Magyar Műemlékvédelem (Országos Műemléki Felügyelőség Kiadványai 14. Budapest, 2007)

MURÁDIN JENŐ: A kőfaragástól a szobrászatig. Klősz József (1843-1922)

emlékezés bővebben idézett: Ellenzék, 1938. április 10.) A kézirat azonban özv. Klősz Józsefné elhunytakor (1945. április 28.) ismeretlen helyre került vagy elkallódott. 12 Klész József. Kolozsvári Közlöny, 1873. március 27. 3. 13 A Külszén utcában. Kelet, 1876. október 6.899. 14 Bécsből hazatérve 1873. október 12-én „Klősz József szobrász és Zehmann Jakab lakatos"tett jelentést a testületnek. 15 A Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara Jelentése az 1883, 1884 és 1885. években. Kolozsvárt, 1886. 272. 16 Klősz József jubileuma. Ellenzék, 1912. április 30. 4. - Dolgozott más városokban is, például Szebenben és Zilahon; épületdíszítéseket, emléktáblákat, vármegyei címert faragott. 17 Az iparos egylet. Ellenzék, 1884. április 18. 3. 18 TÖRÖK ISTVAN: A kolozsvári Iparos Egylet története 1860-1885-ig. Kolozsvárt, 1888. 19 Kolozsvári Közlöny, 1885. március 1. 3. 20 Kloesz József. Ellenzék, 1885. március 14. 3. 21 Az EMKE-palota befejezése alkalmából. Kolozsvár, 1891. szeptember 14.3. 22 HEGYESY VILMOS: Emlékkönyv az erdélyi magyar színjátszás száz éves jubileuma alkalmából. Kolozsvárt, 1892. 84-85.; GAAL GYÖRGY: Ház a Főtér sarkán. A kolozsváriFthédey-palota. Kolozsvár, 2004. 71-83. 23 VITA ZSIGMOND: Enyedi séta a diákemlékműhöz. Új Élet, 22, 1979,4.1213.; VITA ZSIGMOND: Azenyedi kohó. Budapest. 1986. 193-197. 24 Györffy Dénes könyvtárigazgató (Nagyenyed) szíves közlése. 25 MURÁDIN JENŐ: Fadrusz.Két szobor száz éve. Kolozsvár, 2002. 57, 85. 26 Kéler Ilona síremlékének leleplezése. Kolozsvári Közlöny. 1883. október 30. 762. 27 E. Kovács Gyula síremlékének leleplezése. Vasárnapi Újság, 1901. november 17. 746. - képek: 749. 28 VAYK [VAY SAROLTA]: Rudolf trónörökös cigánya. Új Idők, 1900. november 11. 434-435; - A Salamon-sírkő felirata: „Népzenész volt / és az 1848-49-es önvédelmi harczban / Bem hadseregének kedvelt zenésze. / Emlékét megörökítette / a közönség kegyelete / 1903". 29 MIKLÓSI-SIKES CSABA: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely - Sümeg, 2003.100. 30 A szobornak ma már csak a feliratos talapzata van meg és a cinterem szépen faragott kőkerítésének részlete. 31 Ellenzék, 1912. április 30. 4. 32 Kolozsvár, Polgármesteri Hivatal. Elhunytak anyakönyve, 1922/1350. 33 GY.: Klősz József szobrászról. Ellenzék, 1938. április 10.4. 34 GAAL GYÖRGY: Tört kövön és porladó kereszten. Kolozsvár, 2002.101. FROM STONE-CARVING TO PLASTIC ART. JOSEPH KLŐSZ (1843-1922) BY EUGENE MURÁDIN Joseph KLősz in Kolozsvár (Cluj-Napoca) appeared to be the only representative of the art of laying-out both in decorative plastic work and sepulchral sculpture for a long time. The values of his work were hidden in the course of the later eventful time, however, his significant works realized in the years of the Millennium represent a phenomenon typical of the epoch. The path of his life manifests the fact for the first that masters, stoneworkers, entrepreneurs and the ones - similar to him - satisfying the demands of art and nourishing artistic ambitions, stood pre-eminent among the craftsmen and appeared all along the ascendant of the sculpture in public places. Joseph Klősz a'son of a local burgher'was born in Kolozsvár in 1843. His father and mother were Micael Kloesz and Theresa Aheszmann. The Saxon family adopted Hungarian ways. Joseph Klősz learned stonemasonry from local masters. The alteration of his name can be followed and his residence and workroom can be identified in the different parts of the town. The craftsmen of Kolozsvár were offered an extraordinary possibility of building the monumental tower of the Saint Michael church in the main square of the town in the 19th century. The young Joseph Klősz took a hand in it under the guidance of experienced stoneworkers. The year of 1867 had a special importance in Klősz's career. It was the time when he created his first individual plastic work and it was immediately erected in the relieved atmosphere of the compromise of 1867. It was the statue of Széchenyi. (The statue was pulled down and damaged at the time of the Rumanian occupation of the Transylvanian parts in 1919 but it was put back on the renovated common well in the summer of 1943 after the Vienna Award, however it was obliterated for ever after the breakthrough on the front in 1944.) There was a decision passed by the Craftmen's Assosiation in 1883 to build a new club-house in the northern row of the main square of the town.The four allegorical figures of industry, commerce, art and science placed on the postament above the eaves of the building between two high stone pyramids were carved by Klősz and his partner. The decoration plastic work in the clubhouse of the Hungarian Cultural Society in Transylvania in 1899, and the war memorial of the students killed in the War of Independence by the leadership of Rákóczi in Nagyenyed (Aiud) in 1896 were created by him. He was commissioned to carve the Hunyadi's arms on King Matthias's statue in Kolozsvár by John Fadrusz in 1902. Several sepulchral monuments were accomplished by him in the cemetery of Házsongrád: the tomb of Helen Kéler, the actress in 1882 and John Salamon, the gipsy. His artistic work can be recorded mainly following his sepulchral monuments. He existed on the verge of craft and art being a stone-carver and a sculptor simultaneously. He was influenced by the rich emotional experience of romanticism and especially by the creation of forms supported by the requisites of historism.