % Belváros / 5,4 5 3,9 12 9,3 26 20,2 5 3,9 110 85,3 7 5,4 114 88,4 Német hóstád 41 14,2 '. 4,2 53 18,4 131 45,5 61 21,2 179 62,2 56 19,4 123 42,7 Magyar hóstád 21 8,1 2 0,8 23 8,9 120 46,5 26 10,1 177 68,6 58 152 58,9 Pápa, 2004 Északi belváros 4 4,1 3,1 7 7,2 12 8 8,2 81 9 9,3 73 75,3 Nyugati belváros 8 4,1 23 11,7 31 15,8 126 64,3 52 26,5 156 79,6 9 4,6 105 53,6 Déli belváros 8 5,1 14 8,9 22 13,9 90 57,0 21 13,3 129 81,6 4,4 108 68,4 Alsóváros 12 17 6,5 29 11,0 143 54,4 82 31,2 193 73,4 41 15,6 110 41,8 Sopron, 2001 Belváros 0,3 1 0,3 2 0,7 16 5,3 3 1,0 283 93,7 17 5,6 293 97,0 Nyugati külváros 13 6,5 35 17,5 48 24,0 22 11,0 2 1,0 113 56,5 39 ' 9,5 113 56,5 Déli külváros 9 48 25 13,4 34 18,2 20 10,7 21 132 70,6 21 : 118 63,1 Keleti külváros 32 13,3 71 29,5 103 42,7 81 33,6 23 9,5 117 48,5 21 8,7 102 42,3 Északi külváros 6 3,4 24 ' 3,6 30 17,0 60 34,1 20 11,4 131 74,4 15 8,5 106 60,2 Veszprém, 2005 Belváros 3 4,8 0 0,0 3 4,8 4 6,3 2 3,2 52 82,5 8 12,7 56 88,9 Jeruzsálem-hegy 4 2,0 23 11,6 27 13,6 62 31,2 58 29,1 99 49,7 73 36,7 41 20,6 Temető-hegy 60 19,0 69 21,8 129 40,8 45 14,2 45 14,2 50 15,8 137 43,4 3 0,9 Csapószer-Úrkút 38 13,6 ii 16,4 84 30,0 57 20,4 43 15,4 61 21,8 135 48,2 4 1,4 Buhim-völgy 9 5,6 11 6,9 20 12,5 38 23,8 33 20,6 44 27,5 96 60,0 10 6,3 Cserhát 0 0,0 0 0,0 0 0,0 1 2,1 2 4,3 21 44,7 26 55,3 20 42,6 Forrás: saját felmérés adatai A TÖRTÉNELMI KÜLVÁROSOKBAN REJLŐ VÁROSFEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK Az egyes történelmi városrészek életét nemcsak/történelmi" vagy „külvárosi" mivoltuk befolyásolja. A földrajzi helyzettől a városépítési sajátosságokon át a város gazdasági potenciáljáig sokféle tényező játszhat szerepet. A terepen tapasztaltakkal is egybevetve Kőszeg történelmi városrésze némileg álmos, szunnyadó életet él, kevés változással, félbehagyott 1945-1990 közötti modernizációval, ahol a rendszerváltozás után kevés látványos esemény történt e téren. A kisváros gazdaságát és belvárosát nem emelte fel a bevásárló-turizmus, és a stagnáló gazdasági élet sem erősíthette meg a felső-középosztályt, hogy a lakásállomány magánerős megújulásában szerepet játsszon. Ennek köszönhetően azonban épített öröksége kevésbé van kitéve a magánerős megújulás terén tapasztalható gyakori városképrombolásnak, s történelmi külvárosainak egy-egy negyede, utcája máig tükrözi az egykori földműves, szőlőművelő életformára berendezkedett népesség hajdani lakókörnyezetét. Pápán, úgy vélem, több adat, mutató is alátámasztotta, hogy a belváros egyes részei inkább külvárosi (mezővárosias), mint belvárosi fejlődési pályán vannak/ voltak. A belváros nyugati fele bizonyult épületállományát tekintve a legkontrasztosabbnak, megújulni látszik viszont a déli negyed, köszönhetően a meginduló magánerős városmegújításnak. Az Alsóváros kevéssé ellentétes képű városrész, inkább az említett belvárosok közé helyezhető morfológiai értelemben. Ezzel együtt Pápa egy viszonylag kicsiny méretű urbánus mag körül nagy kiterjedésű, még az egykori várfalakon belül kezdődő mezővárosias arculatú negyeddel rendelkezik, a peremek felé jelentősebb falusi morfológiával. Sopronban a belváros és a Várkerület öve sok tekintetben markánsan elkülönül a külvárosoktól, s társadalmi, fizikai állapota azokhoz képest még megnyugvásra is okot adhat. Ellenben főképpen a Szent Mihály-domb szemmel láthatóan is erősen leromló lakókörnyezettel jellemezhető, ami felveti a közszféra beavatkozásának szükségességét. Az építészeti örökség - műemléki védelemmel is hangsúlyosan alátámasztva - elsősorban ebben a külvárosi ne-